Szijjártó Péter kijelentette, hogy Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz nem lehetséges, mielőtt a Nyugat-Balkán államai megkapnák a tagságot.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki budapesti nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz nem lehet gyorsabb, mint a Nyugat-Balkán országainak integrációs folyamata. Ezzel a kijelentésével az érdemalapú megközelítést kívánta hangsúlyozni, amely az uniós tagság elnyerésének alapvető feltétele.
A minisztérium által közzétett tájékoztatás alapján a tárca vezetője a Budapest Balkans Forum panelbeszélgetés keretein belül sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy már hosszú idő telt el azóta, hogy új tagállamot fogadtak volna be az Európai Unióba. Kiemelte, hogy a közösség jelenlegi gazdasági és biztonsági helyzete rendkívül aggasztó.
"Nyilvánvaló, hogy jelenleg sokkal nehezebb helyzetben állunk, mint korábban voltunk. Egyértelmű, hogy elengedhetetlen lenne egy kis frissítés, új impulzusok keresése, valami, ami segíthet jobb irányba terelni minket" - fogalmazott, kiemelve, hogy ez a dinamika kizárólag a Nyugat-Balkánról érkezhet.
Ennek kapcsán pedig sérelmezte, hogy a térség országai átlagosan már 14,5 éve várakoznak a tagságra.
Kitért egyes tagállamok képmutatására is, miután szavai szerint vannak, akik teljesen máshogyan beszélnek zárt körben, mint nyilvánosan.
"Amikor a közönség előtt beszélnek, általában optimista hangnemben közelítik meg a bővítés témáját (...) Ám amikor huszonheten zárt ajtók mögött találkozunk, mi, akik valójában támogatjuk a bővítést, kisebbségbe szorulunk" - emelte ki.
- fűzte hozzá.
"Fontos, hogy ne alázzuk meg és ne szégyenítsük meg a Nyugat-Balkán országait, hiszen ha félrevezetjük őket, az valójában egy súlyos megalázás" - tette hozzá.
Kiemelte, hogy szinte lehetetlen, hogy Ukrajna előbb csatlakozzon az Európai Unióhoz, mint a Nyugat-Balkán államai. Ezzel összefüggésben az integrációs folyamat "érdemalapúságának" jelentőségére hívta fel a figyelmet, amelyet az európai politikai vezetők is rendszeresen hangsúlyoznak.
A véleménye szerint ezt a megközelítést minden egyes tagjelölt esetében érvényesíteni szükséges. Ukrajna esetében pedig aligha mondható, hogy jobban teljesítené a csatlakozási kritériumokat, mint a nyugat-balkáni államok.
"Ha úgy gondoljuk, hogy az érdemalapúság azt jelenti, hogy valaki háborúban áll vagy sem, akkor pedig beszéljünk erről nyíltan, és ne használjunk álságos szavakat" - fogalmazott.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az EU a nyugat-balkáni országok felvételével nem csak a tagállamok számát növelné, hanem a közösség jelentősen meg is erősödne.
- mondta, rámutatva, hogy erre jelenleg nagy szükség lenne, hiszen az Egyesült Államok és Kína is elhúzott a globális gazdasági rangsorban.
Az egyik legfontosabb tényező, amit ő említett, az az, hogy az Európai Bizottság nem reagált megfelelően az amerikai politikára, amely a hazai vállalatok támogatására összpontosít. Jelenleg is úgy tűnik, hogy nem cselekedett időben ezen a téren.
"Tudjuk november óta, hogy Donald Trump lett az új elnöke az Egyesült Államoknak. Rendkívül patrióta politikát folytat, 2016 óta tudjuk ezt. Akkor lépett először hivatalba, hát azóta már jó sok idő eltelt. És a kampány kezdete óta tudtuk, hogy ugyanezt fogja folytatni. Tudtuk azt, hogy vámokat akar bevezetni. Hónapok óta tudjuk az egészet, most meg nagy meglepetten nézünk, hogy ez bekövetkezett" - közölte.
"Miért nem tanúsított proaktív hozzáállást az Európai Bizottság a közös egyeztetési platform kialakítására? Csak tétlenül figyeltünk a történések alakulására a lövészárkokból. Ez a passzív megközelítés egyáltalán nem helyénvaló."
