Az öntözésfejlesztési és kárenyhítési programok kulcsszerepet játszhatnak a túlélés biztosításában. Ezek a kezdeményezések nemcsak a mezőgazdasági termelés hatékonyságát növelhetik, hanem segíthetnek a természeti katasztrófák által okozott károk mérséklés

Mik a helyettes államtitkár főbb célkitűzései a közös agrárpolitika végrehajtásakor?

- A legfontosabb célunk, hogy az agráriumot, illetve az élelmiszeripart fejlesszük, a kettő egymástól nem elválasztható: növeljük a feldolgozott termékek nagyságát és az exportunkat. Emellett természetesen az, hogy ebben a turbulens gazdasági környezetben is fenn tudjuk tartani a mezőgazdaságból élő emberek jövedelemszerző képességét. Elengedhetetlen az is, hogy vonzóvá tegyük ezt az életpályát a fiatalabb generációk számára.

A magyar agrártámogatási rendszer jelenlegi legnagyobb kihívásai közé tartozik a fenntarthatóság kérdése, hiszen a környezeti problémák és az éghajlatváltozás hatásai egyre sürgetőbbé teszik a zöld megoldások keresését. Emellett a támogatások elérhetősége és igazságossága is problémát jelent, hiszen sok gazda nehezen tudja kihasználni a lehetőségeket, ami a kisebb termelők hátrányos helyzetét tovább fokozza. Továbbá, a bürokrácia és a támogatási rendszerek bonyolultsága is sok gazdálkodót elriaszt, hiszen a pályázati folyamatok gyakran időigényesek és nehezen átláthatóak. Az innováció és a digitalizáció terjedése is kihívás elé állítja a gazdákat, akiknek alkalmazkodniuk kell az új technológiákhoz, hogy versenyképesek maradjanak. Végül, a globális piaci változások és az importtermékek versenye is jelentős nyomást gyakorol a hazai agráriumra, így a támogatási rendszernek is alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez, hogy valóban hatékonyan tudja segíteni a magyar mezőgazdaság fejlődését.

A végrehajtás szempontjából jelenleg a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy két programciklus átfedésben van. Egyrészt befejeződik a korábbi vidékfejlesztési program, míg másrészt folyamatban van az új közös agrárpolitika stratégiai tervének végrehajtása. E két program feladatai ugyanahhoz a végrehajtói rendszerhez kapcsolódnak, ami jelentős terhet ró rájuk.

- Egyre többször beszélünk a fiatal gazdálkodókról. Mennyire vevő az új generáció ma egyrészt arra, hogy átvegye a stafétát a családi gazdaságokban, másrészt arra, hogy okosan éljen a lehetőségeivel?

Örömmel tapasztalom, hogy a vidéki közösségekben rengeteg fiatal izgatottan várja a pályázati lehetőségeinket. Sokakban él a vágy, hogy mezőgazdasági területen valósítsanak meg fejlesztéseket. Ez egy nagyszerű alkalom azok számára, akik a jövőben a mezőgazdaságból szeretnék megélni magukat. Különösen fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy tavasszal elindítjuk a fiatal mezőgazdasági termelők támogatási programját, amely összesen 79 milliárd forint értékben nyújt lehetőséget induló beruházásaikhoz. Célunk, hogy ösztönözzük azokat az értékteremtő projekteket, amelyek hozzájárulnak a fiatal gazdák stabil jövedelmének biztosításához az agráriumban.

- A klímaváltozás, főleg az aszály egyre nagyobb kihívások elé állítja a mezőgazdaságot. Milyen eszközökkel tudják segíteni a gazdákat a szélsőséges időjárási hatásokkal szemben?

A biztonságos élelmiszer-ellátás kulcsa az öntözés, és ennek érdekében jelenleg két pályázaton keresztül összesen több mint 65 milliárd forintot biztosítunk. A vonatkozó stratégiai terv keretében már kiírtuk a pályázatokat, valamint meghirdettük a forráskereteket, így várjuk a jelentkezőket. A pályázatok között szerepel az öntözési közösségek támogatása is. Ezek a közösségek olyan gazdasági társaságok, szövetkezetek, illetve mezőgazdasági termelők, akik jogot formálnak az öntözni kívánt terület használatára. Ahhoz, hogy részesei lehessenek ennek a programnak, szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén minimum 100 hektár, míg kertészeti zöldség- és gyümölcstermesztés esetén legalább 10 hektár öntözését kell biztosítaniuk. A megfelelő öntözési rendszerek alkalmazása segíthet mérsékelni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Az öntözés fejlesztése tehát nemcsak a mezőgazdasági termelés biztonságának és hatékonyságának alapja, hanem társadalmi és környezeti szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír. Az öntözési közösségek működésének támogatására vonatkozó pályázati felhívásunk jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, és reméljük, hogy az előző vidékfejlesztési programhoz hasonlóan ennek is nagy sikerrel indulhatunk neki. Fontos megemlíteni, hogy hazánkban 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretein belül a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programja indult el, amelyet a magyar kormány intézkedései segítettek elő.

2021 óta a vidékfejlesztési források mértéke háromszorosára nőtt. Ez volt az eddigi legnagyobb forráskihelyezés, és ilyen mértékben még soha nem támogatták a vidékfejlesztési pályázatokat. Az elmúlt három évben, azaz 2021 és 2023 között, soha nem volt ennyi sikeresen elnyert pályázat a vidékfejlesztési felhívások keretében.

Eddig több mint 100 milliárd forintot fordítottunk az öntözés fejlesztésére, amely lehetővé tette számunkra, hogy több ezer hektár földterület öntözését megoldjuk az ország különböző pontjain. Remélem, hogy a gazdálkodók a változó klimatikus viszonyok mellett továbbra is tisztán látják, hogy ez a fejlesztés elengedhetetlen minden növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodó számára. Ráadásul jelenleg ez az egyik leggyorsabban megtérülő beruházás a mezőgazdaságban.

A klímaváltozás nem csupán aszályokat idéz elő, hanem számos más kihívást is teremt a mezőgazdasági termelők számára. Milyen módszerekkel támogathatjuk a gazdákat az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények által okozott károk mérséklésében?

- Az időjárási szélsőségekre mindig voltak megoldásaink a vidékfejlesztési programokban, emellett a minisztérium fenntart egy kárenyhítési alapot is, ebből folyamatosan támogatjuk a károsultakat. Ezt több formában is tesszük, a gazdák által elszenvedett károkat részben meg tudjuk finanszírozni, illetve segítjük azokat a gazdákat, akik biztosítást kötnek, a díjuk egy részét tudjuk átvállalni meghatározott támogatási intenzitás szerint.

Milyen irányba fejlődhet a magyar mezőgazdaság versenyképessége az EU-s támogatási ciklus végére? Milyen tényezők befolyásolják a hazai agrárium jövőjét és a versenyképesség növelésének lehetőségeit?

- A versenyképesség növekedésére lehet számítani. Bízom benne, hogy egyre nagyobb lesz az exportunk, mert ez szerintem meghatározó lehet abban, hogy mennyi alapanyagot és milyen minőségű alapanyagot termelünk. Kockázatok persze vannak, kiemelném az Európai Unió-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást, illetve az ukrajnai helyzet előttünk álló megoldási lehetőségei is adnak okot aggodalomra.