Az Eurostat legfrissebb jelentése aggasztó statisztikákat tár fel: Románia és Szlovákia már előrébb tartanak a fejlettségi rangsorban, mint hazánk.
Bár a magyar gazdaság fejlődése egyre inkább közelít az uniós átlaghoz, a hazai életszínvonal még mindig jelentősen elmarad a többi tagállamétól. 2024-ben a lakossági fogyasztás terén ismét az uniós rangsor végén helyezkedtünk el, ráadásul már csak mi vagyunk a sereghajtók, hiszen Bulgária is megelőzött minket. Az Eurostat statisztikái alapján gazdasági fejlettség tekintetében még mindig öt másik tagállamot sikerült magunk mögött tartani.
A magyar gazdaság fejlettsége 2024-ben az uniós átlag 77 százaléka volt. Ez az adat az Eurostat friss jelentéséből derült ki, amit a Portolió szút ki. A számítást vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP alapján végezték. A lakossági fogyasztás nálunk az uniós szint 72 százalékát érte el tavaly. Ez 2 százalékpontos javulást jelent 2023-hoz képest. Ennek ellenére a fogyasztásban Magyarország továbbra is az utolsó helyen áll. Ráadásul már nem osztozunk ezen senkivel: tehát Bulgária megelőzött minket.
A gazdasági fejlettség szempontjából (vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP alapján) öt tagállamot még mindig megelőzünk. Azonban a különbségek minden esetben csökkentek az utóbbi időszakban. Régiós összehasonlításban számos ország jelentősen előttünk jár. Szlovénia és Csehország például 91%-os, míg Litvánia 88%-os szinten teljesít. Ezen kívül Észtország, Lengyelország és Románia is jobban szerepel, mindhárom ország 78-79%-os értékkel bír. Horvátország már utolért minket, szintén 77%-os eredménnyel. Mögöttünk található Szlovákia 75%-kal, Lettország 71%-kal, míg Bulgária 66%-os szintet képvisel.
A mediterrán országok fejlettségi szintje is hasonló tendenciákat mutat. Spanyolország 92, Portugália 82, míg Görögország 70 százalékon áll az uniós átlaghoz viszonyítva. Ezek az államok a világjárvány előtt még távolodtak a közösségi szinttől, ám azóta gyors ütemben kezdenek felzárkózni, főként az idegenforgalom fellendülésének köszönhetően. A javulásban szerepet játszik az is, hogy ezekben az országokban az ipari szektor aránya viszonylag alacsony, így kevésbé érintettek a hosszú ideje tartó ipari recesszió következményeivel.
Az utóbbi években a magyar kormány és a médiavilág kiemelt figyelmet fordított a belföldi fogyasztás alakulására. Nagy Márton, a nemzetgazdasági tárca vezetője, több alkalommal is megemlítette, hogy a fogyasztási mutatók jelentős hatással bírnak a gazdasági növekedésre. A háttérben több tényező áll: a hazai felzárkózás üteme az uniós átlaghoz képest alacsony, a lakosság megtakarítási hajlandósága magas, valamint a jövedelmek elköltésében a beruházások túlsúlyt képviselnek.
A 2023-as, felülvizsgált adatok alapján Magyarország az utolsó helyen állt az egy főre jutó fogyasztásban. Akkor a hazai szint az uniós átlag 70 százaléka volt. Ez 2024-re ez 72 százalékra emelkedett. Bár ez némi javulást mutat, utolsók vagyunk az unióban. Tavaly még holtversenyben álltunk Bulgáriával. Mostanra viszont a bolgár fogyasztás 74 százalékon van, vagyis 2 százalékponttal megelőztek minket.
A régiós országok is messze előttünk járnak: Litvánia 89, Románia 88, Lengyelország 84, Csehország 81 százalékos fogyasztási szintet ért el. Szlovénia adata sajnos tévesen szerepelt a jelentésben, valószínűleg gépelési hiba miatt, így azt most nem lehet értékelni. Az uniós csatlakozás óta a közép-kelet-európai országok sokat fejlődtek. A magyar gazdaság is javult, de a régiós átlaghoz képest lemaradásban vagyunk.
Az Eurostat hangsúlyozza, hogy a kisebb eltérésekre nem érdemes túlzott figyelmet fordítani, mivel ezek mérése rendkívül bonyolult feladat. A következő hónapokban várhatóan módszertani felülvizsgálatokra kerül sor a mutatók terén.
