Trump és Medvegyev közösségi médián zajló vitája potenciálisan nukleáris eszkalációhoz vezethet? Az internetes platformok gyorsan terjedő információi és a politikai feszültségek kombinációja aggasztó következményekkel járhat. A nyilvános üzenetek és provo
Oroszország hivatalosan nem reagált Donald Trump legutóbbi bejelentésére, miszerint két nukleáris tengeralattjárót vezényelt az orosz határok közelébe Medvegyev provokatív közösségi médiás posztjai miatt. Sem a Kreml, sem a külügy- vagy a védelmi minisztérium nem adott ki nyilatkozatot, azonban néhány szakértő már megszólalt az üggyel kapcsolatban. Az orosz sajtó inkább gúnyosan, lekicsinylően nyilatkozott, ami arra utalhat, hogy Moszkva nem veszi komolyan Trump fenyegetését, vagy tudatosan dönt a csendes kivárás mellett.
Dmitrij Medvegyev és Donald Trump vitája az Egyesült Államok elnökének ultimátuma után robbant ki. Az amerikai elnök kijelentette, hogy 50 napos határidőt ad az Ukrajnát érintő megállapodások megkötésére, amely után 100 százalékos kereskedelmi vámokat szándékozik bevezetni Moszkva és kereskedelmi partnerei ellen. Később az amerikai vezető jelezte, hogy csalódott Oroszországban, ezért a határidőt 10-12 napra rövidíti.
Medvegyev figyelmeztette Trumpot, hogy ne veszítse szem elől, Oroszország "nem Izrael, és nem is Irán", hangsúlyozva, hogy "minden új ultimátum csupán fenyegetés, és a háborúhoz vezető lépés".
Felsőbb szintről eddig még nem érkezett hivatalos állásfoglalás, de számos szakértő kifejtette véleményét az esettel kapcsolatban. Az orosz médiában többségében lekezelően reagálnak Trump bejelentésére. Az egyik katonai szakértő úgy véli, Trump „hisztizik”, míg egy nyugalmazott tábornok „értelmetlen fecsegésnek” titulálta az egész ügyet. Továbbá egy másik biztonsági elemző arra figyelmeztetett, hogy valószínűleg Trump nem is adott tényleges parancsot a tengeralattjárók mozgására – számolt be a BBC.
A Kommerszant felidézte, hogy 2017-ben Trump már blöffölt hasonlóval Észak-Korea kapcsán - aztán mégis találkozott Kim Dzsongunnal.
Az orosz hivatalos intézmények eddig nem adtak ki reagálást. A Kreml, a külügyminisztérium és a védelmi tárca csendben maradt. Ez arra enged következtetni, hogy vagy még mindig elemzik a kialakult helyzetet, vagy egyszerűen nem tartják indokoltnak, hogy válaszoljanak – a média reakciói inkább az utóbbi lehetőséget valószínűsítik.
