Putyin csütörtökön egy rendkívül határozott és aggasztó fenyegetést fogalmazott meg, amikor kijelentette, hogy Kijevet nukleáris erővel azonos súlyú csapással sújthatja. Az üzenet világosan arra utal, hogy a helyzet rendkívül feszített és a konfliktus tov
Emeli a téteket az orosz elnök: csütörtökön Kazahsztánban beszélt egy új rakéta tömeges bevetéséről, amelyet Kijev ellen terveznek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön arról beszélt, hogy Oroszország bevetheti új, Oresnyik névre keresztelt rakétarendszerét Kijev ellen.
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) , a kazahsztáni Asztanában tartott csúcstalálkozóján tartott beszédében az orosz elnök először az orosz rakétaipart méltatta, szerinte Oroszország "tízszer annyi rakétát gyárt", mint a NATO-országok összesen.
A múlt héten Dnyipróra kilőtt Oresnyikről azt nyilatkozta, hogy az új fegyver bevetésére Oroszország "az ellenséges akciók következtében kényszerült". Hozzátette, hogy az Oresnyikhez hasonló fegyver "nincs még egy a világon", és hogy a hasonló nyugati technológiák még hosszú ideig nem fognak elérni hadrendbe állítható állapotot.
Putyin kiemelte, hogy ha az Oresnyik fegyverek tömeges alkalmazására kerülne sor, akkor azok pusztító hatása hasonló szintű lehet, mint egy nukleáris fegyveré.
Az orosz elnök ezután utalt arra, hogy az Oresnyik célpontjai között szerepelhetnek a "kijevi döntéshozói központok". Ezt részben azzal indokolta, hogy Ukrajna többször is támadásokat indított Moszkva és Szentpétervár irányába.
Valójában az Oresnyik nem számít új vagy forradalmi fegyvertechnológiának a szakértők véleménye szerint, és komoly kérdéseket vet fel, hogy Oroszország valójában hány ilyen rakétával rendelkezik, amely bevethető lenne. Putyin korábban maga is megjegyezte, hogy ez egy "kísérleti" fegyver, így a tömeges alkalmazása a közeli jövőben rendkívül valószínűtlennek tűnik.
A másik felvetés, amely az orosz elnök nyilatkozatával kapcsolatos, az, hogy a jelenlegi információink szerint az Oresnyik típusa valószínűleg bevethető Kijev ellen. Az ukrán főváros légvédelmi rendszere sem tudná hatékonyan kezelni ezt a fenyegetést. Ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel, hogy a fegyver valóban képes lenne-e célba venni "parancsnoki központokat", mint például a kormányzati épületeket, amelyek valószínűleg megerősített védelemmel rendelkeznek, esetleg föld alatti parancsnoki állások formájában.
Ehhez ugyanis jókora precizitásra lenne szükség, illetve speciális, mondjuk "bunkerromboló" robbanófejekre. Az Oresnyik esetében erősen kérdéses, hogy pontossága nemhogy a kellő néhány méteres hibahatáron belül tartható-e, az alapjául szolgáló RS-26-os ballisztikus rakéta esetében inkább bőven száz méter fölé saccolták ezt a szakértők.
A rakétát Dnyipró esetében ráadásul robbanótöltetek nélkül, üres vagy gyakorló robbanófejekkel vetették be - persze egy hiperszonikus sebességgel becsapódó jókora vasdarab önmagában is nagy pusztítást tud okozni, de nem feltétlenül megerősített, föld alatti célpontok esetében.
Ez természetesen nem nyújt megnyugtató érzést Kijev lakóinak: a pontatlan, de széleskörű rombolást végző fegyverek alkalmazása akár számos civil életét is veszélyeztetheti.
