Szja-kulcsok Európában: Mely országokban terhelik a munkavállalókat a legnagyobb és a legkisebb adókkal?
Európában a bruttó bérből levont adók mértéke számos tényezőtől függ. Különböző jövedelmi szintek, a háztartás összetétele, például hogy egy kétkeresős házaspár tagja vagy-e, illetve az eltartott gyermekek száma mind befolyásolják az adóterheket. Mindezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy a nettó jövedelmed mennyire csökken a bruttó bérhez képest.
Az OECD Taxing Wages 2025 című jelentése részletes elemzést nyújt az adókulcsok különböző aspektusairól. Az Euronews külön figyelmet szentel a bruttó bérjövedelemhez viszonyított jövedelemadónak, amely azt tükrözi, hogy a munkavállalók keresetének mekkora része fordítódik adózásra. Érdemes megjegyezni, hogy ebben a kalkulációban a társadalombiztosítási járulékok nem kerülnek figyelembevételre.
A jelentés keretében 27 országot elemeztek, amelyek között 22 EU-tagállam, az Egyesült Királyság, három EFTA-ország és Törökország is szerepel. Az adatok alapján a 2024-es évre vonatkozóan a gyermek nélküli egyedülálló személyek jövedelemadója a bruttó bérjövedelem százalékos arányában Lengyelország esetében 6,2%-tól egészen Dániáig terjed, ahol ez az arány 35,7%-ot is elérheti.
Ezek az információk az adott országban az átlagbér 100%-át elérő személyekre vonatkoznak. Amennyiben valaki az átlagos jövedelmet meghaladó, vagy azt alulmúló keresettel rendelkezik, úgy a jövedelemadója is eltérő módon alakul - ezt az alábbiakban részletesen meg fogjuk vizsgálni.
Európa öt legnagyobb gazdaságában Olaszország emelkedett ki a legmagasabb jövedelemadó-kulccsal, amely 20,9%-ra rúgott. Ezzel szemben a többi ország, mint Németország és Franciaország (mindkettő 16,7%-kal), Spanyolország (16%) és az Egyesült Királyság (15,5%) körüli értékekkel rendelkezett.
A skandináv országokban jellemzően magasabb jövedelemadó-kulcsokkal találkozunk. Kivételt képez Svédország, ahol ez az arány 16,1%-ra tehető, míg a többi skandináv országban az adómérték általában 20% körüli vagy annál magasabb. Ezen kívül Belgiumban és Írországban is hasonló tendenciákat figyelhetünk meg az adózás terén.
Lengyelországon kívül öt további országban a jövedelemadó mértéke 12%-os vagy annál alacsonyabb: Szlovénia, Görögország, Svájc, Szlovákia és Csehország.
A két eltartott gyermeket nevelő, egy keresővel rendelkező családok jövedelemadója Szlovákiában -12,8%-tól egészen Dánia 32%-áig terjed. Érdekes módon Németországban is negatív, -0,1%-os adókulcsot tapasztaltak, így ez a két ország is a visszatérítési adózás csoportjába tartozik.
A negatív adókulcs azt jelenti, hogy az adórendszer inkább a jövedelmek visszatérítésére összpontosít, mintsem hogy azokat levonja. Ezen visszatérítések általában elkülönülnek a hagyományos családi pótlék intézményétől.
Az ebben a kategóriában a legmagasabb jövedelemadó-kulccsal rendelkező négy ország mindegyike skandináv ország volt. Svédország az OECD és az EU-22 átlagát is meghaladta.
Európa öt legnagyobb gazdaságában Franciaország és Spanyolország kiemelkedik az egykeresős, kétgyermekes családok adóterheivel. E két országban a jövedelemadó-kulcs a gyermek nélküli egyedülállókéhoz képest lényegesen alacsonyabb, hiszen míg az utóbbiak esetében a kulcs körülbelül 16%-on áll, addig a családosok esetében ez az érték 10% körüli szintre csökkent. Ez a kedvezményes adózás fontos tényező lehet a családalapítás szempontjából.
Svájcban, Szlovéniában, Portugáliában, Csehországban és Lengyelországban szintén 5% alatt volt a jövedelemadó-kulcs.
A kétgyermekes, kétkeresős családok jövedelemadó-kulcsai jelentős eltéréseket mutatnak, hiszen Szlovákiában mindössze 1,6%-ot kell fizetniük, míg Dániában ez a terhelés már 35,7%-ra emelkedik.
A táblázat alapján világosan kirajzolódik, miként alakul a jövedelemadó a háztartáson belüli keresők számának és a gyermekek számának függvényében, ami egyben a különböző országok adópolitikai stratégiáit is bemutatja.
Általánosságban elmondható, hogy a gyermek nélküli, egyedülálló magánszemélyek a legnagyobb mértékű jövedelemadót fizetik. Sehol a világon nem található olyan ország, ahol ezek az egyedülállók kevesebb adót fizetnének, mint a két gyermekes családok bármelyik típusa.
Néhány országban a jövedelemadó mértéke minden háztartástípus esetében egységesen azonos. Ide tartozik például Észtország, Finnország, Görögország, Litvánia, Norvégia, Svédország, Törökország, valamint az Egyesült Királyság.
Másrészről ez nem jelenti azt, hogy a hazavihető jövedelmek aránya egyforma lenne. A társadalombiztosítási járulékok és a családi pótlékok eltéréseket generálnak a nettó jövedelem összegében.
Annak vizsgálatához, hogy a jövedelemadó-kulcsok hogyan változnak jövedelemszint szerint, a gyermek nélküli egyedülálló egyénekre összpontosítunk. Ez az összehasonlítás három jövedelmi szintet foglal magában:
A 27 vizsgált ország közül Magyarország az egyetlen, amely nem követi a progresszív adószerkezetet, ahol a jövedelem emelkedésével párhuzamosan a jövedelemadó-kulcsok is növekednek. Minden más ország ezt a rendszert alkalmazza, ami azt jelenti, hogy a magasabb jövedelműek magasabb adókulccsal adóznak.
Az Európai Unióban, amely magában foglalja a jelentésben említett 22 tagállamot, az átlagos jövedelemadó-kulcsok a három különböző jövedelemszintnél 12,1%, 17,2% és 23,1% körül alakulnak.
Ha az átlagbér 100%-át keresők és a 167%-át keresők jövedelmét hasonlítjuk össze, akkor Svédországban emelkedik a legnagyobb mértékben a jövedelemadó, 78%-os ugrással, 16,1%-ról 28,7%-ra.
A növekedés szintén meghaladta az 50%-ot Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, Németországban, Görögországban, Portugáliában és Ausztriában.
Ezzel ellentétben a legcsekélyebb, 10% alatti növekedést Észtország, Litvánia és Lettország mutatta, míg Magyarországon nem tapasztaltak érdemi változást.
