Védelmi költségek növelése: valódi nyomásgyakorlás vagy csupán légüres térbe lőtt szavak az 5%-os célkitűzés mögött?

Az Axios hírportál információi szerint Marco Rubio külügyminiszter csütörtökön bejelentette, hogy a NATO valamennyi tagállama konszenzusra jutott: a következő évtizedben a védelmi kiadásaik aránya el kell, hogy érje a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát. Jens Stoltenberg, a szövetség akkori főtitkára 2024 februárjában arról számolt be, hogy a 32 országot tömörítő szövetségben rekordszámú, összesen 18 tagállam fogja GDP-jének 2 százalékát védelemre költeni. A cikk említi, hogy Donald Trump által javasolt öt százalékos cél eléréséhez a NATO jelenlegi főtitkára, Mark Rutte azt javasolta, hogy a tagállamok 2032-ig fokozzák védelmi kiadásaikat a GDP 3,5 százalékára, és ezen felül további 1,5 százalékkal a biztonsággal kapcsolatos egyéb kiadásokra is.

Gazdasági tüdőn lövés

A NATO szóvivője, Njoki Mahiaini péntek reggel az Axiosnak adott nyilatkozatában nem említette az öt százalékos célt, csupán annyit mondott el, hogy a legtöbb tagállam készen áll az eredeti célkitűzés teljesítésére, nevezetesen arra, hogy idén a GDP 2%-át védelemre szánja. Több ország már bejelentette, hogy ezt a számot túllépik. Rubio megjegyzésére reagálva Mahiaini kifejtette, hogy várakozásaik szerint a szövetségesek Hágában egy ambiciózusabb kiadási cél mellett fogják elkötelezni magukat.

A Telex emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor tavaly decemberi éves kormányinfóján kijelentette: Trump 5 százalékos javaslata "tüdőn lövés" lenne Magyarország számára gazdasági szempontból. A miniszterelnök akkor kifejtette, hogy "méretarányossági okokból" nem folytatott tárgyalásokat az Egyesült Államok elnökével, de ha a téma napirendre kerülne, akkor az "óvatos duhajok" táborához tartozna. Hozzátette, hogy Magyarország a 2%-os célért keményen megküzdött, de végül sikerült elérnie. A NATO legújabb, 2024-re vonatkozó adatai szerint az ország védelmi kiadásai 2,11%-on állnak.

Rubio állítására, mely szerint a NATO-tagállamok beleegyeztek a védelmi kiadások öt százalékra való emelésébe, Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter úgy reagált, nincs tudomása olyan hivatalos NATO-döntésről, amely ezt alátámasztaná. Nem volt sem védelmi, sem külügyminiszteri, sem állam- és kormányfői szintű egyeztetés erről, ezért szerinte az ilyen kijelentések inkább a politikai nyomásgyakorlás eszközei, mintsem hivatalos szövetségi álláspontok. Az egykori tárcavezető szerint az ötlet elsősorban nem biztonságpolitikai szükségszerűség, hanem nyomásgyakorlási eszköz Washington részéről. Kiemelte, e mögött egyértelmű amerikai stratégiai érdekek állnak.

"A célja az Egyesült Államoknak, hogy az európai tagállamok saját maguk is hatékonyabban biztosíthassák biztonságukat, ezzel csökkentve Washington terheit, amelynek más régiókban is vannak fontos kötelezettségei. Mindazonáltal a NATO stabilitása továbbra is elengedhetetlen a globális befolyásuk megőrzése érdekében" - fogalmazott.

Kiemelte, hogy az Európai Unió, Norvégia és az Egyesült Királyság már most is komoly fölényben áll Oroszországgal szemben a hagyományos fegyverzet terén. Számos harckocsival, vadászrepülőgéppel, tüzérségi rendszerekkel és tengeralattjárókkal rendelkeznek. Ennek következtében a meglévő katonai kapacitásaik elegendőek lehetnek az orosz fenyegetések visszaszorítására.

Légtér és gyorsreagálás

Szekeres Imre hangsúlyozta, hogy az 5 százalékos GDP-arányos kiadás teljesen irreális, különösen azokban az országokban, ahol az állami költségvetés más, társadalmi szempontból kiemelt területeken – mint például az oktatás, egészségügy és a szociális szolgáltatások – is jelentős forrásokat igényel. Ennek fényében Orbán Viktor decemberi kijelentése, miszerint az 5 százalékos cél egy tüdőn lövés, ezúttal helytállónak bizonyult.

Az egykori miniszter rávilágított, hogy a magyar honvédelem pénzügyi helyzete rendkívül súlyos volt a 2010 és 2018 közötti időszakban, amikor az Orbán-kormány a védelmi költségvetés egyharmadát vonta el. Ez a lépés két és fél évnyi forráshiányt eredményezett nyolc esztendő alatt, ami a korábban kidolgozott fejlesztési tervek leállításához vezetett. Szekeres Imre véleménye szerint, bár a 2014-es orosz agresszió következtében elindult egy visszapótlási folyamat, amely révén Magyarország elérte a jelenlegi 2 százalék körüli védelmi kiadási szintet, a beszerzések nem a legfontosabb szükségleteket elégítik ki. Az újabb költségnövelés, akár 3,5 százalékra is, már most is kivitelezhetetlen lenne a jelenlegi gazdasági helyzet fényében. A volt tárcavezető hangsúlyozta, hogy a magyar haderő fejlesztését érdemes lenne szűk, de reális célokra összpontosítani. Szerinte kiemelt figyelmet érdemelne a magyar légtér védelme, valamint egy gyorsreagálású erő kialakítása, amely képes az első hagyományos támadást visszaverni, míg a NATO-szövetségesek megérkeznek a helyszínre.

A kölcsönök esetében is mindössze 3 százalék a kamat.

Szenes Zoltán, a honvéd vezérkar korábbi vezetője, szkeptikusan viszonyul az 5%-os GDP-arányos védelmi kiadási célhoz, amit irreálisnak tart. Ezzel szemben úgy véli, hogy a 3%-os célkitűzés, hosszú távon, akár tíz éven belül is megvalósítható, különösen az Európai Unió által kínált kedvezményes hitelprogramok révén. Emlékeztetett arra, hogy az EU REPowerEU programja keretében körülbelül 800 milliárd euró áll rendelkezésre, amelyből 150 milliárd eurót lehet fegyverkezési célokra felhasználni, kedvezményes kölcsön formájában. Hozzátette, hogy ezek a források az uniós szabályozás szerint nem számítanak bele a tagállamok államadósságába, ami pénzügyi szempontból is előnyös lehetőség a haderő fejlesztése szempontjából.

Hozzátette, az EU korábban a 3 százalékos szintet jelölt ki célként 2030-ra. Úgy látja, a legtöbb uniós tagállam élni fog ezzel az eszközzel. Mindt mondta, jelenleg 23 tagország befizetése 2 százalék körül mozog, a lengyelek 4,7, a balti államok és románok 3 százalék körül állnak. Emlékeztetett, az 5 százalék azért is teljesen irreális, mert még a hidegháború időszakában is 3 százalék körüli a védelmi kiadások aránya. Csak a NATO megalakulásának kezdeti éveiben, az 1949-51 közötti időszakban voltak olyan rendkívüli kiugrások, amikor néhány tagállam, például Németország, akár 6-12 százalékot is költött hadseregre. A nyugállományú vezérezredes szerint mindezek miatt az 5 százalék most is sokkal inkább politikai nyilatkozat, semmint megvalósítható célkitűzés

Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot és a Miniszterelnökséget, hogy érdeklődjünk Marc Rubio kijelentéseivel kapcsolatban. Amint választ kapunk, azonnal frissítjük cikkünket.