Nagy János hangsúlyozza, hogy hazánk szuverenitása rendkívül fontos, és azt minden lehetséges módon meg kell védeni. Az ország függetlensége és önállósága alapvető értékek, amelyeket semmilyen körülmények között nem szabad feladnunk. A nemzeti érdekek véd

Nagy János hangsúlyozta, hogy nem engedhetjük meg, hogy újra a keleti vagy nyugati gyűlölet sodorjon el minket. Kiemelte, hogy gyűlöletből és bosszúból nem lehet sem hazát, sem nemzetet, sem pedig Európát formálni. Az államtitkár azt is elmondta, hogy Magyarországon jelenleg erősek és szilárdak a közös munka eredményeként kialakult gátak, hiszen ezek a "közös emlékek" és az elhurcoltak visszaemlékezései révén jöttek létre.

Nagy János hangsúlyozta, hogy azok az emberfeletti erőfeszítések, amelyeket a Szovjetunióba elhurcoltak tettek, és amelyekkel a földi poklot túlélték, ma új értelmet adnak olyan fogalmaknak, mint a szabadság, a tisztesség, a méltóság, a szolidaritás és az emberség. E szavak ma gyakran üresen, elcsépelten és hamisan csengenek Brüsszelben, valamint a "jogvédőknek" nevezett szervezetek önelégült nyilatkozataiban - fogalmazott.

Az államtitkár megjegyzése szerint Európa napjainkban is hajlamos engedni az őrült eszmék csábításának. Elmondása alapján a társadalomban továbbra is jelen vannak aljas árulók, kétes hátterű ügynökök és hamis idealisták, akikből nem szenvedünk hiányt. Kiemelte, hogy ismét elterjedt az a gyakorlat, hogy országokat büntetnek a feltételezett bűneik miatt, csupán azért, mert az adott kormány nem nyeri el bizonyos politikai körök tetszését, holott azt a nép választotta meg. Továbbá, a sváb gyökerekkel rendelkező Hercegkúton 80 évvel ezelőtt az akkori lakosság hatodát, összesen 136 fiatal férfit és nőt hurcoltak el málenkij robotra, sajnos közülük tizenhatan soha nem tértek vissza.

Ennek kapcsán Nagy János azt mondta, az elhurcoltakat csak azért büntették, mert németnek születtek vagy német volt az anyanyelvük, és még azzal sem tisztelték meg őket, hogy elmondják nekik az igazat arról, hogy hová is viszik őket valójában. Az államtitkár méltatta a település lakosságát, mert a helyiek minden tiltás ellenére már az első évfordulón megemlékeztek az elhurcoltakról és imádkoztak értük.

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke a megemlékezésen német és magyar nyelven elmondott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a világban ma is embereket üldöznek, gyaláznak vagy ölnek meg származásuk, nemzetiségük, nyelvük vagy vallásuk miatt a kollektív büntetés módszerével. Rák József, Hercegkút független polgármestere elmondta, 2013 óta először emlékeznek meg a németek elhurcolására olyan településen, ahol nem kitelepítéssel büntették a lakosságot, hanem elhurcolással. Az elhurcolt hercegkútiak fiatalságuk legszebb éveit töltötték kilátástalanságban, ahol embertelen körülmények között emberek tudtak maradni - fogalmazott.

A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából német és magyar nyelven celebrált szentmisét Kecskés Attila címzetes kanonok, főesperes és Mészáros Ferenc plébános a hercegkúti Kisboldogasszony templomban. A megemlékezés zárásaként megkoszorúzták az elhurcoltak emlékművét.