Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás a "sajtóértekezlet" kifejezésre: **Média Tájékoztató Ülés** Ez a kifejezés egy olyan eseményt jelöl, ahol a médiát tájékoztatják a legfrissebb fejleményekről, hírekről vagy fontos információkról. Az esemény cé

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke,

Luis de Guindos, az Európai Központi Bank (EKB) alelnöke, kulcsszereplője a pénzügyi stabilitás és a gazdasági politikák alakításának Európában. Széleskörű tapasztalattal rendelkezik a gazdasági és pénzügyi szektorban, amely lehetővé teszi számára, hogy mélyreható elemzéseket végezzen az eurozóna kihívásairól és lehetőségeiről. Guindos munkája során a monetáris politikai döntéshozatal mellett hangsúlyt fektet a pénzügyi rendszerek stabilizálására és a gazdasági növekedés ösztönzésére is.

Tisztelettel köszöntjük Önöket! Az alelnök úrral közösen örömmel üdvözöljük a mai sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy döntött, hogy 25 bázisponttal csökkenti az EKB három irányadó kamatlábát. Döntésünk hátterében az áll, hogy a betéti rendelkezésre állás kamatlábának mérséklése - amely a monetáris politika alapjait képezi - a legfrissebb inflációs kilátások, az inflációs alapfolyamatok dinamikája, valamint a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erejének alapos értékelése alapján történt.

A dezinflációs trend kedvező irányba halad. Az inflációs mutatók összességében továbbra is összhangban vannak a szakmai elemzők várakozásaival, és a legújabb előrejelzések szoros kapcsolatban állnak az előzőleg becsült értékekkel. A szakértők jelenlegi előrejelzéseik szerint 2025-re 2,3%-os, 2026-ra 1,9%-os, míg 2027-re 2,0%-os átlagos inflációval számolnak. Az 2025-ös évre vonatkozó felfelé irányuló módosítás mögött a kedvezőbb energiaárak alakulása áll. Az energiát és élelmiszert nem figyelembe vevő inflációs ráták tekintetében a szakértők 2025-re 2,2%-os, 2026-ra 2,0%-os, és 2027-re 1,9%-os átlagos értéket várnak.

Az inflációs alapfolyamat legtöbb mutatója alapján az infláció tartósan a 2%-os középtávú célunk környékén fog megállapodni. A belföldi infláció még mindig magas, aminek fő oka, hogy bizonyos ágazatokban a bérek és az árak számottevő késedelemmel még mindig igazodnak az infláció múltbeli megugrásához. A bérnövekedés ugyanakkor a vártnak megfelelően mérséklődik, a nyereségek pedig az inflációs hatást részlegesen tompítják.

Monetáris politikánk érdemi szempontból kevésbé szigorú irányt vett, hiszen a kamatcsökkentések következtében az új hitelek felvétele a vállalatok és a háztartások számára már nem olyan megterhelő. Ennek hatására a hitelnövekedés is élénkülni látszik. Ugyanakkor a finanszírozási körülmények lazulásának ellenhatásaként a korábbi kamatemelések hatása továbbra is érezhető a hitelállományban, ami a hitelkihelyezés mérsékelt ütemét eredményezi. A gazdaság továbbra is komoly kihívásokkal küzd, ami miatt a szakértők a növekedési előrejelzéseiket ismét lefelé módosították: 2025-re 0,9%-ot, 2026-ra 1,2%-ot, 2027-re pedig 1,3%-ot várnak. A 2025-ös és 2026-os előrejelzések csökkentése a gyenge exporttel és a jelenlegi alacsony szintű beruházásokkal magyarázható, amelyek részben a kereskedelmi szabályozások körüli jelentős bizonytalanságból és a tágabb gazdaságpolitikai helyzetből adódnak. Az emelkedő reáljövedelmek és a kamatemeléseink fokozatosan csökkenő hatásai képezik a várt keresletélénkülés alapját a jövőben.

Célunk határozottan az, hogy biztosítsuk: az infláció hosszú távon a középtávú, 2%-os célunk körül stabilan alakuljon. Különösen a jelenlegi, egyre növekvő bizonytalanságokkal terhelt időszakban a monetáris politika irányvonalának meghatározásakor adatvezérelt és folyamatosan változó megközelítést alkalmazunk. Kamatdöntéseink alapját a gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs trendek alakulása, valamint a monetáris politika hatásmechanizmusának ereje képezi. Nem köteleződünk el előre egy konkrét kamatpálya mellett, hanem rugalmasan reagálunk a beérkező információkra.

A mai döntéseinket részletesen bemutatjuk a honlapunkon található sajtóközleményben.

Most részletesebben kifejtem, hogyan vélekedünk a gazdasági helyzet és az infláció alakulásáról, ezt követően pedig bemutatom a pénzügyi és monetáris állapotunkkal kapcsolatos értékelésünket.

Az euroövezet gazdasági helyzete 2024 utolsó negyedévében várhatóan mérsékelt növekedést mutatott. 2025 első hónapjaiban több tavalyi trend továbbra is megfigyelhető volt. A feldolgozóipar továbbra is gátolja a növekedést, még a kedvezőbb felmérési mutatók ellenére is. A belföldi és külföldi piacon egyaránt tapasztalható nagyfokú bizonytalanság visszafogja a beruházásokat, míg a versenyképességi kihívások hátrányosan befolyásolják az exportot. Ezzel szemben a szolgáltatási szektor stabilitást mutat. Ezen túlmenően a háztartások növekvő jövedelme és a stabil munkaerőpiac hozzájárul a fogyasztás fokozatos élénküléséhez, bár a fogyasztói bizalom még mindig törékeny, és a megtakarítási ráták viszonylag magasak.

A munkanélküliségi ráta továbbra is a történelmileg alacsony szinten stagnál, januárban 6,2%-on állt. A foglalkoztatottság növekedésének ütemét 2024 negyedik negyedévére 0,1%-ra prognosztizáljuk. Ezzel szemben a munkaerő-kereslet enyhén csökkent, és a legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy a foglalkoztatás 2025 első két hónapjában mérsékelt ütemben bővült.

Nőtt a bizonytalanság, ami valószínűleg az előzőleg vártnál jobban visszafogja a beruházásokat és a kivitelt. Ugyanakkor a növekedést várhatóan támogatják a nagyobb jövedelmek és az alacsonyabb hitelfelvételi költségek. A szakértői prognózis szerint a kivitelt várhatóan az emelkedő világpiaci kereslet is támogatja feltéve, hogy a külkereskedelmi feszültségek nem eszkalálódnak tovább.

A fiskális és strukturális szabályozások alkalmazása várhatóan elősegíti a gazdaság termelékenységének, versenyképességének és rezilienciájának növekedését. Az Európai Bizottság "versenyképességi iránytűje" egy részletes cselekvési ütemtervet kínál, amelynek megvalósítása sürgető feladat. A kormányoknak elengedhetetlen, hogy fenntartható állami pénzügyeket biztosítsanak, összhangban az uniós gazdaságirányítási kerettel, és prioritásként kezeljék a növekedést ösztönző reformokat, valamint a stratégiai beruházásokat.

Az éves infláció februárban 2,4%-on állt a 2,5%-os januári és 2,4%-os decemberi ráták után, derül ki az Eurostat gyorsbecsléséből. Az energiaár-infláció 0,2%-ra lassult, miután a decemberi 0,1% után üteme januárban erősen megugrott, 1,9%-ra. Ezzel szemben az élelmiszerár-infláció 2,7%-ra emelkedett a januári 2,3%-ról és a decemberi 2,6%-ról. Az iparcikk-infláció kissé megemelkedett 0,6%-ra, miközben a szolgáltatási ágazatban mért infláció a januári 3,9% és a decemberi 4,0% után 3,7%-ra csökkent.

Az inflációs alapfolyamatok legfontosabb mutatói azt sugallják, hogy az infláció fokozatosan visszatér a 2%-os középtávú célunkhoz. A szolgáltatásinfláció, amely szorosan kapcsolódik a belföldi inflációhoz, januárban csökkenést mutatott, de továbbra is magas szinten áll, mivel a bérek és bizonyos szolgáltatások árai még mindig jelentős késlekedéssel reagálnak a korábbi inflációs ugrásokra. Az utóbbi időszak bértárgyalásai azonban arra utalnak, hogy a munkaerőköltségek növekedésére gyakorolt nyomás folyamatosan csökken.

A magasabb energiaárak miatti inflációs várakozások alapján a szakértők módosították a 2025. évre vonatkozó teljes inflációs előrejelzésüket, felfelé. Ugyanakkor az a tendencia is megfigyelhető, hogy a maginfláció fokozatosan csökken, mivel a munkaerőköltségek nyomása enyhül, és a korábbi monetáris politikai szigorítások továbbra is hatással vannak az árakra. A hosszú távú inflációs várakozások többsége még mindig 2% körüli szinten mozog. Ezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy az infláció fenntartható módon közelítsen középtávú célunkhoz.

A gazdasági növekedést övező kockázatok változatlanul lefelé billennek el. A világkereskedelmi feszültségek eszkalálódása tovább csökkentheti az euroövezeti növekedés ütemét azáltal, hogy fékezi a kivitelt, és gyengíti a világgazdaságot. A világkereskedelmi szabályozásokat övező folyamatos bizonytalanság visszafojtja a beruházásokat. Továbbra is súlyos bizonytalanság forrásai az olyan geopolitikai kockázatok mint Oroszország Ukrajna ellen folyó jogtalan háborúja és a tragikus közel-keleti konfliktushelyzet. A növekedés kisebb lehet, ha a monetáris politikai szigorítás késleltetett hatásai a vártnál hosszabb ideig érzékelhetők. Ugyanakkor erősebb lehet, ha a lazább finanszírozási feltételek és a csökkenő infláció lehetővé teszi a belföldi fogyasztás és beruházás gyorsabb újraélénkülését. A védelmi és infrastrukturális kiadások megemelkedése szintén erősítheti a növekedést.

A világkereskedelmi súrlódások fokozódása még jobban elbizonytalanít az inflációs kilátásokkal kapcsolatban az euroövezetben. A világkereskedelmi feszültségek fokozódásának nyomán leértékelődhet az euro, megemelkedhetnek az importköltségek, ami felfelé irányuló nyomást gyakorolhat az inflációra. Ezzel párhuzamosan lefelé irányuló nyomást gyakorolhat az euroövezeti exportcikkek iránt a magasabb vámok miatti kisebb kereslet és a kivitelnek a kapacitásfelesleggel rendelkező országokból az euroövezetbe való átirányítása. A geopolitikai feszültségek az energiapiacok vonatkozásában kétoldalú inflációs kockázatot generálnak: a fogyasztói bizalom és a vállalati beruházások terén. A szélsőséges időjárási események és általában a kibontakozó klímaválság is a vártnál erősebben felhajthatja az élelmiszerárakat. Az infláció magasabb lehet, ha a bérek vagy a nyereségek a vártnál jobban emelkednek. A védelmi és infrastrukturális kiadások megemelkedése az inflációt is erősítheti az aggregált keresletre gyakorolt hatás közvetítésével. Ugyanakkor az infláció meglepetésszerűen kisebb is lehet, ha a monetáris politika a vártnál nagyobb mértékben fékezi a keresletet.

Az euroövezet piaci kamatai a januári értekezletünket követően csökkentek, azonban az utóbbi napokban a módosított fiskális politikai kilátások hatására emelkedésnek indultak. Kamatcsökkentéseink következtében a vállalatok és háztartások számára a hitelfelvétel fokozatosan egyre kedvezőbbé válik, ami gyorsabb hitelezési bővülést eredményez. Ugyanakkor a finanszírozási feltételek lazulásával szemben a múltbéli kamatemelések hatásai továbbra is érvényesülnek, ami miatt a hitelállományra gyakorolt nyomás folyamatosan érezhető, s ennek következtében a hitelezés összességében még mindig visszafogott marad.

Az új vállalati hitelek átlagos kamata decemberben még 4,4%-on állt, de januárra 4,2%-ra mérséklődött. Ezzel szemben a piaci alapú vállalati adósságpapírok kibocsátási költsége 3,7%-ra nőtt, ami 0,2 százalékpontos emelkedést jelent a decemberi szinthez képest. Eközben a háztartások által felvett új jelzáloghitelek átlagos kamata is csökkent, 3,4%-ról 3,3%-ra.

A vállalati bankhitelek januári növekedése 2,0%-ra ugrott, szemben a decemberi 1,7%-kal. Ezt a változást az új hitelek mérsékelt havi állományváltozása támogatta. A vállalatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok éves szintű növekedési üteme 3,4%-ra emelkedett. A jelzáloghitelezés fokozatosan élénkült, de éves szinten mindössze 1,3%-os növekedésével összességében visszafogott tendencia figyelhető meg.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Közelebbről, a döntés, hogy csökkentjük a betéti rendelkezésre állás kamatlábát - amelyen keresztül a monetáris politika alapállását irányítjuk - az inflációs kilátásokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politikai transzmisszió erejére vonatkozó aktualizált értékelésünkön alapul. Célunk határozottan az, hogy biztosítsuk: az infláció hosszú távon a középtávú, 2%-os célunk körül stabilan alakuljon. Különösen a jelenlegi, egyre növekvő bizonytalanságokkal terhelt időszakban a monetáris politika irányvonalának meghatározásakor adatvezérelt és folyamatosan változó megközelítést alkalmazunk. Kamatdöntéseink alapját a gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs trendek alakulása, valamint a monetáris politika hatásmechanizmusának ereje képezi. Nem köteleződünk el előre egy konkrét kamatpálya mellett, hanem rugalmasan reagálunk a beérkező információkra.

Megbízatásunk keretein belül elkötelezetten készen állunk arra, hogy szükség esetén minden eszközünket igazítsuk, célunk pedig az infláció fenntartható stabilizálása a középtávú célkitűzéseink mentén. Ezen kívül fontos számunkra, hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését is.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.