Furcsa és aggasztó hír érkezett: több európai ország csapatokat tervez küldeni Ukrajnába. - Világgazdaság
Egyre nagyobb az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok biztonsági prioritásai máshol helyezkednek el, és az európai országok egy csoportja csendben azon dolgozik, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, hogy segítsen betartatni az Oroszországgal kötendő jövőbeni békerendezést - írja az AP.
Nagy-Britannia és Franciaország vezető szerepet játszik a háború befejezésére irányuló erőfeszítésekben, ugyanakkor a részletek továbbra is homályosak. Az érintett országok nem hajlandók kedvezményeket adni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a három éve tartó konfliktus lezárásáról folytatott tárgyalások során. Világos, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek biztosítékokra van szüksége, hogy országa biztonsága garantált legyen a béke helyreállításáig. Az AP beszámolója alapján a NATO-tagság lenne a legerősebb védelmi lehetőség, amelyet Ukrajnának régóta ígérgetnek, de az Egyesült Államok ezt a lehetőséget már elvetette. "Nem szeretnék konkrét képességekről beszélni, de elismerem, hogy a béke elérése érdekében Ukrajnának valamilyen biztonsági garanciára van szüksége, és az Egyesült Királyság is kész hozzájárulni ehhez" - nyilatkozta csütörtökön Keir Starmer brit miniszterelnök.
Az európaiak körülbelül egy éve kezdték el vizsgálni, hogy milyen haderőre lehet szükség, de a sürgősség érzése egyre nőtt azon aggodalmak közepette, hogy Donald Trump amerikai elnök esetleg keresztüllép rajtuk, de akár Ukrajnán is, hogy megállapodást kössenek Putyinnal. Sok kérdés megválaszolatlan maradt, de egy kiemelkedik: milyen szerepet játszhat az Egyesült Államok?
Decemberben, Donald Trump megválasztása után, de még hivatalba lépése előtt, egy jelentős találkozóra került sor Brüsszelben. Mark Rutte NATO-főtitkár rezidenciáján egy csoportnyi vezető és miniszter gyűlt össze, hogy Zelenszkij ukrán elnökkel konzultáljanak. Az eseményen képviseltette magát Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Lengyelország, továbbá az Európai Unió kulcsszereplői is jelen voltak. A megbeszélések alapját Emmanuel Macron francia elnök javaslata képezte, amely szerint 2024 elején a katonai jelenlét kérdését érdemes lenne megfontolni. Ekkoriban Macron nyitottsága a csapatok ukrajnai telepítésére komoly felháborodást keltett, különösen Németország és Lengyelország vezetői körében.
A haderő jövője és a benne részt vevő országok szerepe számos tényezőtől függ, különösen a békemegállapodás feltételeitől. Olaszország számára fontos, hogy figyelembe vegye az alkotmányos kereteit, amelyek korlátozzák a hadsereg bevetését. Hollandiának pedig a parlamenti jóváhagyásra van szüksége, akárcsak Németországnak, amelynek helyzete a február 23-i választások után, az új kormány felállásával fog formálódni. Lengyelország óvatos megközelítést alkalmaz, figyelembe véve a második világháború óta fennálló feszültségeket Ukrajnával, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
