A 14. havi nyugdíj buktatói: Orbán Viktor még sosem tanított ilyen éles leckére Magyar Pétert.

A Tisza párt az egyenlőtlenségek csökkentésére helyezi a hangsúlyt, míg a Fidesz a 14. havi nyugdíj részleges bevezetésével hamarabb eredményeket érhet el

A két nagy párt hasonlóan erőteljes kampányígéretekkel lépett a színre, hogy elnyerje a két és fél millió nyugdíjas választó támogatását. A rendelkezésre álló információk szerint mind a Fidesz, mind a Tisza jelentős, több száz milliárd forintos összeget kíván elkülöníteni a nyugdíjasok számára tett ajánlataikra.

Az ellenzéki koalíció által szeptemberben bemutatott nyugdíjasellátásra vonatkozó javaslatcsomag alapján a párt számításai szerint 655-795 milliárd forintnyi plusz költségvetési kiadással kellene számolni. Ebben az összegben szerepel a szociális intézményrendszer modernizálására szánt 120-200 milliárd forint is. Továbbá, Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke úgy véli, hogy csupán a Tisza által megígért nyugdíjemelés 460 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetés számára.

A Fidesz által frissen belengetett 14. havi nyugdíj a lapunk által megkérdezett nyugdíjszakértő kalkulációja alapján további 600 milliárd forintba fájna az államkasszának.

Mint látjuk, az ígéretek anyagi fedezetének nagyságrendje lényegében megegyezik, mégis vannak olyan tényezők, amelyek miatt a kormánypárt helyzeti előnyben lehet Magyar Péterékkel szemben.

Az egyik tényező, amely a Fidesz javára billentheti a nyugdíjversenyt, hogy míg a Tisza bonyolultabb, jövedelmi szinttől függően eltérő mértékű emeléseket ígér, addig a "14. havi nyugdíj" egy sokkal egyszerűbb és könnyebben érthető ígéret. Ez a koncepció a már létező 13. havi nyugdíjhoz hasonlóan könnyen kommunikálható, és minden érintett számára világossá teszi, hogy a jövőben – valamilyen formában – egy hónapnyi plusz juttatást fognak kapni.

Farkas András nyugdíjszakértő lapunknak tett nyilatkozatában kiemelte, hogy a TISZA programjának nyugdíjkasszát érintő eleme, amely éppen megfelel a 14. havi nyugdíj összegének, arra utal, hogy talán célszerűbb lett volna, ha az ellenzéki párt már az elején 14. havi nyugdíjról beszél. Ez különösen figyelembe véve, hogy az ő javaslataik tartalmában eltérnek a Fideszétől. A TISZA célja, hogy az alacsony nyugdíjak felzárkóztatását szolgálja, amelyet egy 120 ezer forintos alapnyugdíj bevezetésével kívánnak megvalósítani. Emellett a nyugdíjasok számára elérhető SZÉP-kártya is kizárólag azok számára lenne elérhető, akiknek a havi ellátása nem haladja meg a félmillió forintot.

A TISZA párt fegyvere a 14. havi nyugdíj ígérete, amely bár nem bonyolult, de annál figyelemfelkeltőbb. Az igazi kihívás azonban abban rejlik, hogy sikeresen elmagyarázzák a választóknak: a nyugdíjasok között jelenleg tapasztalható óriási egyenlőtlenségek csökkentésével sokkal több ember járhat jól, mint egy egységes 14. havi nyugdíj bevezetésével. Hiszen több mint kétmillió olyan nyugdíjas él, akiknek a havi ellátása nem éri el a félmillió forintot, és közülük is többen, mint ötszázan, 200 ezer forint alatti nyugdíjból kénytelenek megélni. Ezt az üzenetet a párt láthatóan már elkezdte közvetíteni: politikusaik grafikonokon ábrázolják a például 80 ezer forintos nyugdíj esetén várható éves pluszjuttatásokat, ezzel válaszolva a Fidesz által tett bejelentésekre.

Azonban még ha sikerül is a Tiszának eladnia saját ajánlatát a választóknak, a Fidesznek akkor is meglesz az a lépéselőnye, hogy ha nem is a teljes 14. havi nyugdíjat, de annak legalább egy részét bevezetheti már a választások előtt. Ez már csak azért is reális lehetőség, mert a kormánypárt egyszer már élt ezzel az eszközzel. A 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése a "heti plusz nyugdíj" formájában, egyheti nyugdíjnak megfelelő összeg utalásával kezdődött 2021-ben. 2022-ben és 2023-ban további egy-egy heti nyugdíjat kapott a jogosultak többsége - ami jelentős szerepet játszott a Fidesz 2022-es kampányában - , majd 2024-ben már teljes havi nyugdíjat utaltak. Hogy egy újabb, teljes havi nyugdíjjuttatást egy részletben vezessen be a Fidesz, az a makrogazdasági mutatók alapján igen valószínűtlen, de még maga Orbán Viktor is úgy fogalmazott legutóbbi, péntek reggeli interjújában a közrádióban, hogy a 14. havi nyugdíjhoz kellene az, hogy vége legyen a háborúnak és a gazdaság helyre jöjjön.

Amennyiben a Fidesz 2026 áprilisi választásokig egy hasonló, többlépcsős bevezetési folyamat első lépéseit sikeresen végrehajtja, az jelentős kihívások elé állíthatja az ellenzéket. A Tiszának, amennyiben kormányra jut, valószínűleg meg kellene szüntetnie a 14. havi nyugdíj "kezdeményét", hogy saját elképzeléseit - legalábbis az ígért formában - meg tudja valósítani. Ezzel azonban súlyos politikai károkat okozhat saját magának. A 13. havi nyugdíj Bajnai-kormány általi, 2009-es eltörlése világosan megmutatta, hogy az ilyen jellegű juttatások visszavonása nemcsak a következő választások elvesztésében játszhat döntő szerepet, hanem hosszú távon is rányomhatja bélyegét a pártokra és politikai irányzatokra, ahogyan ezt az MSZP és vezetői esetében is láthattuk.