Putyinnak már évek óta működik a saját digitális hadereje, amelyről Orbán csak a legmerészebb álmaiban merészeli elképzelni.
A magyar kormány éppen az ukrán dezinformáció ellen vívja harcát, azonban még az orosz propaganda ügyében is visszahúzódik, amikor közös állásfoglalást próbálna megfogalmazni az Európai Parlament keretein belül. Pedig számos fontos téma várna arra, hogy megvitassuk.
Vasárnap egy figyelemre méltó karizmatikus esemény keretében Orbán Viktor bejelentette, hogy részt vesz az internetes térben a Harcosok Klubja néven ismert, általa "digitális hadseregnek" titulált aktivistacsoporttal. A csoport hivatalos küldetése az lesz, hogy aktívan kommenteljenek és véleményvideókat készítsenek, mivel a Fidesz úgy érzi, hogy ismét kisebbségben van valahol a virtuális világban. Mindez annak ellenére történik, hogy a kormánypárt már a 2022-es választások alatt is dominálta az online szférát, és a Magyarországon szinte mindenki által használt Facebook és Instagram platformokon hatalmas összegeket költenek saját "véleményvezéreik" népszerűsítésére. A YouTube-on is folyamatosan jelen voltak, míg a TikTok akkor még nem vált elengedhetetlenné. Valószínű, hogy a politikai hirdetések tudatos korlátozása miatt tűnik úgy, hogy a meglévő stratégiák már nem elegendőek: szükség van saját, eredeti tartalmakra is.
Az internet globális térhódítása nem számít újdonságnak, ahogy a digitális hadviselés sem: ahogy azt már sokszor tapasztalhattuk, a különféle elnyomó törvények bevezetésével ez a koncepció igazán az orosz szférában bontogatta szárnyait. A módszerek pedig éppen annyival kifinomultabbak, mint amennyivel egy moszkvai oligarcha ténykedése kockázatosabb, mint egy Facebookon aktív, kommentelő kisnyugdíjasé.
A magyar kormányzati nyilvánosságban az ukrán propaganda mint fenyegetés különös figyelmet kapott, és úgy tűnik, hogy két alapvető dolgot eltakar: egyrészt a valódi ukrán propagandát, másrészt pedig az orosz propaganda jelenlétét. Érdekes módon a Fidesz tagjai közül senki sem tekinti problémának az orosz információs hadviselést. A szuverenitás védelmét célzó törvények és intézmények pedig nem foglalkoznak azzal, hogy milyen formákban és platformokon hatol be a manipuláció a közgondolkodásba. Orbán Viktor szemrebbenés nélkül hirdetett már orosz forrású álhíreket, miközben a kormányhoz közeli Nézőpont Intézet ezeket az ügyeket "ukrán propagandának" minősítette, ezzel tovább bonyolítva a tájékozódás lehetőségeit.
Ha kissé túllépünk a megszokott kereteinken, a helyzet egészen más fényben tűnik fel: Az Európai Parlament (EP) 2025. január 23-án elfogadott állásfoglalása világosan rávilágít arra, hogy Oroszország globális dezinformációs hadjáratot folytat, amelynek célja Ukrajna ellen elkövetett szörnyűségek igazolása. A dokumentum, amely 480 szavazattal kapott támogatást, hangsúlyozza, hogy Oroszország a háborúval kapcsolatos diskurzusokat a saját érdekei szerint próbálja alakítani, hamis történelmi narratívák segítségével próbálva megfosztani Ukrajnát az igazságszolgáltatás lehetőségétől, miközben az ukránokat náciként vagy náciszimpatizánsként próbálja bemutatni. A szöveg részletezi, hogy Oroszország a közösségi média és korrupt politikai szereplők révén destabilizálni próbálja a demokráciákat, és megosztani Európát. E cél érdekében titkos online források, bot-hálózatok és fizetett influenszerek segítségével terjeszti a dezinformációt. Érdekes módon a fideszes EP-képviselők nem vettek részt a szavazásban, míg a kormányhoz közeli Nézőpont Intézet a témában készült, számukra kedvezőtlen híreket is egy olyan listára sorolta, amely az általuk "ukránpárti dezinformációnak" titulált cikkeket gyűjti össze.
Az Európai Unió – miután a Meta és az X platform is visszavonult az álhírek elleni küzdelemből Donald Trump második elnöki ciklusa után – szinte utolsóként állt ki a téves információk korlátlan terjedésével szemben. Ennek a helyzetnek köszönhetően derült fény arra, hogy az orosz állam milyen jelentős forrásokat fektet saját "harcosok klubjába". Idén januárban készült egy tanulmány az AI Forensics, a Check First és a Reset Tech közreműködésével, amely megállapította, hogy a Meta 2023 augusztusa és 2024 novembere között 338 ezer dolláros bevételre tett szert, mivel legalább 8000 olyan fizetett hirdetést engedett meg, amelyek az Ukrajnának nyújtott európai támogatásokat bírálták. A kutatás során kiderült, hogy a hirdetések szövegét az orosz Social Design Agency (SDA) készítette. Az SDA-t 2023 júliusában az Európai Unió, 2024 márciusában az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma, majd 2024 októberében az Egyesült Királyság is szankcionálta, de a Meta továbbra is lelkesen fogadta a hirdetéseket az orosz állami ügynökségtől.
