Szabotázs-gyanú merült fel: egy orosz olajszállító tartályhajó kémkedésre alkalmas berendezésekkel volt megpakolva.

Az Eagle S egy orosz olajszállító tartályhajó, amelyet azzal vádolnak, hogy megszakította a Balti-tenger mélyén húzódó Estlink 2 elektromos kábelt, mely Finnországot és Észtországot köti össze. A hajóról állítólag kémkedésre alkalmas berendezéseket találtak. Ez az eset csupán az utolsó a sorban az ilyen jellegű incidensek között ebben a stratégiailag kiemelkedő régióban, ahol az Oroszországgal kapcsolatos feszültségek az ukrajnai konfliktus következtében egyre inkább fokozódnak.

Miután a finn rendőrség leállította az Eagle S-t, napvilágra került, hogy "egy, a hajóval közvetlen kapcsolatban álló forrás szerint speciális adó-vevő berendezésekkel volt ellátva, amelyek a haditengerészeti tevékenységek figyelemmel kísérésére szolgáltak" – írta a Lloyds List. Ez a technológia lehetőséget biztosított arra, hogy a hajó Oroszország kémhajójává alakuljon.

"A hajó fedélzetén található csúcstechnológiás berendezések a szokásos kereskedelmi hajókhoz képest rendkívüliek voltak, és jelentős mennyiségű energiát emésztettek fel a hajó generátorából. Ez ismételt áramkimaradásokhoz vezetett" - nyilatkozta egy, a hajót jól ismerő forrás, aki még hét hónappal ezelőtt is aktívan részt vett a hajó kereskedelmi tengeri szolgáltatásaiban.

A lehallgató és rögzítő berendezéseket hatalmas hordozható bőröndökben vitték fel a 20 éves tankerre, sok laptop mellett, amelyek török és orosz nyelvű billentyűzettel rendelkeztek.

"A NATO összes haditengerészeti járművét és légi eszközét folyamatosan megfigyelték. Minden apró részletet nyomon követtek."

Miután az Eagle S-t a finn kizárólagos gazdasági övezeten (EEZ) belül azon a helyen látták, ahol az Estlink 2 kábelt elvágták, a finn rendőrség más hatóságokkal együttműködve a fedélzetre lépett, lefoglalta és a felségvizeikre vitte a Cook-szigeteki zászló alatt közlekedő olajszállító tartályhajót. A finn hatóságok büntetőeljárást is indítottak.

A finn nyomozók arra a megállapításra jutottak, hogy az Eagle S hajóval kapcsolatban felmerült kár forrása valószínűleg az, hogy a jármű horgonyát a tengerfenéken húzta végig. E feltételezett szabotázs nyomán a NATO úgy döntött, hogy megerősíti balti-tengeri jelenlétét. Miután Észtországban, az Estlink 2 december 25-i leállása után áramkimaradások következtek be, a finn tisztviselők a NATO-hoz fordultak segítségért az Estlink 1 tenger alatti áramkábel védelme érdekében, amely körülbelül 30 kilométerre található nyugatra. Mark Rutte, a NATO főtitkára pénteken reagálva bejelentette, hogy a szövetség "fokozni" fogja tevékenységét a Balti-tengeren, azonban a részletekre nem tért ki.

Novemberben Németország hivatalosan bejelentette, hogy a Balti-tenger alatt húzódó két kommunikációs kábel sérülései valószínűleg szabotázs következményeként alakultak ki. Ezek a szóban forgó kábelek üvegszálas technológiát alkalmaznak, és a Balti-tenger mélyén helyezkednek el. Az egyik kábel a svéd Gotland szigetét köti össze Litvániával, míg a másik Finnországot és Németországot összekapcsoló vonalként működik.

Egy nappal később Dánia megerősítette, hogy egy kínai teherhajót állítottak meg, amely potenciálisan felelős lehetett a kárért. Az érintett hajó a Yi Peng 3 néven ismert, és az incidens időpontjában a kábelek közelében haladt. A kínai teherhajó november 15-én indult el az orosz Uszt-Luga kikötőből, amely a Leningrádi régióban található, közel az észt határhoz. Eredetileg Port Saidba, Egyiptomba tartott, ahová terveik szerint december 3-án kellett volna megérkeznie.

A nyilvánosan hozzáférhető hajókövetési adatok alapján úgy tűnik, hogy a Yi Peng 3 mindkét kábel felett nagyjából akkor haladt át, amikor először jelentették a káreseményeket.

"Senki sem gondolja, hogy a kábelek sérülése véletlen lenne" - jelentette ki Boris Pistorius, a német védelmi miniszter. "Azt sem tudom elfogadni, hogy a hajók horgonyai okozták a problémát véletlenül. Bizonyos információk híján kénytelenek vagyunk arra következtetni, hogy a károk mögött szabotázs áll."

Észak-Európában egyre több hasonló incidens történik. A leghírhedtebb az Északi Áramlat gázvezeték robbanása, mely 2022-ben történt. Okát még vizsgálják a német hatóságok, azonban a The Wall Street Journal augusztusban arról számolt be, hogy ukrán szabotázsakcióról van szó, ugyanakkor az ukrán tisztviselők tagadták ezt a vádat.

A Balti-tengeren kívül más, kritikus kommunikációs kábeleket érintő szabotázsról is érkeztek jelentések, köztük az észak-norvégiai Evenes légitámaszponthoz kapcsolódó esetről, amely áprilisban történt, de csak augusztusban került nyilvánosságra. Norvégiában a múltban más gyanús incidensek is történtek, nevezetesen a Svalbardokat a norvég szárazfölddel összekötő létfontosságú tenger alatti kábel elvágása szintén 2022-ben.

A Balti-tenger már régóta kulcsszerepet játszik a geopolitikai játszmákban, különösen Oroszország, valamint a NATO és annak szövetségesei szempontjából. 2022 februárjában, amikor Moszkva megkezdte Ukrajna elleni teljes körű invázióját, a térségben tapasztalható incidensek száma drámaian megnőtt.