Sok magyar autós észrevétlenül tönkreteszi a járművét – ez a káros szokás a fő elkövető.

Sokan tévesen vélik, hogy ez a megoldás előnyös, pedig valójában inkább kárt okoz, mint hasznot. Ennek ellenére számos magyar autós még mindig ezzel a vezetési móddal él, ami hosszú távon súlyosan károsíthatja az autók teljesítményét és megbízhatóságát.

A "menjünk a lehető legalacsonyabb fordulaton" mentalitás olyan, mint egy ragaszkodó szokás, ami nehezen szabadul el tőlünk. Első pillantásra talán logikusnak tűnik: a fordulatszámmérő éppen ezer környékén mozog, a fedélzeti számítógép is azt mutatja, hogy a fogyasztás valamivel kedvezőbb, és még a motor is csendesen duruzsol mellettünk. Azonban, véleményem szerint, ez egy súlyos tévedés, amit az autozive.cz cikkében is megerősítenek.

A cseh szaklap elemzése alapján a motor működésének hibája áll a középpontban: a 1300-1500-as fordulatszámtartományban a szelepek körül jelentősebb eséllyel alakulnak ki koromlerakódások, vagyis koksz képződik. Ez nem csupán esztétikai problémát jelent, hanem komoly kihívást is a keverék áramlásának zavara miatt. Ennek következtében megnövekszik a hőterhelés, amely elindít egy lavinaszerű problémát, folyamatosan veszélyeztetve a többi alkatrész működését is.

Amint a vezető rálép a gázpedálra, az égéstérben azonnal megjelenik a "salakanyag", és a legkedvezőbb, ami bekövetkezhet, az a kopogásos égés (detonáció). Rosszabb esetben a váratlan belobbanás a befecskendezőket is komoly károk elé állíthatja – ezt azok a szakértők állítják, akik már tanúi voltak hasonló motorok szétesésének.

Aki már tapasztalta az alacsony fordulaton, nagy terhelés mellett hallható éles, kopogó hangot, az jól tudja, hogy mennyire zavaró és aggasztó ez a jelenség.

A történet másik dimenziója a kenés kérdése. Alacsony fordulaton az olajpumpa nem képes a szükséges mértékben keringetni az olajat, ami a motor felső részén, például a vezérműtengelyek környékén, elégtelen olajellátáshoz vezethet. Bár ez egy rövid távú úton nem feltétlenül jelent problémát, hosszú távon jelentős mértékben fokozza az alkatrészek kopását. Ezen kívül nem szabad megfeledkezni a hajtáslánc egyéb összetevőiről sem. Igen, a váltó is érintett, hiszen az egész rendszer egy mechanikailag kedvezőtlen, vibrációkkal teli tartományban működik, ami tovább rontja a helyzetet.

Egy átlagos benzinmotor normális üzemi tartománya körülbelül 2500-as fordulatnál kezdődik, és ez nem egy légből kapott dogma, hanem egyszerű mechanikai és termodinamikai logika. Ekkor ég el jobban az üzemanyag, csökken az el nem égett maradványok és a korom aránya, az olaj pedig eljut mindenhová, ahová kell. A vezérlés, a csapágyak olyan körülmények között dolgoznak, amikre tervezték őket.

És ami a leglényegesebb: a motor simán működik, nem "stresszel". Mentes a rángatózástól és az alacsony fordulatszám miatt jelentkező mikrovibrációktól, mindez a megfelelő teljesítménytartományban zajlik.

Senki nem arról beszél, hogy "forgassuk tiltásig", csak egy kis józan észről van szó.

Alacsony fordulaton kínozni a motort nemcsak értelmetlen, hanem kifejezetten káros is. Ne habozzunk visszaváltani, amikor egy emelkedőn haladunk, vagy ha az autó jól meg van pakolva. Fontos figyelembe venni, hogy a keverék elégetésének van egy optimális működési tartománya, és a kenési rendszer is saját áramlási szabályaival bír. A tankönyvi értelemben vett "gazdaságosság" csupán a pillanatnyi fogyasztásmérőn mutat kedvező eredményeket. Azonban, ha a hosszú távú hatásokat nézzük, különösen a modern, kis lökettérfogatú turbófeltöltős, közvetlen befecskendezéses motorok esetében, a helyzet már korántsem olyan rózsás. Ha ezt a vezetési stílust is figyelembe vesszük, a konstrukció hátrányai még inkább kiütköznek.