Petőházi Tamás kifejtette, hogy az idei évben jelentős változások várhatóak a vetésszerkezetben. Az Agro Naplóban megjelent elemzése szerint a gazdálkodók számára új lehetőségek és kihívások is adódhatnak, amelyek átgondolt döntéseket igényelnek a jövőbel

A tavaszi munkálatok üteme kedvezően alakul, ami a vetésekre is kihat. Bár még korai pontos számadatokat közölni, valószínű, hogy a vetésszerkezet jelentős változásokon megy keresztül. Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke kifejtette, hogy az alföldi gabonatermesztők körében többek között megjelent az igény a kukorica vetésterületének csökkentésére, míg a napraforgó előtérbe kerülhet. Emellett a cirok termesztése is növekedhet, hiszen jelenleg még viszonylag kisebb arányt képvisel a piacon.

Megközelítőleg 150 ezer hektár körül lehet jelenleg az elvetett napraforgó és kukorica, sokan egyszerre kezdték a két növény vetését. Jó ütemben zajlanak a munkák, de a teljes vetésterület-arányokat nehéz lenne megjósolni

- mondta el Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Hozzátette: a húsvét napjaiban érkezett csapadék előtt már látható volt országszerte, hogy az őszi kalászosok lombvédelme, műtrágya, valamint a tápanyag kijuttatása nagyon sok helyen megtörtént.

Jelenleg a tavaszi teendők csúcsidőszakában járunk. A legfontosabb, hogy mindannyian a lehető legmagasabb színvonalon végezzük el a ránk váró tavaszi feladatokat.

Mint elmondta, ebben segít az, hogy országszerte sikerült időben elkezdeni ezeket a feladatokat. Az elnök egyúttal bízik abban is, hogy az elmúlt időszakban egy-két hetente érkező csapadék megmarad az egész szezonra, és akkor egy jó évnek nézhetnek elébe a termelők.

A csapadék eloszlása országos szinten továbbra is jelentős eltéréseket mutat. Míg a Dunántúlon, különösen az északi és nyugati területeken az utóbbi hetekben jelentős csapadék hullott, amely hozzájárult a téli aszály által okozott problémák mérsékléséhez, addig a keleti és déli megyékben a helyzet sajnos továbbra is kedvezőtlen. Itt a csapadék mennyisége és eloszlása nem nyújt elegendő támogatást a szántóföldi termelés fellendítéséhez, ami komoly kihívások elé állítja a gazdálkodókat.

Az alföldi területeken valóban tapasztalható, hogy a csapadék mennyisége csökkent, és ami érkezik, az sem a legkedvezőbb időpontban, hanem inkább hirtelen, viharos formában, nem pedig tartós esőként. E körülmények tükrében a Gabonatermesztők Országos Szövetsége tagjai közül sokan jelezték, hogy az idei évtől a kukorica kikerül a vetésforgójukból, vagy csupán minimális mennyiségben fogják azt elvetni.

Hogy mi lesz helyette, az jó kérdés, amelyre biztos választ ma még nem lehet adni. Petőházi Tamás szerint jelenleg abban a szakaszban van a szántóföldi növénytermesztés, amikor több lehetőség is szóba jöhet. Ilyen például a napraforgó termőterületének növelése, de szerinte az sem lenne ideális, ha ez túlzottan nagy, 850-900 ezer hektár körüli terület lenne - igaz, még egymillió hektárról szóló becslések is napvilágot láttak. Jelenleg a GOSZ-nál ennél kisebb, 750-800 ezer hektárnyi napraforgóra számítanak.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a vetések jelenlegi állapota még nem teszi lehetővé a pontos adatok megadását; jelen pillanatban csupán becslésekre támaszkodhatunk.

A kukorica mellett gyakran emlegetik a cirokot is, amelyet Magyarországon már évek óta termesztenek, ám elterjedtsége még mindig elmarad a hagyományos szántóföldi növényektől. Petőházi Tamás véleménye szerint azonban ez az év új fordulatot hozhat, hiszen a cirok vetésterülete növekedésnek indulhat, ami friss impulzusokat adhat a növény hazai népszerűségének.

A véleményem szerint idén jelentős, akár két számjegyű, tehát 10 százalékot meghaladó növekedés várható a cirok vetésterületén. Ez a mérték ugyanakkor még mindig viszonylag kicsinek számít, így a 10 százalékos bővülés viszonylag könnyen megvalósítható.

Az elnök beszélt az őszi vetésű, kalászos gabonák helyzetéről is. Kiemelte, hogy a téli aszály kedvezőtlen hatással volt e növénykultúrákra, ám a tavaszi csapadékok és az utóbbi hetek kedvező időjárási viszonyai következtében az általános állapotuk mérsékelten javult.

A búza és az összes kalászos növény, beleértve a repcét is, esetében a jó minőségű vetések aránya körülbelül 60 százalékra tehető.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a repce vetésterülete alig éri el a 130 ezer hektárt, ami azt jelenti, hogy idén a termésből várhatóan rendkívül alacsony volumenű hozamra lehet számítani.

A tavaszi időszakban gyakran tapasztalható árcsökkenés ezúttal is megfigyelhető, azonban az utóbbi hetekben olyan ellentétes tendenciák is megjelentek, amelyek érdemesek a figyelemre. Például a búza ára fokozatosan emelkedni kezdett. Ennek hátterében az áll, hogy Ukrajnában és Oroszországban a téli időjárás kedvezőtlen hatással volt a vetésekre, így egy kis mértékű áremelkedés tapasztalható.