Politikusok számára tilos beszédet mondani Auschwitz felszabadításának 80. évfordulóján.
Az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 80. évfordulója tiszteletére rendezett megemlékezésen ebben a hónapban várhatóan számos vezető politikai személyiség, köztük uralkodók, elnökök és miniszterelnökök is jelen lesznek. Érdekesség, hogy bár a résztvevők magas rangúak, egyikük sem kap lehetőséget arra, hogy a mikrofonhoz lépjen.
A felszabadítás kerek évfordulója alkalmából az auschwitzi múzeum először tiltotta meg a politikai beszédeket a január 27-i megemlékezésen. (Ezen a napon, 1945-ben, a szovjet csapatok szabadították fel a tábort.) A rendezvényen kizárólag túlélők fognak felszólalni, ami várhatóan az utolsó jelentős megemlékezés lesz, amikor még sokan élnek és elég egészségesek ahhoz, hogy részt vegyenek rajta.
"Politikai beszédeknek nyoma sem lesz" - hangsúlyozta Piotr Cywiński, az auschwitz-birkenaui emlékhely és múzeum igazgatója a Guardiannek adott interjújában. "Célunk, hogy a még közöttünk élő utolsó túlélőkre irányítsuk a figyelmet, és megosszuk az ő történeteiket, fájdalmukat, traumáikat, valamint azt, hogy milyen súlyos erkölcsi kötelezettségeket ró ránk a jelen" - tette hozzá.
A kortárs politika mindazonáltal az eseményre való felkészülés körül kavarog, és azzal fenyeget, hogy beárnyékolja a megemlékezési ceremóniát. A hónap elején a lengyel külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy a hatóságok kötelesek lennének letartóztatni Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, ha Lengyelországba utazna az ünnepségre, tekintettel arra, hogy a nemzetközi büntetőbíróság háborús bűncselekmények vádjával elfogatóparancsot adott ki ellene.
Donald Tusk miniszterelnök csütörtökön visszavonta a korábban tett fenyegetését, és bejelentette, hogy bármely izraeli politikai vezető, köztük Benjamin Netanjahu is, büntetőeljárástól való félelem nélkül részt vehet az ünnepi eseményeken. Ez a döntés annak ellenére született, hogy Lengyelország ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróságot. Tusk hivatala hangsúlyozta, hogy a lengyel kormány prioritásként kezeli Izrael vezetőinek biztonságát a 2025. január 27-i megemlékezések során, mivel ez a lépés a zsidó nép iránti tisztelet kifejezésének számít, figyelembe véve, hogy a holokauszt során több millió ártatlan élet veszett oda a Harmadik Birodalom brutalitása miatt.
Cywiński az egész diskurzust "médiaprovokációnak" nevezte, hangsúlyozva, hogy nem voltak olyan jelek, amelyek arra utaltak volna, hogy Netanjahu valaha is szándékozott volna részt venni az ünnepségen. Ezzel együtt megemlítette, hogy az eseményre egy jelentős izraeli delegációt várnak.
Izrael folyamatos offenzívája a Gázai övezet ellen csupán egy a sok mai esemény közül, amelyek megnehezítik, hogy az ünnepséget csupán a világ vezetőinek találkozójaként szemléljük. Ezek a vezetők csendben adóznak az Auschwitzban meggyilkolt 1,1 millió áldozat emlékének, akiknek jelentős része zsidó volt.
2005-ben Vlagyimir Putyin részt vett a 60. évfordulós megemlékezésen, ahol szónoklatot tartott. Beszédében kifejezte, hogy „elképzelhetetlen, hogy emberek képesek ilyen barbárságra”, és tiszteletét fejezte ki a tábort felszabadító szovjet katonák előtt. Azonban mostanra már nem kaptak meghívást orosz delegációk az eseményre.
Cywiński hangsúlyozta, hogy a tábort felszabadító Vörös Hadsereg soraiban orosz és ukrán katonák egyaránt szolgáltak, így a jelenlegi ukrajnai konfliktus "az egyik felszabadító harcának a másik felszabadító ellen" tekinthető. Kiemelte, hogy a jelen helyzetben nem merül fel, hogy orosz delegáció vegyen részt az ünnepségen. "Ezt a napot a felszabadulás napjaként ünnepeljük, és nem hiszem, hogy egy olyan ország, amely nem ismeri a szabadság igazi értelmét, helyet érdemelne egy ilyen jelentőségű rendezvényen, amely a felszabadulásra fókuszál. Cinikus lenne, ha ott lennének" - fogalmazott.
