**Szele Tamás: Lengyelország Történelmi Pillanatai** Lengyelország gazdag múltja számos figyelemre méltó eseményt rejt, amelyek nem csupán a nemzet történelmét formálták, hanem a világpolitika alakulásában is kulcsszerepet játszottak. E napok során Lengy
A mai nap középpontjában Európa szívében, Lengyelországban zajló elnökválasztás áll, amelynek tétje messze túlmutat a nemzeti kereteken. Ez a szavazás most különösen nagy jelentőséggel bír az Európai Unió jövője szempontjából. A politikai táj rendkívül kiélezett, a két jelölt közötti szoros verseny folyamatosan ingadozik, és ez a választás nem csupán Lengyelország, hanem egész Európa sorsát formálhatja, különösen az ukrajnai konfliktus alakulására gyakorolt hatása miatt. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy alaposan és körültekintően foglalkozzunk a választásokkal és azok lehetséges következményeivel.
Az alábbi elemzés több forrás alapos összevetésével, valamint - sajnos be kell vallanom - drámai rövidítések árán készült el. A szaknyelv nyelvezetén élve, bizony "meg kellett húzni" a dolgokat, hiszen még ha csak a legfontosabb információkat hagytam volna érintetlenül, akkor is körülbelül ötven, azaz 50 gépelt oldal terjedelmű lett volna a szöveg, amit valószínűleg senki sem olvasna el. Így is hosszabb lesz, és pont a legérdekesebb elemek, mint például a Mentzen-nyilatkozat részletes elemzése, vagy az orosz dezinformációs és manipulációs módszerek kidolgozása maradtak ki - sajnos valószínű, hogy ezek iránt később sem mutatkozik majd nagy érdeklődés, pedig sokat tanulhatnánk belőlük a 2026-os magyar választások előtt. De hát, a lényeg, hogy legyen rövid a szöveg (bár ez nem lesz így, mondom egy gonosz mosollyal). Nézzük tehát, milyen helyzet uralkodik lengyel földön.
A lengyel elnökválasztás első fordulója május 18-án zajlott, amelynek során Rafał Trzaskowski, a kormánypárti "Polgári Platform" (Platforma Obywatelska) jelöltje és Karol Nawrocki, az ellenzéki "Jog és Igazságosság" (Prawo i Sprawiedliwość) párt képviselője biztosították helyüket a második fordulóban. Az eredmények tükrözik a politikai paletta feszültségeit és a választók preferenciáit a közelgő döntő összecsapás előtt.
A lengyel állami választási bizottság (PKW) legfrissebb adatai alapján az első fordulóban összesen 19 603 784 érvényes szavazatot jegyeztek fel. A leadott szavazatokból a következő megoszlás figyelhető meg:
A két listavezetőn kívül csupán egyetlen jelölt, Slawomir Mentzen, tudott túllépni a tíz százalékos küszöbön, összesen 14,81%-os támogatottságot elérve. A maradék tíz jelölt szavazati aránya viszont viszonylag alacsony volt, 0,09% és 6,34% között ingadozott.
A választásokra való részvétel 67,31%-ra emelkedett, ami több mint három százalékkal magasabb a 2020-as elnökválasztás első fordulójához képest. Az első forduló magas részvételi arányának hátterében álló siker részben a különféle kampányoknak, mint például a "Lányok a választásokért" (Dziewczyny na wybory) elnevezésű kezdeményezésnek köszönhető. A Batory Alapítvány elemzése szerint ezek a kampányok jelentős hatással voltak arra, hogy a 2023-as lengyel parlamenti választásokon a nők részvétele drámaian megnövekedett. Érdekes módon, két évvel ezelőtt több nő szavazott, mint férfi, így a részvételi arány elérte a 72,9%-ot. Valószínű, hogy a legutóbbi négy elnökválasztáshoz hasonlóan a második fordulóban is többen fognak szavazni, mint az elsőben. Dr. Mateusz Zaremba, az SWPS Egyetem kutatója rámutat, hogy ennek pszichológiai magyarázata van: a választók hajlamosak azt hinni, hogy a második forduló döntő fontosságú a végső eredmény szempontjából.
A The New York Times és a The Economist egyaránt a lengyel történelem leglényegesebb elnökválasztásaként emlegeti az aktuális eseményeket, mivel ez a választás komoly próbát jelent a lengyel társadalom számára, különösen Donald Tusk pártjának 2023-as parlamenti választásokon elért győzelme után. Ekkor a jelenlegi miniszterelnökre szavazó választók gyors és jelentős változásokat vártak, amelyek éles ellentétben álltak a PiS-kormány politikai irányvonalával. Az új kormány azonban számos döntése csalódást keltett a választók körében, mivel ezek részben a PiS által képviselt elképzelésekhez hasonló irányokat követtek. A választók elégedetlenségének másik forrása a lassú változások üteme volt, amely sokak szerint nem felelt meg a várakozásaiknak. A United Surveys által a Dziennik Gazety Prawnej és az RMF FM számára végzett felmérések alapján egy évvel a választások után a lengyel választók legnagyobb része (30,5%) csalódott Donald Tuskban, amikor más politikai vezetőkhöz hasonlítják. A Rzeczpospolita napilap cikkében a felmérés eredményei azt is tükrözik, hogy a kormánykoalícióval szembeni kritikák is hasonló érzéseket tükröznek.
A Brookings Institution elemzői mindkét vezető jelöltet a jobboldalhoz sorolják, egymástól eltérő centrizmusra vagy populizmusra való hajlammal, ami a lengyel politika jobbra tolódásának jelzőjeként értékelhető.
Ezen kívül ennek a választásnak nincs egyértelmű listavezetője. Ezt a közvélemény-kutatások eredményei is megerősítik. Az Opinia24 által a TVN magántévécsatorna számára közvetlenül az első forduló után végzett felmérés szerint a június 1-jei második fordulóban a szavazatok 46%-a Trzaskowskira, 44%-a pedig Nawrockira esett volna. Ezzel szemben ugyanennek a szolgálatnak a legfrissebb, május 22-i felmérése szerint Nawrocki 47%-ot, Trzaskowski pedig 45%-ot kapott.
Olha Popovych, a Nasz Wybir lengyel médium szerkesztőbizottságának tagja és az Ukrán Almanach (a lengyelországi ukránok szövetsége által kiadott folyóirat) szerkesztője kifejtette, hogy figyelni kell azoknak a jelölteknek a tetteire és retorikájára is, akik nem jutottak be a választás második fordulójába, mivel Trzaskowski és Nawrocki harcolni fog a választók szavazataiért.
Figyelembe véve a korábban említett "jobboldali irányzatokat" a lengyel politikai életben, Popovych aggodalmát fejezte ki Trzaskowski szavaival kapcsolatban, amelyek az ukrán menekültek támogatásának csökkentésére utalnak. Úgy véli, hogy a jelölt jobboldali és populista retorikával való játszadozása komoly aggasztó jelet hordoz.
Amennyiben az ukrán menekültek helyzetét vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a legtöbb esetben nők érkeznek, gyakran gyermekeikkel együtt. Ezek a nők sokszor nem rendelkeztek munkalehetőséggel, ami tovább nehezítette a helyzetüket. Ha a két gyermek után járó támogatás elérte a 1600 zlotyt, az már számottevő anyagi segítségnek számított a számukra, hiszen sok családnak ez volt az egyetlen bevételi forrása. Trzaskowski, amikor belépett a jobboldali populista diskurzusba, olyan kérdéseket vetett fel, amelyek valószínűleg nem segítik elő a Lengyelország és Ukrajna közötti harmonikus viszonyt, és nem javítanak az ott élő ukránok helyzetén sem. Különösen aggasztó, hogy egy liberális párt képviselője ilyen kényes témákkal próbálkozik, hogy elnyerje a jobboldali szavazók tetszését.
A megfigyelő hangsúlyozza, hogy Trzaskowskinek elsősorban azokra a választókra kellene összpontosítania, akik Magdalena Biejat, a Lewica jelöltje és Szymon Hołownia, a Trzecia droga/Polska 2050 koalíció elnöke mellett tették le a voksukat. Ezek a szavazók a kampány során elkerülték az ukránellenes retorikát, sőt, éppen ellenkezőleg, a segélyek emelését szorgalmazták.
A lengyel elnökjelöltek között számos kiemelkedő politikai figura található, akik különböző pártok és politikai irányzatok képviseletében lépnek színre. A verseny jellemzően élénk, és a jelöltek programjai között gyakran jelentős eltérések vannak, ami izgalmas politikai diskurzust eredményez. A legfrissebb információk szerint a jelöltek között lehetnek a kormányzó párt, a legnagyobb ellenzéki csoportok és független jelöltek képviselői is, akik mind a jövőbeli irányvonalakról és kihívásokról formálják elképzeléseiket. A választások közeledtével a kampányok egyre intenzívebbé válnak, és a jelöltek igyekeznek elnyerni a választók bizalmát.
Az alábbiakban csak azoknak a jelölteknek a programját ismertetem, akik bejutottak a második fordulóba, vagy a megkérdezett szakértők véleménye szerint fontosak a második forduló eredménye szempontjából.
Varsó jelenlegi polgármestere ambiciózus választási programot mutatott be, amelyben hangsúlyozza az állami költségvetés védelmi kiadásainak emelését a GDP 5%-ára. A Nemzetbiztonsági Tanács átalakítása is szerepel tervei között, amelyhez a Szejm frakcióvezetőit vonná be. Emellett javasolja egy "Második Missziós Központ" kialakítását, hogy a veteránok katonai kiképzése hatékonyabbá váljon. Gazdasági elképzelései között prioritást élvez a hazai termelők, különösen a mezőgazdasági termelők támogatása, a külföldi beszállítóktól való függőség csökkentése, az üzleti környezet egyszerűsítése és a zöld energia fejlesztésének elősegítése. A szociális területen Trzaskowski az abortusz liberalizálását és a családok pénzügyi támogatásának növelését szorgalmazza, emellett hangsúlyozza az egészségügyi és oktatási szektorba történő beruházások fontosságát. Ugyanakkor a menekültek szociális juttatásainak korlátozását is követeli, ezzel igyekezve egyensúlyt teremteni a támogatások és a helyi közösségek szükségletei között.
Ukrajna aktív támogatójaként határozottan kiáll Oroszország agressziójával szemben, és a Nyugat egységének melletti elkötelezettségét hangsúlyozza. Kiemeli, hogy Lengyelországnak és szövetségeseinek egyértelmű üzenetet kell küldeniük az agresszornak: "Putyin nem nyerheti meg ezt a háborút." Továbbá hangsúlyozza, hogy Lengyelország számára elengedhetetlen Ukrajna NATO-tagságának támogatása, mivel ez alapvető garanciát jelent a lengyel biztonság szempontjából.
Karol Nawrocki a Jog és Igazságosság párt képviselője, aki elkötelezetten dolgozik a jogi és társadalmi igazságosság előmozdításán. Politikai pályafutása során számos kezdeményezést indított, amelyek célja a jogállamiság védelme és a közérdek képviselete. Nawrocki hangsúlyozza, hogy a jog nem csupán szabályok összessége, hanem egy olyan eszköz is, amely lehetőséget ad az emberek számára, hogy érvényesítsék jogaikat és védjék érdekeiket. Munkássága során nagy figyelmet fordít a társadalmi egyenlőségre és a demokratikus értékek megőrzésére, biztosítva, hogy minden állampolgár hangja hallható legyen a politikai diskurzusban.
A lengyelországi Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője egy ambiciózus programmal lép a közélet színpadára. Javaslatai között kiemelt helyen állnak a gazdasági intézkedések, amelyek célja az adóteher csökkentése, valamint a családok és vállalkozások támogatása. Nawrocki különös figyelmet fordít az áfa 22%-ra való mérséklésére, a két- vagy többgyermekes családok számára tervezett nulla százalékos személyi jövedelemadóra, a minimálnyugdíj 150 zlotyval való megemelésére, az áram árának csökkentésére, illetve egy országos beruházási program elindítására, amely minden gmina számára elérhető lenne. A jelölt emellett határozottan szorgalmazza a migrációs megállapodások "befolyásának megszüntetését", és sürgeti Lengyelország kilépését a migrációval foglalkozó globális egyezményből. A biztonságpolitikai elképzelései között szerepel egy "biztonságpolitikai alkotmány" elfogadása, amely a hadsereg létszámának 300 000 főre történő emelését, a fegyveres erők modernizálását, új katonai kiképzési programok bevezetését, valamint az elnök hatáskörének kiterjesztését tűzi ki célul. A szociálpolitikai területen elkötelezett amellett, hogy a közszolgáltatások elsődlegesen a lengyel állampolgárok érdekeit szolgálják, és hogy korlátozzák a külföldieknek nyújtott támogatásokat. Ezek az intézkedések a helyi közösségek megerősítését és a nemzeti identitás megőrzését célozzák.
Amikor a szociális juttatásokról beszélt, hangsúlyozta, hogy a kórházi várólistákon és az iskolákban a lengyel állampolgárok élvezzenek elsőbbséget. Kijelentette, hogy a juttatások, beleértve az egészségügyi ellátást és a nyugdíjakat, nem lehetnek elérhetők "ukrán és más" állampolgárok számára. Nyíltan képviseli a "Lengyelország az első" ideológiát, amely szerint a lengyelek szükségletei élvezzenek prioritást. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Nawrocki úgy nyilatkozott, hogy "Ukrajnának még sok mindent kell tennie Lengyelországért", és biztosította, hogy soha nem fogja engedni, hogy lengyel katonákat vezényeljenek harcolni Ukrajnába.
Az első forduló lezárulta után Nawrocki aláírta Slawomir Mentzennel, a nacionalista "Konföderáció" vezetőjével készült nyilatkozatot, ezzel megszerezve a választók támogatását. A megállapodásban szerepel egy olyan záradék is, amely Ukrajna NATO-csatlakozása ellen fogalmaz meg kifogásokat.
A választási folyamatra hatással lévő korábbi jelöltek:
Sławomir Mentzen (Konföderáció)
A legjelentősebb lengyelországi jobboldali radikális párt jelöltje az állam minimális gazdasági szerepvállalását szorgalmazza. Választási programjának alapja a radikális adóreformra vonatkozó javaslat: egységes, 1%-os "jövedelemadó" bevezetése az ÁFA és a személyi jövedelemadó helyett, a szociális terhek eltörlése és a kisvállalkozások adózásának egyszerűsítése. Szorgalmazza a fegyverviselési jog visszaállítását, egy piaci alapú egészségbiztosítási rendszer létrehozását (magánpénztárak segítségével, mint Németországban) és a felsőoktatás ingyenességének eltörlését. A társadalompolitikában kategorikusan ellenzi az abortuszt, és konzervatív nézeteket vall: "az élet és a család védelme érdekében, a "deviánsok" gyermeknevelésének megakadályozásáért". A biztonságpolitika terén a határvédelem fokozása, a védelmi ipar fejlesztése( beleértve a nukleáris program megvalósítását), és Lengyelország maximális védelmi képességének növelése mellett száll síkra.
Keményen bírálja a migrációs politikát az ukrán menekültek támogatása miatt. Beszédeiben és interjúiban azt állítja, hogy Lengyelország "többet költ az ukránok szociális juttatásaira, mint amennyit adóként befizetnek". Megkérdőjelezte a menekülteknek nyújtott "800+" kifizetéseket, valamint az ukrán gyermekek oktatási vagy egészségügyi ellátását a lengyel költségvetésből. Azt is mondta, hogy az ukránok "balekként" bánnak Lengyelországgal . Bírálta az EU zöld megállapodását, amely állítólag egyenlőtlen és "tisztességtelen versenybe" sodorja a lengyel gazdákat Ukrajnával, mivel az ukrán gazdák kevesebb korlátozással exportálhatják termékeiket az EU-ba. A katonapolitika terén Mentzen ellenzi Lengyelország részvételét a háborúban, mondván, hogy csak semleges államok vehetnének részt a békefenntartó missziókban, és "Lengyelországnak a háttérben kellene maradnia, és a logisztikával kellene foglalkoznia".
Grzegorz Braun, a Lengyel Korona Szövetség képviselője, az első fordulóban a szavazatok 6,34%-át szerezte meg.
A Konföderáció jobboldali radikális parlamenti képviselője, akit egy figyelemfelkeltő eset miatt kizártak a szejmből, poroltóval oltotta el a szejm termében lévő menórát. Az eset nem az egyetlen botránya: mandátuma alatt az Európai Parlamentben elégette az uniós zászlót is. Politikai nézetei között kiemelkedik a "Lengyelország a lengyelekért" elv hirdetése, amely a bevándorlás ellenességre és a liberális reformokkal szembeni aktív ellenállásra épül. Határozottan kiáll Lengyelország gyors EU-ból való kilépése mellett, amit informálisan Polexitnek neveznek, valamint az uniós zöld megállapodás eltörlését és "Lengyelország szuverenitásának teljes helyreállítását" sürgeti. Homofób nézetei és az abortusz szigorú betiltása mellett érvel, hangsúlyozva, hogy mindez "az élet és a katolikus értékek védelme érdekében" történik. Gazdasági politikájában éles adócsökkentéseket javasol, az illetékek, köztük az áfa eltörlését, valamint a kisvállalkozások számára a legliberálisabb feltételek megteremtését célozza.
Braun ellenez minden további támogatást Ukrajnának, és "új alapokra helyezett" kapcsolatokat javasol Oroszországgal. Szerinte Lengyelországnak nem lenne szabad katonai segítséget nyújtania mások háborúihoz, és ellenzi a lengyel hadsereg bevonását egy esetleges ukrajnai békefenntartó misszióba. Elutasítja egy páneurópai hadsereg létrehozásának ötletét is. A politikus úgy érvelt, hogy Lengyelország Oroszországgal fenntartott kapcsolatainak normalizálása "a lengyel biztonság sarokköve". Javasolja a lengyel katonai-ipari komplexum helyreállítását egy "nemzeti parancsnokság" irányítása alatt.
A választások első fordulójának eredményei azt mutatják, hogy a politikai színtér jobboldalán pozícionált pártok jelöltjei kapták a szavazatok többségét. Csak Karol Nawrocki, Slawomir Mentzen és Grzegorz Braun együttesen a szavazatok közel 51%-át szerezték meg, nem ideszámítva a kevésbé népszerű jelölteket, mint például Marek Jakubiak. Ráadásul a Konföderáció jelöltje, Slawomir Mentzen mintegy 10 százalékponttal többet szerzett, mint a baloldali Együtt párt jelöltje, Adrian Zandberg. Következésképpen a második forduló jelöltjei most Mentzen támogatóinak szavazataiért fognak küzdeni, ami Rafal Trzaskowski narratívájának egyre erőteljesebb jobbra tolódását is eredményezheti. Ennek eredményeként Rafal Trzaskowski május 24-én egy vitán találkozott Slawomir Mentzennel, sőt, még sört is ivott vele.
Az erőforrások és a hitelesség kulcsfontosságú tényezők bármilyen sikeres vállalkozás vagy projekt szempontjából. Az erőforrások magukban foglalják azokat az anyagi, emberi és technológiai eszközöket, amelyek szükségesek a célok eléréséhez. A hitelesség pedig a bizalom alapja, amely elengedhetetlen a kapcsolatok és a működés szempontjából. A megfelelő erőforrások biztosítása nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem hozzájárul a hosszú távú fenntarthatósághoz is. A hitelesség pedig abban rejlik, hogy a vállalkozás vagy projekt képes-e következetesen teljesíteni az ígéreteit, ezzel megerősítve a partnerek és ügyfelek bizalmát. A siker érdekében érdemes folyamatosan fejleszteni az erőforrásokat, és figyelni arra, hogy a hitelesség ne csorbuljon. E két elem harmonikus együttműködése nélkülözhetetlen a fejlődéshez és a versenyképesség megőrzéséhez.
Trzaskowski és Nawrocki egyaránt kihasználja a választási kampányok során azokat az adminisztratív erőforrásokat, amelyeket állami intézményekben betöltött pozícióik révén nyertek el. Popovych szerint a varsói főpolgármester nem csupán a főváros vezetőjeként szerzett előnyöket használja ki, hanem a kormánypárt összes elérhető adminisztratív eszközét is mozgósítja.
Hasonlóképpen, Nawrocki, bár a Nemzeti Emlékezet Intézetének erőforrásai némileg korlátozottabbak, ügyesen kihasználja ezeket, különösen az intézet fiókjain keresztül. A Gazeta Wyborcza számos cikke, valamint a lengyel média egyéb vizsgálatai alapján Nawrocki az intézethez fűződő kapcsolatát különféle módokon kamatoztatja, a személyes márkaépítéstől kezdve az intézet projektjein keresztül egészen a választási gyűlésekre való utazásokig, amelyeket az intézet limuzinjával bonyolít le. Popovych véleménye szerint ez a gyakorlat összhangban áll azzal a hagyománnyal, hogy az intézet mindig is teljes mellszélességgel támogatta a PiS jelöltjeit.
Ezek a választások azért különösen jelentősek, mert ezeken dől el, hogy sikerül-e helyreállítani a jogállamiságot, és hogy Lengyelország meg tudja-e őrizni hitelességét az Európai Unión belüli partnerként - írja a Bloomberg. Ráadásul a közép- és kelet-európai blokk egyre több tagja - köztük Magyarország és Szlovákia - enged a populista, tekintélyelvű kormányoknak. Karol Nawrocki győzelme meghosszabbíthatja a jelenlegi politikai patthelyzetet, mivel valószínűleg megvétózná a kormánykoalíció által javasolt törvényeket, ahogyan azt a jelenlegi elnök, Andrzej Duda is tette. Ez valószínűleg megnyitná az utat a PiS előtt a hatalomba való visszatéréshez.
Természetesen, íme egy egyedi megfogalmazás a "konklúzió" szóra: Összegzés Az összegzés során fontos, hogy a leglényegesebb tanulságokat kiemeljük, és áttekintsük az eddig elmondottakat. Ezen a ponton világossá válik, hogy milyen következtetések vonhatók le a vizsgált témáról, és milyen irányba mutatnak a jövőbeli lehetőségek. Az összegzés nemcsak a téma mélyebb megértését szolgálja, hanem ösztönözheti a további gondolkodást és a cselekvést is.
A választások kimenetele jelentős hatással bír Lengyelország jövőjére, különösen az Ukrajnával kapcsolatos politikai irányvonalára, valamint a belső politikai egyensúly fenntartására. Ezen események próbára teszik a társadalom ellenálló képességét a dezinformációs kampányokkal és a demokratikus folyamatok megakadályozására irányuló kísérletekkel szemben. A jelenlegi geopolitikai környezet és a társadalmi feszültségek tükrében ez az elnökválasztás kulcsfontosságú fordulópontot jelent, amely nem csupán Lengyelország, hanem egész Európa jövőbeli fejlődésének irányvonalát is alakítja.
Nézzünk egy kicsit távolabbról, és vegyük szemügyre a nagyobb képet, amely a közelmúlt európai politikai eseményeit öleli fel. Idén már harmadik alkalommal szembesülünk olyan létfontosságú választásokkal, melyek meghatározó hatással bírnak az európai integrációra. Az első kör Németországban zajlott, majd Romániában folytatódott, és jelenleg a lengyel szavazás is zajlik. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a választások a tavalyi moldovai események folytatásának tekinthetők. Európai szempontból négy fontos esetet vizsgálhatunk, amelyekben a választók döntése egyértelműen az Európa egységének támogatásáról szólt. Minden egyes választást komoly orosz propaganda- és álhírkampány árnyékolt be, amely próbálta befolyásolni a szavazókat, és világosan kirajzolódott, hogy a választások tétje az ukrajnai konfliktus jövője. Moldovában, Németországban és Romániában is győztek az Európa-párti jelöltek, ami azt eredményezte, hogy 1. a német katonai támogatás Kijev számára folytatódik, 2. még ha Lengyelországban oroszbarát elnök kerülne hatalomra, az utánpótlás Románián és Moldován keresztül elérheti Kijevet vasúti szállítás révén (feltéve, hogy Magyarország nem lép közbe, ami komoly következményekkel járna). Ideális esetben persze a hagyományos, Lengyelországon keresztüli útvonal lenne a legcélszerűbb. Az orosz befolyás tehát éppen ezért volt ennyire markáns az említett választások során: célja az volt, hogy Ukrajna ellátási vonalait megkérdőjelezze és elvágja.
Németországban is, Romániában is nagyon szoros volt a választási eredmény, ami azt mutatja, hogy a Moszkvából feltáplált és folyamatos propagandahadjárattal erősített "szuverenista, nemzeti jobboldal" nem teljesen talajtalan, de még úgy sem tudott győzni ebben a két országban, hogy a Kreml minden támogatást megadott nekik, ami arra mutat, hogy az Orbán Viktor által olyannyira áhított "szuverenista forradalomból", ebből a kis, falmelléki "marcia su Bruxelles"-ből kezd kifogyni a szufla. De ezt sem állíthatjuk teljes bizonyossággal a mai eredmények ismerete nélkül, márpedig azok este előtt nem lesznek meg.
Felmerül a kérdés, hogy ha Varsóban is elbukik Moszkva, és nem tudja Ukrajnát még részben sem elszigetelni, milyen új taktikákra térhet át az Unió tagállamai ellen. Figyelembe kell vennünk, hogy a saját nézőpontjából Ukrajna hátországainak számítunk, és mivel az Egyesült Államok érdekszférájába tartozunk, katonai szempontból is fontos szerepet játszik az ellenünk irányuló tevékenység. De hogy mindez hogyan alakul, azt még csak idővel tudhatjuk meg.
Jelenleg nem tehetünk mást, mint hogy lélegzetünket visszafojtva figyeljük az eseményeket. Lengyelország új fejezetet nyit a történelem könyvében. Egy olyan fejezetet, amely nemcsak a lengyelek, hanem egész Európa számára is jelentőséggel bír.
