Fedezd fel az innovatív megoldást a talajjavítók helyett: egyre több kerttulajdonos választja ezt az új módszert a zöld területek ápolására – Agro Napló.

A Talaj Világnapja alkalmából az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) idén a komposztálás fontosságát emeli ki. A komposzt az ökogazdálkodók és házikertészek egyik legértékesebb és legváltozatosabban felhasználható anyaga, amely nemcsak a talajban élő mikroorganizmusokat táplálja, hanem a termesztett növények növekedését is serkenti. Az ÖMKi legújabb, országos komposzt térképe segítségével a hobbikertészek és a nagyobb ültetvények gazdái egyaránt rátalálhatnak a közelükben elérhető zöldkomposztot előállító üzemekre. A Talaj Világnapjára készült videójukban számos komposztálási alternatívát is bemutatnak, amelyek segíthetnek a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok előmozdításában.

A komposzt kialakulása egy izgalmas biológiai folyamat eredménye, amely akkor valósul meg, amikor a szerves anyagok megfelelő nedvesség-, hőmérséklet- és oxigénszintű (aerob) környezetben lebomlanak. E folyamat során egy földszerű, gazdag humuszanyagokban és értékes mikroorganizmusokban bővelkedő anyag jön létre. Ezt a komposztot gyakran alkalmazzuk talajjavítóként, tápanyagok pótlására és mint kiváló termesztőközeg, ahogyan azt az ÖMKi is hangsúlyozza közleményében.

A komposzt készítése során számos alapanyagot és technikát alkalmazhatunk, amelyek sokfélesége lehetővé teszi, hogy a legmegfelelőbb megoldásokat válasszuk. Például a növényi eredetű anyagokból előállított zöldkomposzt, a komposztált állati trágyából származó trágyakomposzt, vagy a gombatermesztés melléktermékeként keletkező gombakomposzt mind különböző előnyöket kínálnak. Ezen kívül létezik a vermikomposzt, amelyet giliszták segítségével állítanak elő, és ezt gilisztahumusz néven is ismerjük. Fontos megemlíteni a szennyvíziszap-komposztot is, amelyet a folyékony települési szennyvíz üledékéből nyerünk, de ezt kizárólag szigorú előírások betartásával készíthetjük, és ökológiai gazdálkodásban nem használható fel. Egyre népszerűbbé válik a komposzttea alkalmazása is, amely a komposztban található mikrobák vizes közegben való felszaporításával készül. Ennek a folyamatnak köszönhetően hatékonyan juttathatunk el hasznos mikroorganizmusokat, mint például gombákat és baktériumokat, széles területekre, ezzel javítva a talaj egészségét és termékenységét.

Kevés olyan sokoldalú alapanyag áll a növénytermesztők rendelkezésére, mint a komposzt. Ennek a természetes csodának a használata nemcsak a talajunk, hanem a növényeink egészségének javításában is segít. A komposzt kijuttatása hozzájárul a talaj szervesanyag-tartalmának növeléséhez, miközben serkenti a benne élő esszenciális talajmikrobákat. Ezen kívül jelentősen javíthatja a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét. A növények számára tápanyag-utánpótlást biztosít, és még a növényvédelmi intézkedésekben is hasznos szerepet játszhat. A kertészek bátran alkalmazhatják a komposztot ágyások kialakításához, talajuk felfrissítéséhez, vagy akár mulcsolásra is. Az érett, finomra rostált komposzt pedig ideális tőzegmentes palántanevelő közegként is funkcionál, így egy igazán sokoldalú szövetséges a kertészkedésben.

Az ideális ültetőkeverék jellemzője, hogy kiváló vízmegtartó képességgel bír, kémhatása harmonikus, porózus szerkezete révén pedig elősegíti a levegő áramlását. Biológiailag aktív összetevői között a "jó" mikroorganizmusok dominálnak, ami kedvez a növények fejlődésének. Tápanyag-ellátottsága kiegyensúlyozott, és mentes a károsító szervezetektől, valamint idegen anyagoktól. Kísérleteink során a zöldkomposztok, különösen a lombkomposzt, ígéretesnek bizonyultak e követelmények teljesítésében. Ezen felül helyben elérhető, gazdaságos alapanyagról van szó, amelynek előállítása nem terheli a környezetet.

- emelte ki Gyöngyösi Emese, az ÖMKi projektvezető kutatója.

Az ÖMKi talaj világnapjára megjelent videójában Víg Vitália talajökológus mutatja be a kertjében alkalmazott komposztálási rendszereket. Kiskerttulajdonosokat és gazdákat egyaránt arra ösztönöz, hogy bátran vágjanak bele a komposztálásba és a komposzthasználatba.

Amit komposztálunk, az egyfajta erőforrás. Így is kéne tekintenünk rá! Amit nem tudunk elfogyasztani a konyhában, a lehullott avar, vagy bármiféle szerves maradék, az egy nyersanyag ahhoz, hogy valami csodálatos dolgot hozzunk létre

A szakember szerint érdemes kislépésekben belevágni a komposztálásba, akár egyedül, akár közösen másokkal. A közösségi komposztálás nem csupán a konyhai zöldhulladék körforgásába állítását jelenti, hanem nagyszerű lehetőséget kínál egy edukációs projekt keretein belül, amelybe a kicsik és a nagyok egyaránt aktívan bekapcsolódhatnak. Ez nemcsak a fenntarthatóságot erősíti, hanem közösségi élményeket is teremt, miközben a résztvevők értékes ismereteket szereznek a környezetvédelemről.

Egyes termelési rendszerek, mint például Jean-Martin Fortier biointenzív kertészkedési módszere, világszerte elterjedtek, és a komposztálásra helyezik a hangsúlyt. Ez a megközelítés jelentős mennyiségű komposztot igényel, különösen az ágyások kialakításához. Az árutermelő kertészek igényeit, figyelembe véve a nagy területeket és az intenzív kultúrákat, elsősorban professzionális komposztáló üzemek tudják kielégíteni. Az ipari komposztálás során a folyamatok természetes keretek között zajlanak, és a nagyméretű, szervezett és gépesített eljárások miatt kapta ezt a megnevezést. A települési komposztáló telepek a lakosság és a kertészetek által leadott zöldhulladékot hasznosítják, amelyet prizmákban gyűjtenek, majd aprítanak, nedvesítenek és rendszeresen forgatnak. A megfelelő gondozás, amely magában foglalja a víz és oxigén biztosítását, jelentősen felgyorsítja a lebontási folyamatokat, így akár 6-8 hónapon belül kész, felhasználásra alkalmas komposzt állítható elő.

Az ÖMKi komposzt térképén azok a komposzttelepek találhatóak meg, ahol kizárólag lakossági és közterületi gyűjtésből, esetleg más növényi termékek (pl. törköly) feldolgozásából származó anyagokból készülő komposztot állítanak elő. A gyűjteményben csak olyan telepek kapnak helyet, amelyek a NÉBIH nyilvántartásában szerepelnek és a termékük rendelkezik forgalombahozatali engedéllyel.

A térképen egyértelműen megfigyelhető, hogy bizonyos területeken még mindig hiányoznak a zöldkomposztot termelő és forgalmazó üzemek, miközben a jó minőségű, nagy mennyiségű komposzt iránti kereslet folyamatosan növekszik. A meglévő telepeknek nem csupán a mennyiség növelésére kellene fókuszálniuk, hanem a minőség javítására is. Különösen fontos, hogy a műanyag szennyeződés elkerülése érdekében megfelelő intézkedéseket tegyenek, mivel ez komoly hatással lehet a végtermék minőségére. Szerencsére vannak pozitív példák is, mint például a közterületi zöldhulladék gyűjtése, ahol szilárd falú konténerekben gyűjtik össze a lombot, nyesedékeket és ágakat. A műanyag zsákok kiiktatása a gyűjtési rendszerből jelentős előrelépést jelenthet az előállító üzemek számára, lehetővé téve, hogy a kertészek és gazdálkodók a legjobb minőségű komposztot kapják meg. Ez nemcsak a környezetvédelmet szolgálja, hanem hozzájárul a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokhoz is.

- hívta fel a figyelmet Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi szaktanácsadási csoportjának irányítója.