Trump elindította a vámháború viharát: Magyarországot milyen hatások érhetik?
Kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán - A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett felvételen Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump találkoznak a floridai Mar-a-Lago rezidenciáján, 2024. július 11-én.
Donald Trump amerikai elnök április 2-án drámai vámintézkedéseket léptetett életbe, amelyek komoly hatással lehetnek Európára, beleértve Magyarországot is.
A korábbi bejelentés alapján az Egyesült Államok úgy döntött, hogy 20 százalékos általános importvámot vezet be az Európai Unióból származó termékekre. Ezen felül a kontinentális autók és alkatrészek esetében 25 százalékos pótvámot alkalmaz, ezzel új kihívások elé állítva a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatokat.
Az intézkedések célja az Egyesült Államok kereskedelmi mérlegének javítása és az amerikai ipar védelme, ám a globális kereskedelmi háború kiéleződése Magyarország számára is kedvezőtlen következményekkel járhat.
Cikkünkben bemutatjuk a magyar-amerikai kereskedelem szerkezetét - a fő export- és importtermékeket -, valamint elemezzük, mely magyar ágazatok kerülnek nehéz helyzetbe, illetve áttekintjük Trump vámstratégiáját a második ciklusában.
Az Egyesült Államok jelenleg nem tartozik Magyarország elsődleges exportpiacai közé, de az utóbbi években nőtt a jelentősége.
2024-re a magyar árukivitel csupán 4,1 százaléka jutott el az Egyesült Államokba, ami körülbelül 6 milliárd eurónak felel meg.
2024-ben a magyar export összértéke elérte a 144 milliárd eurót, amelyből Németország részesedése figyelemre méltóan 36 milliárd euróra rúgott.
Az Egyesült Államok immár Magyarország 6. legfontosabb exportpiacává vált, megelőzve Kínát az EU-n kívüli nemzetek rangsorában.
A magyar export szerkezete az Egyesült Államok irányába az utóbbi évek során jelentős változásokon ment keresztül, azonban továbbra is néhány kulcsfontosságú szektor játszik vezető szerepet.
A legjelentősebb exporttermékek közé sorolhatók a járműipari termékek, mint például a személyautók és azok alkatrészei, az elektronikai eszközök, az ipari gépek és felszerelések, valamint a gyógyszeripari termékek.
A legfrissebb, 2023-as statisztikák alapján megállapítható, hogy a magyar export 27%-át járművek és járműalkatrészek teszik ki az Egyesült Államok irányába. Ezen kívül, az akkumulátorokból származó kivitel további 11%-ot képvisel. Ez azt jelenti, hogy a magyar export közel 40%-a szorosan összefonódik az autóiparral, beleértve az autókat, az alkatrészeket és a járműakkumulátorokat.
Az Audi győri üzemében 2024 során körülbelül 33 ezer gépjárművet adtak el az Egyesült Államokban.
Emellett jelentős tétel még a villamos gépek és elektronikai cikkek exportja is. Magyarország exportált termékei között előkelő helyen szerepelnek a gyógyszeripari hatóanyagok, bár ezek egy része licencdíjas konstrukcióban jelenik meg az amerikai piacon.
A vezető magyar gyógyszergyártók, mint a Richter és az Egis, jelentős jelenléttel bírnak az amerikai piacon. Érdekes módon bevételeik jelentős hányada nem közvetlen termékexportból ered, hanem a különböző licencmegállapodásokból, amelyekre a jelenlegi vámok nem gyakorolnak hatást.
Fontos hangsúlyozni, hogy a statisztikákban szereplő adatok néha nem tükrözik pontosan az amerikai piac valós kitettségét. Előfordulhat ugyanis, hogy a Magyarországon készült termékeket először egy másik uniós tagállamba szállítják, ahol vámkezelésen esnek át, majd onnan exportálják az Egyesült Államokba. Ennek következtében a hivatalos statisztikákban például német exportként jelenhetnek meg, holott a termékek hozzáadott értéke Magyarországon keletkezett.
2023-ban a Magyarországra érkező import az Egyesült Államokból körülbelül 2,9 milliárd dollárt tett ki, ami a hazai import összegének körülbelül 2%-át jelenti.
A magyarországi amerikai importban különösen fontos szerepet játszanak a fejlett ipari és technológiai termékek. Ezek közé tartoznak például az irodagép- és számítógép-alkatrészek, mint a nyomtatott áramkörök, továbbá a gázturbinák és repülőgép-hajtóművek, valamint a távközlési és műsorszóró berendezések.
2023-ban Magyarországra a három legfontosabb amerikai exporttermék az irodai gépek alkatrészei voltak, amelyek értéke körülbelül 467 millió dollárra rúgott. Ezt követték a gázturbinák, amelyek mintegy 414 millió dollárért keltek el, végül pedig a híradástechnikai berendezések, amelyek összesen körülbelül 219 millió dollár értékben érkeztek az országba.
Fontos megemlíteni, hogy az Egyesült Államokból származó import jelentős része a vegyipar és a gyógyszeripar területére összpontosul, beleértve az amerikai gyógyszereket, orvosi berendezéseket, vegyipari alapanyagokat és speciális vegyszereket is.
Szintén fontos kategória az energiaimport: az EU a 2022-es energiaválság óta egyre több cseppfolyósított földgázt (LNG) és kőolajat vesz az Egyesült Államokból, amely 2022-23-ban részben kiváltotta Oroszországot az európai energiaellátásban, miután az EU embargót vezetett be az orosz olajra és gázra.
Az importált mezőgazdasági termékek között találhatjuk az amerikai szójababot, kukoricát és húsféléket, amelyek jelentős mennyiségben kerülnek Európába. Magyarország esetében azonban a helyzet más, hiszen az ország számos agrártermék terén önellátó vagy akár exportáló státuszban van. Így a közvetlen hatásuk a hazai piacon mérsékeltebb.
A bevezetett amerikai védővámok legfőképpen azokat a magyar iparágakat sújtják, amelyek közvetlenül exportálnak az Egyesült Államok piacára, vagy amelyek az EU és az USA közötti kereskedelmi láncokban játszanak szerepet.
Elsősorban az autóipar áll a figyelem középpontjában: ez a magyar gazdaság egyik legfontosabb pillére, és ahogyan azt tapasztalhattuk, az Egyesült Államokba irányuló exportunk közel 40 százalékát ez a szektor biztosítja.
Az amerikai 25 százalékos autóvám drasztikusan megdrágítja a Magyarországról importált járműveket az Egyesült Államok piacán, ami várhatóan visszaveti a keresletet irántuk.
Beszállítói oldalon nemcsak az autó-összeszerelők, hanem a magyar akkumulátorgyártók is megérzik a 25 százalékos pótvámot, hiszen a termékeik amerikai versenyképessége romlik.
2023-ban a magyar-amerikai kereskedelemben a járművek képviselték az export 27%-át, míg az akkumulátorok további 11%-kal járultak hozzá a forgalomhoz.
A gépgyártás és az elektronikai szektor szintén érzékenyen reagálhat a vámok bevezetésére, míg a gyógyszeripar eddig még megúszta a külön díjak alkalmazását. Azonban a legfrissebb hírek szerint Washingtonban felmerült a lehetőség, hogy az európai gyógyszereket is külön vám alá vonják. Donald Trump kedden a washingtoni Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) vacsoráján megerősítette ezt a tervet, kijelentve, hogy "vám alá fogjuk vonni a gyógyszereket, és amint ezt végrehajtjuk, a gyógyszergyártók vissza fognak térni hozzánk, hiszen mi vagyunk a legnagyobb piac".
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar viszonylag kisebb mértékben érintett, mivel az Egyesült Államokba irányuló exportjuk elhanyagolható. Ugyanakkor az élelmiszeripari feldolgozók, akik az amerikai piacra is értékesítenek, hátrányos helyzetbe kerülhetnek.
Egy osztrák gazdaságkutató intézet (WIIW) számításai szerint a bejelentett amerikai vámok
a teljes magyar export értékét nagyjából 0,37 százalékkal csökkentik, ami háromszorosa az uniós átlagnak. A magyar GDP-re vetítve ez körülbelül 0,16 százalékos visszaesést jelenthet közvetlen hatásként. Az áttételes hatások figyelembevételével hosszabb távon akár 0,45 százalékkal is mérséklődhet a GDP a vámok miatt.
Donald Trump már a 2024-es kampányában is nyíltan beszélt egy általános, 10 százalékos alapvám bevezetéséről gyakorlatilag minden importárura, és különösen magas tarifákat helyezett kilátásba azon országok ellen, amelyekkel szemben az Egyesült Államok jelentős kereskedelmi deficitet halmozott fel.
Az április 2-án, melyet az elnök Felszabadítás Napjaként emlegetett, bejelentett intézkedések keretében az Egyesült Államok minden ország importjára minimum 10 százalékos vámot vezet be. Ezen kívül, egyes kiemelt partnerekkel – mint például Kína, az Európai Unió, Japán és Dél-Korea – szemben ennél lényegesen magasabb tarifákat is érvényesítenek.
Az amerikai elnök határozott lépésekkel reagált Kína kihívásaira: bejelentette, hogy 34 százalékos pótvámot vezet be a kínai importtermékekre. Emellett figyelmeztette Pekinget, hogy ha az válaszlépéseket tesz, akkor akár 50 százalékos további vámokat is kivethet.
A Fehér Ház által "viszonossági vámnak" elnevezett intézkedés célja, hogy az Egyesült Államok orvosolja a véleménye szerint igazságtalan kereskedelmi körülményeket. Trump egy illusztráló táblázaton szemléltette, hogy véleménye szerint számos kereskedelmi partner magasabb vámokat vet ki az amerikai termékekre, mint amennyit az Egyesült Államok alkalmaz a külföldi árukra.
A drámai intézkedések azonnali és széleskörű piaci sokkot generáltak világszerte. A bejelentést követően a nemzetközi részvénypiacok meredeken zuhanni kezdtek - az amerikai S&P 500 és Nasdaq indexek mindössze néhány nap leforgása alatt medvepiacba kerültek. Ázsiában számos tőzsde felfüggesztette a kereskedést a pánikhelyzet miatt, tükrözve a befektetők fokozott aggodalmát.
Trump végül szerdán úgy döntött, hogy 90 napra felfüggeszti a viszonossági vámok bevezetését azokkal az országokkal szemben, amelyek nem alkalmaztak megtorló intézkedéseket az Egyesült Államokkal szemben. Ezzel szemben Kína sokkal súlyosabb következményekkel néz szembe: Trump 125 százalékra emelte a rájuk vonatkozó vámokat.
A kínai piaci magatartás teljes tiszteletének hiányára reagálva az Egyesült Államok azonnal 125%-ra emeli a Kínára kivetett vámot. Az elnök reméli, hogy Kína hamarosan ráébred, hogy az Egyesült Államok és más nemzetek kizsákmányolásának gyakorlata nem tartható fenn és elfogadhatatlan. Ezt a bejegyzésében osztotta meg a Truth Social platformon.
Scott Bessent, az amerikai pénzügyminiszter, újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a szerdai napon bejelentett viszonossági vámok felfüggesztése egy tudatos stratégia részeként valósult meg, amelynek keretében az elnök több mint 75 ország képviselőjét ültette tárgyalóasztalhoz. Ezek az államok kifejezték szándékukat arra, hogy az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi kapcsolataikat kiegyensúlyozzák. A miniszter hangsúlyozta, hogy az amerikai kormány korábban is azt kommunikálta, hogy azok az országok, amelyek elkerülik a megtorló vámok bevezetését, lehetőséget kapnak engedményekre a tárgyalások során.
Trump bejelentésére reagálva az Európai Unió is úgy döntött, hogy 90 napra felfüggeszti az Egyesült Államokra kivetett megtorló vámokat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azonban hangsúlyozta közleményében, hogy ha a tárgyalások nem hoznak kielégítő eredményeket, akkor az EU készen áll az ellenintézkedések bevezetésére.
Az uniós vezetők szerdán, a nap folyamán, még Trump bejelentése előtt zöld lámpát adtak az Európai Bizottság által javasolt 25 százalékos vámoknak, amelyeket amerikai árukra terveznek kivetni.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón válaszolt egy újságírói kérdésre, és világossá tette, hogy Magyarország önállóan nem szabadulhat meg az Egyesült Államok újonnan bevezetett vámjai alól. Azért van ez így, mert mint az Európai Unió tagja, egyetlen egységes gazdasági térség részeként működünk, ahol a tagállamok közötti vámhatárok nem léteznek. Ennek következtében Magyarország nem képes vámkedvezményeket kiharcolni az Egyesült Államokkal szemben, ugyanakkor nyitottak vagyunk olyan amerikai megállapodásokra, amelyek kedvező hatással lehetnek a magyar gazdaságra.
A tárcavezető nyilatkozata alapján a kormány örömmel fogadta, hogy az Egyesült Államok felfüggesztette a vámok bevezetését. Ez a lépés lehetőséget teremt arra, hogy az Európai Unió tárgyalásokat folytasson és megállapodásokat kössön az amerikai féllel. Donald Trump és Orbán Viktor közötti kapcsolattartás folyamatos, emellett miniszteri szinten is zajlanak egyeztetések, ami azt mutatja, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok jelenleg rendkívül aktívak.
