A magyar társadalom állapotát tükröző megdöbbentő statisztika: a megkérdezett emberek kilencven százaléka nap mint nap küzd valamilyen nehézséggel, ám a terápiás segítséget csupán kevesen veszik igénybe - számol be róla a Pénzcentrum.
A magyar népesség körülbelül 95,6 százaléka szenved valamilyen mozgásszervi problémától, és ezek többsége krónikus jellegű – állapította meg a MozgásKlinika legújabb, 1000 fős országos kutatása. Ezek a panaszok komolyan befolyásolják az életminőséget, azonban meglepően kevesen keresnek fel mozgásterápiás vagy rehabilitációs szolgáltatásokat.
Az Európai Unió területén a születéskor várható egészséges életévek átlagosan 63,1 év, amelyből a nők esetében ez az érték 63,3 év, míg a férfiaknál 62,8 év - derül ki az Eurostat legfrissebb, 2023-as statisztikáiból. A nők várható teljes élettartama 84 év, a férfiaké pedig 78,7 év. Érdemes megjegyezni, hogy a mediterrán országok lakói akár öt-hat évvel hosszabb ideig élvezhetik az aktív időskort, míg Magyarországon a mozgáshiány, a krónikus betegségek, a helytelen táplálkozás és a mentális problémák együttes hatása jelentősen lerövidíti az egészséges éveket. A kelet-közép-európai térségben e tényezők hatása különösen kiemelkedő, és a STADA Health Report 2025 szerint Magyarország a 22 vizsgált ország közül az utolsó helyen szerepel a megelőző egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettség terén.
A fizikai inaktivitás problémája egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi jelentésében az elkerülhető halálokok között emelte ki. A WHO megállapítása szerint Európában évente 1,8 millió olyan haláleset történik, amely megelőzhető lenne, hiszen ezek a nem fertőző betegségek 75 éves kor előtt jelentkeznek. E halálesetek jelentős része – összesen 60 százaléka – olyan megelőzhető okokkal hozható összefüggésbe, mint a fizikai aktivitás hiánya, amelyet a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás, az egészségtelen táplálkozás és az elhízás mellett említenek. A jelentés hangsúlyozza, hogy a hatékony közegészségügyi intézkedések és a megfelelő, időben nyújtott egészségügyi ellátás jelentős mértékben hozzájárulhatna ezeknek a tragikus eseményeknek a megelőzéséhez.
A MozgásKlinika kutatása rámutat: a válaszadók 92,5 százaléka napi vagy heti rendszerességgel él át tüneteket, 46,3 százalék pedig minden mozgás után fájdalmat tapasztal. A legsúlyosabban érintettek - akik mindennap és minden mozgás után panaszosak - a teljes minta 40,6 százalékát teszik ki. Ebben a csoportban az egészségérzet átlagosan 2,32, a fittségérzet 1,92 volt egy ötfokú skálán.
Bár a panaszokkal küzdők több mint fele (55,6 százalék) rendszeresen orvoshoz fordul, a mozgásterápián való részvétel aránya a vizsgált csoportban csupán 15 százalék, a legsúlyosabb esetekben pedig mindössze 13 százalék. Ez a helyzet arra utal, hogy a magyar egészségügyi rendszerben a mozgásszervi problémák kezelése főként orvosi megközelítésekre épül, miközben a bizonyítottan hatékony rehabilitációs és prevenciós módszerek háttérbe szorulnak.
A leggyakoribb tünetek között a derékfájdalom (609 említés), nyakfájdalom (447), térdfájdalom (434), vállfájdalom (415) és hátfájdalom (368) vezetik a listát. A válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) alacsony egészségérzetet, 88 százaléka pedig alacsony fittségérzetet jelölt meg.
A felmérés demográfiai összefoglalója alapján megállapítható, hogy a panaszok előfordulása minden korcsoportban viszonylag magas, azonban a súlyos esetek arányát tekintve a középkorúak és az idősebbek körében tapasztalható a legnagyobb prevalencia. Érdekes megfigyelni, hogy a terápiás szolgáltatásokhoz való hozzáférés falvakban 11,7%, kisvárosokban 14,3%, míg nagyvárosokban 20,7% között mozog. A terápiát igénybe vevők átlagéletkora 54,9 év, szemben a nem terápiás ellátásban részesülők 33,3 évével.
"A megelőzés, az egészségtudatosság és a terápiás hozzáférés javítása nemcsak az egyéni életminőség, hanem a társadalmi terhek csökkentése szempontjából is kulcsfontosságú"
Czeglédi Tamás, a MozgásKlinika franchise társalapítója és stratégiai vezetője, hangsúlyozta, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján a fizioterápiás első kontakt modell alkalmazása drámaian csökkentheti a krónikus esetek előfordulását. Emellett ez a megközelítés jelentős tehermentesítést is nyújt az orvosi ellátórendszer számára.
