Száz emberből kilencvenöt küzd valamilyen mozgásszervi problémával Magyarországon.
Egy friss kutatás alapján a leggyakoribb panaszok között található a derékfájdalom, amelyet 609 alkalommal említettek. Ezt követi a nyakfájdalom 447 előfordulással, majd a térd fájdalma 434, a vállfájdalom 415, és végül a hátfájdalom 368 esettel.
A legfrissebb adatok szerint a magyar lakosság 95,6%-a szenved mozgásszervi problémáktól, melyek többsége krónikus jellegű – derült ki a MozgásKlinika által végzett, 1000 fős országos felmérésből. Ezek a panaszok jelentősen befolyásolják az életminőséget, ám sajnálatos módon csak kevesen keresnek fel mozgásterápiás vagy rehabilitációs szolgáltatásokat.
Az Európai Unióban a születéskor várható egészséges életévek száma átlagosan 63,1 év, a nőknél 63,3, a férfiaknál 62,8 - derül ki az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) legfrissebb, 2023-ra vonatkozó adataiból.
Míg a mediterrán térség lakói akár öt-hat évvel is hosszabb ideig élvezhetik az aktív időskor örömeit, Magyarországon a mozgáshiány, a krónikus betegségek, a helytelen táplálkozás és a mentális gondok együttese drasztikusan csökkenti az egészségesen eltöltött évek számát. A kelet-közép-európai régióban ezek a tényezők különösen kifejezett hatást gyakorolnak, és a STADA Health Report 2025 adatai szerint Magyarország az elemzett 22 ország legrosszabb helyezését érte el a prevenciós egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettség terén.
A fizikai inaktivitás problémája egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb jelentésében az elkerülhető halálokok között említi. A WHO statisztikái szerint évente Európában körülbelül 1,8 millió olyan haláleset történik, amely elkerülhető lenne, és amelyek nagy része korai, azaz 75 éves kor előtt következik be. Ezek a tragikus esetek nem fertőző betegségekhez köthetők, amelyeket megfelelő közegészségügyi intézkedésekkel vagy időben nyújtott, szakszerű egészségügyi ellátással lehetne megelőzni vagy kezelni. A jelentés rávilágít arra, hogy ezeknek az elkerülhető haláleseteknek mintegy 60%-a olyan megelőzhető okokhoz kapcsolódik, mint például a fizikai inaktivitás. Ezt a problémát a WHO már a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás, az egészségtelen táplálkozás és az elhízás mellett említi, hangsúlyozva a mozgás fontosságát az egészség megőrzése érdekében.
A kutatás eredményei megdöbbentőek: a válaszadóink 92,5%-a naponta vagy heti szinten tapasztal tüneteket, míg 46,3%-uk minden egyes mozgás után fájdalmat él meg. A legsúlyosabban érintettek -
akik mindennap és minden mozgás után panaszosak - a teljes minta 40,6 százalékát teszik ki.
A csoport tagjai az egészségérzetüket átlagosan 2,32 pontra, míg a fittségérzetüket 1,92 pontra értékelték egy ötfokú skálán.
Bár a panaszokkal küzdő emberek több mint fele (55,6%) rendszeresen orvoshoz fordul, a mozgásterápiában való részvétel aránya mindössze 15% a teljes mintában, és a legsúlyosabb esetekben is csupán 13%. Ez arra utal, hogy a magyar egészségügyi rendszerben a mozgásszervi problémák kezelése túlnyomórészt orvosi megközelítésre épül, míg a bizonyítottan hatékony rehabilitációs és megelőző módszerek háttérbe szorulnak.
A leggyakoribb tünetek közé tartoznak...
vezetik a listát. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) alacsony egészségérzetet, 88 százaléka pedig alacsony fittségérzetet jelölt meg.
A felmérés demográfiai elemzése alapján megállapítható, hogy a panaszok megjelenése minden korosztály körében jelentős, azonban a súlyos esetek aránya a középkorú és idős emberek között a legmagasabb. A terápiás részesedés szempontjából érdekes eltérések figyelhetők meg: falvakban 11,7%, kisvárosokban 14,3%, míg nagyvárosokban 20,7% az arány. Az átlagéletkor a terápiát igénybe vevő személyek esetében 54,9 év, míg azoknál, akik nem vettek részt terápiás kezelésen, ez az érték csupán 33,3 év volt.
