Trump vámpolitikája váratlan hatást gyakorolt az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolataira, és úgy tűnik, hogy közelebb hozta egymáshoz az Európai Uniót és Kínát. Azonban a valóság bonyolultabb, mint amilyennek elsőre tűnik. Miközben a vámok feszültsége

Donald Trump vámintézkedései által generált zűrzavar újraélesztette a találgatásokat az Európai Unió és Kína közötti szorosabb együttműködés lehetőségéről. Azonban a valóság kemény tényei gátat szabhatnak ennek a folyamatnak.

Kína "nélkülözhetetlen partner" korunk legnagyobb kihívásainak kezelésében, vagy "kulcsfontosságú segítője" az 1945 óta Európa területén zajló legnagyobb fegyveres konfliktusnak? Ebben a szakaszban ez attól függ, hogy kit kérdezünk.

Donald Trump Fehér Házbeli visszatérése globális szinten jelentős átalakulásokat hozott, arra ösztönözve a nemzeteket, hogy újragondolják szövetségeiket és rivalizálásaikat. A világ vezetői kétségbeesetten keresnek védelmet az elnök domináló politikai stílusával szemben, amely új kihívások elé állítja a nemzetközi közösséget.

Különösen az általa bevezetett széleskörű vámok okozták a legnagyobb aggodalmat a kormányok körében. Ezek a lépések arra késztették a döntéshozókat, hogy komolyan fontolják meg: vajon a kereskedelmi forgalom és az ellátási láncok, amelyek évtizedek óta stabil alapot nyújtanak, hirtelen összeomolhatnak-e, ezzel hatalmas károkat okozva.

Az Európai Uniót, ezt az exportorientált nagyhatalmat és a szabad piacok elkötelezett híveinek egyikét a Trump-féle vámok pofonként érték. A Fehér Ház meglepő visszavonulása ellenére az unióra továbbra is a 10%-os alapvám vonatkozik majd. Emellett az acélra, az alumíniumra és az autókra 25%-os büntetővámot vetnek ki. Trump további vámokkal akarja sújtani a külföldön gyártott gyógyszereket, az európaiak számára értékes ágazatot.

A transzatlanti kapcsolatok drámai mértékben romlanak, miközben az amerikai piac egyre inkább elérhetetlenné válik. Brüsszel ezért új gazdasági lehetőségek után néz, amelyek, még ha csak részben is, képesek enyhíteni a Trump-adminisztráció által okozott sokkhatások következményeit. Ebben a kontextusban Kína hirtelen fontos alternatívaként lépett elő.

A hatalmas középosztálynak köszönhetően, amely egyre tehetősebb, és ezért egyre inkább képes megfizetni a külföldön gyártott termékeket, Kína jövedelmező üzleti partnert jelent, amely új ügyfeleket és friss befektetéseket biztosíthat az európai vállalatoknak - pontosan arra, amire szükségük van a hazai stagnáló növekedés és a külföldi politikai zavarok idején.

Az Eurostat legfrissebb adatai alapján 2023-ban az Európai Unióban előállított termékek elsődleges exportpiaca az Egyesült Államok volt, ahol a kivitel értéke elérte az 501,9 milliárd eurót. Ezt követően Kína állt a sorban, 223,5 milliárd eurós exporttal. Az Egyesült Államok után pedig Kína vezeti a listát az EU-ba irányuló behozatal terén, hiszen a kontinensre irányuló áruforgalma 516,2 milliárd euróra rúgott.

Beszédes volt, hogy néhány nappal azután, hogy Trump bemutatta a saját maga által "kölcsönösnek" nevezett vámokat, Ursula von der Leyen telefonbeszélgetést folytatott Li Csiang kínai miniszterelnökkel, hogy megvitassák a kétoldalú kérdéseket és a világgazdaság helyzetét.

Az amerikai vámok által kiváltott jelentős zűrzavarra reagálva von der Leyen elnök asszony kiemelte, hogy Európa és Kína, mint a globális gazdaság két legfontosabb szereplője, elkötelezett a szilárd, reformokra szoruló, szabad, tisztességes és egyenlő versenyfeltételeken nyugvó kereskedelmi rendszer támogatása mellett – olvasható az Európai Bizottság hivatalos nyilatkozatában.

A Peking által kiadott változat lényegesen optimistább volt, és kiemelte a kapcsolatok "folyamatos növekedésének lendületét". "Kína kész együttműködni az európai féllel a Kína-EU kapcsolatok szilárd és folyamatos fejlődésének előmozdítása érdekében" - mondta Li von der Leyennek.

A Trump politikájának kifejezett kritikájával fűszerezett eszmecsere (Li "gazdasági megfélemlítésról" beszélt) azonnal felerősítette azokat a találgatásokat, hogy a vezetők elültették a közeledés magvait.

Von der Leyen, aki az első mandátuma során a Kínától való kockázatmentesítést célzó új politikai irányvonal élére állt, az utóbbi hónapokban mérsékelte a nyilatkozatai élét. A Bizottság elnökeként most inkább a "tranzakciós" külpolitika fontosságát hangsúlyozza, amelynek középpontjában a Pekinggel való "konstruktív együttműködés" áll.

Pénteken a Bizottság friss fejleményeket osztott meg: Brüsszel és Peking megállapodott abban, hogy újra áttekintik a Kínában készült elektromos járművekkel kapcsolatos, régóta elhúzódó vitát, különös figyelmet fordítva az "árvállalások" (minimumárak) lehetőségére. Ez a téma már tavaly is többször szóba került, de az előrelépés hiánya miatt végül háttérbe szorult.

A tagállamok diplomatái, akik hagyományosan megosztottak a Kínával való bánásmódot illetően, tudomásul vették a fejleményeket, anélkül, hogy elsiették volna az ítélethozatalt.

"Az Európai Unió számára kulcsfontosságú, hogy a világ színpadán megbízható partnerként ismerjék el" - nyilatkozta egy névtelenséget kérő diplomata. "E tekintetben a Kínával folytatott párbeszéd folyamatosan fejlődik, mivel Peking más perspektívából néz ránk. Bár nem gondolom, hogy az Európa és Kína közötti viszony alapvetően megváltozott volna, a széljárás már érezhetően változik."

A hét elején Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, bejelentette, hogy hadserege letartóztatott két kínai állampolgárt, akik az orosz erők oldalán harcoltak ukrán földön. Később hozzátette, hogy kormánya "pontos adatokat" gyűjtött, és ezek szerint több mint 150 kínai állampolgár is részt vett a háborúban Moszkva támogatásával.

Az ukrán biztonsági szolgálatok szerint a kínai állampolgárokat Oroszország hirdetéseken keresztül toborozta, többek között a közösségi médiában, de nem tudták ellenőrizni, hogy a pekingi központi kormány tudott-e a műveletről vagy részt vett-e benne.

A kínai külügyminisztérium határozottan reagált, kijelentve, hogy az említett állításoknak "teljesen alaptalanok".

Brüsszelben a hír néhány órával azután látott napvilágot, hogy von der Leyen találkozott Li miniszterelnökkel, mintha csak a valóság ellenőrzése lett volna, amely cseppet sem erősítette a lehetséges közeledés iránti lelkesedést. Kaja Kallas főképviselő egyértelműen kifejezte csalódottságát, és nem hagyott kétséget afelől, hogy érzései mennyire mélyek.

"Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy a kettős felhasználású áruk 80%-a Kínán keresztül jut el Oroszországba" - nyilatkozta Kallas, utalva a nyugati szankciók megkerülésére. "Amennyiben Kína komolyan fontolóra venné a támogatás megszüntetését, annak jelentős következményei lennének."

Peking és Moszkva szoros barátsága hozzáadódott a sérelmek és feszültségek sorához, amelyek az EU és Kína közötti kapcsolatokat történelmi mélypontra süllyesztették.

A további feszültségek sorát gazdagítja a Kínában előállított olcsó termékek tömeges exportja, amely komoly kihívások elé állítja a globális kereskedelmet. Emellett az állami támogatások mértéktelen alkalmazása is aggasztó, hiszen ez hátrányos helyzetbe hozza a külföldi versenytársakat. Az európai cégek kínai piacra való bejutását gátló protekcionista intézkedések tovább fokozzák a feszültségeket, míg a magánszemélyek és vállalatok folyamatos megfigyelése egyre inkább csorbítja a magánélet védelmét. A Covid-19 világjárvány kezelése során felmerült problémák, a Tajvani-szorosban tapasztalt agresszív fellépés, valamint a Hszincsiang térségében élő ujgur kisebbség elnyomása mind-mind súlyos emberi jogi aggályokat vetnek fel. Továbbá, a kibertámadások és dezinformációs kampányok elterjedése még inkább bonyolítja a nemzetközi viszonyokat, és fokozza a globális bizalmatlanságot.

Bármilyen Brüsszel és Peking közötti együttműködés a Trump által bevezetett vámok kapcsán valószínűleg nem fogja megoldani azokat a nyitott kérdéseket, amelyek egy hosszú és egymástól független problémák sorát alkotják. Ezek a kérdések rendkívül bonyolultak, és olyan tényezőktől függenek, amelyek messze túlnyúlnak az EU ellenőrzési lehetőségein.

A Kínával kapcsolatos közbeszéd ellentmondásos jellege - amely magában foglalja a szorosabb együttműködésre irányuló felhívásokat és a kemény kritikákat egyaránt - világosan tükrözi, hogy a 27 tagállam között továbbra is komoly kihívás a közös és egységes álláspont kialakítása.

"A Kínával zajló aktuális kereskedelmi tárgyalások nem csupán a Pekinggel való szorosabb együttműködésről szólnak: valójában inkább arról van szó, hogy a jelenlegi bizonytalan stratégiai helyzetet arra használják ki, hogy új feltételeket és a Kínával való elköteleződés új kereteit alakítsák ki" - nyilatkozta Alicja Bachulska, az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) politikai szakértője.

Ez nem csupán a hagyományos üzletmenethez való visszatérés. Az Európai Unió célja, hogy bizonyos engedményeket nyerjen Kínától, mint például a Kínából származó technológiai átadásokra vonatkozó végrehajtható szabályok vagy a helyi tartalomra vonatkozó követelmények. Emellett szeretné növelni az európai gazdaság számára biztosított hozzáadott értéket is. Jelenleg azonban nem világos, hogy Kína kész lenne-e együttműködni ebben a kérdésben.