Kína egy különleges betont fejlesztett ki, amely a pillecukor textúrájára emlékeztet. Ezzel a fejlesztéssel a repülőutak biztonsága is nőni fog, így minden utas nyugodtabban ülhet fel a levegőbe.
Kína már 14 repülőterén alkalmazza az innovatív pillecukor-betont, amely rendkívüli módon képes csökkenteni a sebességét egy kényszerleszállást végrehajtó, akár 100 tonnás repülőgépnek is. Ez az új anyag jelentős előrelépést jelent a légiközlekedés biztonságában.
A repülésnek a két legkritikusabb pillanata a felszállás és a leszállás. A repüléssel kapcsolatos balesetek gyakran épp ezeknél a műveleteknél történnek meg, ezért elengedhetetlen, hogy valamilyen biztonsági intézkedéssel megpróbálják a repülőterek csökkenteni a súlyos balesetek kialakulásának kockázatát.
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) előírásai szerint minden repülőtéren kötelező, hogy a futópályák végén egy további 90 méteres biztonsági zóna legyen. Ezen zónák kialakításánál általában víz, homok, gyep vagy sima talaj kerül felhasználásra, azonban mindegyiknek megvannak a sajátos kockázatai. Például a víz télen hajlamos a befagyásra, ami nemcsak a repülőgépek számára jelenthet problémát, hanem különféle állatok vonzását is magával hozhatja. Ezen kívül a különböző páratartalom változások miatt a többi biztonsági zóna anyagai eltérő hatékonysággal működhetnek, ami tovább növeli a repülőtéri környezet komplexitását.
A kínai China Building Materials Academy mérnökei most egy úttörő megoldással álltak elő, ami még biztonságosabbá teheti a futópályákat. A speciális anyagot "pillecukor-betonként" emlegetik: ez egy ultrakönnyű hab, ami puha párnaként morzsolódik szét, elnyelve a repülőgép becsapódási energiáját. Ennek köszönhetően nagyobb biztonságban lehetnek a kényszerleszállást végző repülőgépek utasai és személyzete is.
A kínai CGTN beszámolója szerint az anyagot a rendkívül alacsony sűrűsége teszi különlegessé: köbméterenként csupán 200 kilogrammot nyom, ami körülbelül tizede a hagyományos beton súlyának. Bár szilárdnak tűnik, úgy tervezték meg, hogy erő behatására kontrollált módon essen össze, ami segíthet lelassítani egy 100 tonnás repülőgépet is.
A legnagyobb kihívást az utóbbi tulajdonság elérése jelentette. Fang Jun, aki az anyag tervezéséért felelős mérnöki csapat tagja, hangsúlyozta, hogy a hab szilárdságát egy szűk tartományon, 0,30 és 0,35 megapascal között kellett megőrizni. Ennek a megkötésnek az az oka, hogy ha a hab túl erős, nem tud megfelelően összenyomódni, míg ha túl gyenge, nem képes kellően hatékonyan lassítani a repülőgép mozgását.
Ahhoz, hogy a beton buborékos textúrával rendelkezzen, a szakértők egy különleges légpórusképző adalékot alkalmaztak, amely valójában egy egyedi gyanta alapú anyag. Ez a megoldás egyfajta védő "páncélt" formál minden egyes buborék körül, így biztosítva, hogy az anyag ne törjön össze, mielőtt elérné a szükséges szilárdságot.
Eddig Kína 14 repülőterén vezették be az új technológiát. A szakértői csapat megállapította, hogy a délnyugat-tibeti Nyingcsi prefektúra repülőterén különösen figyelemre méltó eredményeket ért el: egy év leforgása alatt az anyag teljesítménye mindössze 3 százalékos ingadozást mutatott, ami jelentősen alatta marad a 10 százalékos határértéknek.
A szakértők szerint az anyag olcsó, könnyen előállítható és környezetbarát jellege miatt a jövőben valószínűleg más repülőtereken is elterjedt lesz a használata világszerte.
