Milliárdok vándorolnak el az országból, és ez a jelenség messze túlmutat a kormányzat felelősségén.

A magyarok pénzügyi mozgásai egyre inkább elhagyják az ország határait: a legújabb statisztikák szerint nem csupán a megtakarítások egy része tűnik el külföldi bankszámlákon, hanem az online vásárlások is egyre nagyobb mértékben irányulnak nemzeti határokon átnyúló webshopok felé. Míg a Temu és más távol-keleti webáruházak egyre népszerűbbé válnak, a helyi kiskereskedelem és az állami költségvetés is egyre inkább érzékelhető veszteségekkel néz szembe. De vajon mennyire komoly a helyzet, és milyen lépéseket tehet a kormány a probléma kezelésére?

A minap új adatok láttak napvilágot a magyarok megtakarítási és költési szokásairól. A számokból egyértelműen kiderül, a hazai polgárok gyakran a külföldi lehetőségeket részesítik előnyben. Azonban mielőtt ennek a jelenségnek a hatásait és a jelentőségeit boncolgatnánk, nézzük meg előbb a konkrét számokat. Elsőként a BiztosDöntés.hu elemzése alapján írtuk meg, hogy az online vásárlók egyre gyakrabban költik pénzüket külföldi webáruházakban.

A bankkártyás tranzakciók már messze túlszárnyalják a hazai online boltjaik forgalmát, ami nagyrészt a Temu megjelenésének tudható be. Az elmúlt két évben a külföldi vásárlások száma több mint 50%-os növekedést mutatott, míg a hazai webáruházak esetében ez a szám csupán 17%-ra rúg. A költések összegét tekintve is a nemzetközi oldalak dominálnak. Fontos azonban, hogy óvatosan értelmezzük ezt a statisztikai adatokat: a Revolut-feltöltések és a magyar nyelven elérhető, de külföldről üzemeltetett webáruházak forgalma szintén torzíthatja a képet, hiszen ezek a tranzakciók is külföldi forrásként jelennek meg.

A másik fontos adatok kedden láttak napvilágot. Az MNB statisztikái szerint a háztartások pénzügyi vagyona történelmi csúcsra, 115 805 milliárd forintra nőtt. A bankbetétek és a készpénz állománya is tovább gyarapodott. Ugyanakkor a magyarok egyre több megtakarítást tartanak külföldi bankszámlákon: jelenleg több mint 2167 milliárd forintot. Az elmúlt években évente jelentős összegeket vittek ki a határokon túlra.

Lehetséges, hogy a kormány a jövőben komoly lépéseket tesz a helyzet kezelésére. A magyar állampolgárok pénzei ugyanis más országokban kamatoznak, miközben a külföldi vásárlásokból származó adóbevételek hiánya a költségvetést is megterheli. A probléma mértékéről és a várható következményekről Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát kérdeztük.

Alapvetően két fontos dolgot érdemes megkülönböztetni az online vásárlás világában: a belföldi webáruházak kínálatát és a külföldi boltokból történő rendelést. Az internetes vásárlás manapság már cseppet sem számít szokatlan dolognak. Gyakran kényelmesebb a vásárlók számára, és a kereskedők számára is gazdaságosabb megoldást jelent, hiszen csökkentheti a fizikai bolt fenntartásával járó költségeket. Ez a hazai kiskereskedelem struktúrájában jelentős átalakulást hoz magával: kevesebb bolt és alkalmazott jelenik meg, a fizikai jelenlét pedig csökken. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az online megrendelt termékek házhoz szállítása iránti kereslet is növekszik, ami a futárcégek forgalmát is fellendíti.

Miben különböznek a külföldi webshopok a hazaiaktól? Regős Gábor véleménye szerint a külföldi online boltok egy része szinte "láthatatlan" a hatóságok számára. Ez nem azt jelenti, hogy a hatóságok ne lennének tudatában a létezésüknek, hanem inkább azt, hogy ezek a webshopok nem szerepelnek a hazai gazdasági színtéren, így elkerülik az adófizetést, és a fogyasztóvédelmi törvények sem érvényesülnek náluk.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a külföldi webshopok, különösen a nem uniós székhelyűek, alig járulnak hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez. Az általuk forgalmazott termékek nem itthon készülnek, és a kiskereskedelmi tevékenységből származó érték sem Magyarországon keletkezik.

Ez a jelenség nem csupán a nagyobb arányban jelen lévő hazai webshopokra vonatkozik, hanem a külföldi, csak fiókteleppel rendelkező online boltokra is. Kiemelten fontos megemlíteni, hogy a kiskereskedelem folyamataiban bekövetkező változások egyértelműen hatással vannak a helyi szereplőkre. Nem véletlen, hogy közülük több már aktívan részt vesz az online piacon – aki viszont lemarad, az komoly versenyhátrányba kerülhet.

Egy kínai online bolt példáján keresztül jól látható, hogy a marketing, a programozás és egyéb tevékenységek mind külföldön zajlanak. Ennek következtében a vásárlásokból származó hozzáadott érték jelentős része nem a magyar gazdaságot támogatja. Ez a jelenség végső soron a foglalkoztatásra és a beruházásokra is kihat, hiszen ami korábban itthon erősítette a gazdasági növekedést, az most más országokban jelenik meg.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a magyar cégek lemaradtak az e-kereskedelemben, a régióból a cseh cégek sokkal aktívabbak, versenyképesebbek - több jól ismert márka is cseh vállalkozást takar. A megváltozott kereskedelemben a cél az lenne, hogy a magyar vállalkozások képesek legyenek versenyezni ezekkel a távol-keleti cégekkel. Ők azonban az adóterhelést elkerülik, és mérethatékonyságuk miatt sokkal olcsóbban működnek.

Ez a helyzet nem csupán a hazai ipar számára jelent versenyhátrányt, hanem komoly kihívásokat is generál a nemzetgazdaság egészére nézve. A fogyasztók számára előnyös, hiszen kedvezőbb árakon juthatnak hozzá a termékekhez, viszont a magyar költségvetés bevételei csökkennek, ami végső soron a gazdaság hozzáadott értékének csökkenéséhez vezet.

A PwC legfrissebb adatai alapján már 2,3 millió magyar felhasználó tapasztalta meg a vásárlás élményét a kínai Temur platformján. A Nemzetgazdasági Minisztérium is elismeri, hogy az online kereskedelem területén ma az egyik legnagyobb kihívást a távol-keleti platformok robbanásszerű előretörése jelenti. A PwC Magyarország becslése szerint a hazai e-kereskedelmi forgalom 2024-re akár 1945 milliárd forintra is rúghat, ami 15,1%-os növekedést jelent a 2023-as évhez viszonyítva.

A PwC és más elemzők szerint tavaly már az EU-n kívüli webáruházak, vagyis az importkereskedelem hajtotta a magyar e-kereskedelmi piac növekedését: a 330 milliárd forintos "tortából" 120 milliárdos szeletet a Temu vitt el. Az online piactér, amelyet a kínai PDD Holdings üzemeltet, az elmúlt időszakban minden figyelmet magára vont, és terjeszkedése már az Aliexpress, a Wish és a Shein sikereit is túlszárnyalja. Míg 2023 szeptemberében a Temu magyar vásárlói bázisa mindössze 7 ezer fő volt, egy évvel később ez a szám már 1,5 millióra nőtt.

Az Economx érdeklődésére Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára elmondta, a Temu villámgyors terjeszkedése komoly hatással van a magyar és a régiós online piacra. A platform rövid idő alatt a legnagyobb vásárlói bázist szerezte meg, és árpolitikájával, valamint logisztikai megoldásaival erős versenyhelyzetet teremtett a hazai webáruházaknak. Ma az online kereskedelem egyik legnagyobb kihívása éppen a Temu és más távol-keleti platformok gyors térnyerése.

Az uniós felügyeleti adatok szerint 2024-ben 4,6 milliárd alacsony értékű (150 euróig terjedő) terméket importáltak az EU-ba. Ez csaknem kétszerese a 2023-ban rögzített 2,4 milliárdnak, és több mint háromszorosa a 2022-es 1,4 milliárdnak. Ez akár napi 12 millió alacsony értékű árucikket jelent. 2024-ben az összes alacsony értékű e-kereskedelmi szállítmány 91 százaléka Kínából érkezett az EU-ba, és volumenük több mint kétszeresére nőtt 2023 és 2024 között - 1,9 milliárdról 4,17 milliárd termékre. Ez a növekedés egybeesik bizonyos online piacterek rendkívül gyors térnyerésével. Különösen a Temu és a Shein növekedett exponenciálisan az uniós piacon, 2024-ben néhány hónap alatt több mint 75 millió felhasználót elérve az EU-ban.

Az Economx kérdésére a minisztériumnál közölték, miután a Temu magyarországi letelepedéssel nem bír, ezért jövedelemadókkal nem elérhető. Ugyanakkor 2025. január 1-jétől a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításával a Temu platformüzemeltetőként bekerült a törvény hatálya alá. "Nincs arra vonatkozó információnk, hogy a Temu nem a hatályos adózási jogszabályoknak megfelelően végezné tevékenységét" - közölték.

De mekkora lyukat üt ez a költségvetésen? Pontos adatok nincsenek, ugyanakkor a külföldi webshopokból érkező rendelések nyomán kieső áfa igen fájó. Regős Gábor szerint a hiány biztosan százmilliárdos nagyságrendű, de az sem kizárt, hogy évente eléri, sőt megközelíti az 500 milliárd forintot. Ez pedig már egy-két nagyobb kormányzati intézkedés költségvetési hatásával ér fel.

Érdemes lenne a kormánynak fiskális vagy szabályozási intézkedéseket bevezetnie? Határozottan igen. Ez a lépés elengedhetetlen, ám a megvalósítása nem olyan könnyű, mint elsőre tűnik. Általában az áfát az a kereskedő terheli, aki a terméket a vásárlónak értékesíti. Azonban egy unión kívüli online bolt esetében a helyzet bonyolultabb, hiszen ezek a kereskedők nem jelentkeznek önként az áfafizetésre.

A vámkezelés kérdése sokszor nem Magyarország területén zajlik, hanem más uniós országokban történik. Regős Gábor véleménye szerint ez a helyzet kívül esik a befolyásunkon, és a megoldás érdekében uniós szintű együttműködésre lenne szükség. A helyzet így a fogyasztókra hárul, ami azonban elképzelhetetlen: ha ők lennének kötelesek megfizetni az áfát, az óriási felháborodást okozna, sokan nem tartanák be ezt a szabályt, ráadásul az adminisztráció is rendkívül bonyolulttá válna. Teljesen irreális elvárás, hogy a vásárlók maguk intézzék az áfa megfizetését.

Kétségtelen, hogy a magyar kereskedelem terén még rengeteg lehetőség rejlik a fejlődésre. E tekintetben érdemes megkülönböztetni az online és a hagyományos kereskedelmet. Az online szektorban tapasztalható lemaradás már régiós összehasonlításban is szembetűnő. A hagyományos kereskedelem világában pedig a hazai vállalkozások küzdenek a multinacionális láncokkal való versenyben, hiszen nem tudnak megfelelően felzárkózni. Nemzetgazdasági szempontból azonban az online kereskedelem esetében a hátrányok jelentősebbek lehetnek. Míg a fizikai boltokban dolgozók munkája itthon marad, az online szegmensben a feladatokat gyakran külföldről is el lehet végezni, ami csökkentheti a hazai munkahelyek számát.

Zárásképpen fontos megemlíteni, hogy mi áll a magyar megtakarítások egyre növekvő mértékű külföldi áramlásának hátterében.

A folyamat során a forint árfolyama kulcsszerepet játszik: az utóbbi években a magyar pénznem jelentős gyengülésen ment keresztül, ami kedvezőbbé tette a külföldi befektetéseket. Ezek az eszközök általában biztonságosabbnak és jövedelmezőbbnek számítottak a befektetők szemében. Amennyiben a forint erősödésnek indul, ez a vonzerő némileg csökkenhet.

Regős Gábor véleménye szerint a bizalom kérdése kulcsszerepet játszik a pénzügyi döntésekben. Azok, akik több helyen helyezik el megtakarításaikat, gyakran biztonságosabbnak érzik magukat, mivel így csökkenthetik a kockázatot, hogy pénzük elveszik. Bár ez a megközelítés talán kevesebb embert érint, nem elhanyagolható, hogy a külföldön kezelt pénzügyi eszközök esetében a hazai hatóságok ellenőrzési lehetőségei korlátozottak. Ennek következtében a külföldi megtakarítások nemcsak pénzügyi, hanem egyben bizalmi és stratégiai választásnak is tekinthetők a befektetők számára.