Miért vagyunk mi az egyetlen emberi faj? - Üdvözletem, Magyarország!

Bolygónkon jelenleg csupán egyetlen emberi faj, a Homo sapiens létezik, de ez a helyzet nem mindig volt így. Az elmúlt néhány százezer év során számos emberi faj élt együtt, azonban mára mind eltűntek, és csak mi, a Homo nemzetség utolsó képviselői maradtunk. A paleoantropológusok régóta nyomozzák, mi állhatott e kihalások hátterében, és felmerül a kérdés: vajon őseinknek van-e szerepe a többi faj pusztulásában?

Ha visszatekintünk körülbelül 300 ezer évvel ezelőttre, a Homo sapiens megjelenésének korába, a Földet számos más emberfaj is benépesítette. A legismertebbek közé tartoznak a neandervölgyiek, de nem feledkezhetünk meg a gyenyiszovaiakról, a Homo heidelbergensisszel, a Homo naledi-vel, a Homo erectusszal, valamint a Flores szigetén élt apró termetű Homo floresiensisről sem. Egyes fosszíliák olyan fajok létezésére is utalhatnak, amelyekről eddig még nem sikerült DNS-mintát kinyerni, így ezek létezését nem tudjuk teljes bizonyossággal megerősíteni.

Biztosan tudjuk, hogy a történelem során legalább hét különböző emberfaj létezett párhuzamosan, és ezek évezredeken át osztoztak a Föld különböző részein. Körülbelül 60 ezer évvel ezelőtt ősünk, a Homo sapiens, megkezdte vándorlását Afrikából, ami egybeesett más emberfajok eltűnésével. Felmerül a kérdés: vajon a Homo sapiens szerepet játszott-e ebben a folyamatban?

Chris Stringer professzor, a londoni természettudományi múzeum kutatója az IFLScience-nek elmondta: "szeretnék egy egyszerű választ adni, de őszintén szólva nem tudjuk pontosan, miért csak mi maradtunk. Annyit tudunk, hogy az elmúlt 100 ezer év során, amikor a Homo sapiens elhagyta Afrikát, kapcsolatba került más emberfajokkal, Európában a neandervölgyiekkel, Ázsiában pedig a gyenyiszovai emberekkel."

Stringer szerint az összes emberfaj, amely 100 ezer évnél fiatalabb fosszíliákat hagyott hátra, valahogy eltűnt, és könnyű lenne ezt a Homo sapiens terjedésével összekapcsolni. Egyesek szerint őseink közvetlenül felelősek ezért, ugyanis kiszoríthatták őket az evolúciós verseny során, de lehet, hogy kiirtották őket. "Azonban minél többet tudunk erről az időszakról, annál összetettebbnek tűnik a történet."

A neandervölgyiek története különösen izgalmas, mivel sokáig osztoztak a Földön a Homo sapiens-szel, sőt, egymással is keveredtek. Azonban már a Homo sapiens megjelenése előtt is számos éghajlati változással és más környezeti nehézségekkel kellett szembenézniük, ami fokozatosan gyengítette a populációjukat. "Ma már világosan látjuk, hogy nem voltunk lényegesen felsőbbrendűek a neandervölgyieknél. Ők is rendkívül ügyes és alkalmazkodó faj voltak, de lehet, hogy éppen akkor versengtünk velük a természeti forrásokért, amikor már eleve komoly kihívásokkal küzdöttek," mondta el Stringer.

A gyenyiszovaiak és a Homo floresiensis kihalásának okai még mindig rejtélyesek, azonban valószínű, hogy hasonló környezeti és evolúciós tényezők játszottak szerepet. Stringer megjegyzi, hogy a rendelkezésre álló információk korlátozottak ezekről a fajokról, de egyes szakértők úgy vélik, hogy a Homo sapiens megjelenése és terjedése jelentős hatással volt e fajok eltűnésére.

A fajok közötti keveredés kulcsfontosságú szerepet játszott emberi evolúciónkban. Őseink nemcsak a neandervölgyiekkel, hanem a gyenyiszovai emberekkel is interakcióba léptek, és érdekes módon a két már kihalt faj között is léteztek kapcsolatok. Stringer megjegyzése szerint "egy bizonyos szempontból a neandervölgyiek nem tűntek el teljesen, hiszen egy részük még mindig része a génállományunknak. Egyes kutatók kiszámították, hogy ha összegyűjtjük a ma élő emberekben fellelhető neandervölgyi DNS-t, akkor körülbelül a neandervölgyi genom 40%-át rekonstruálhatnánk anélkül, hogy valaha is találkoznánk egy élő neandervölgyivel."

A Homo sapiens története nem csupán a túlélés harcáról szól, hanem a többi fajjal való interakciókról és az azokból származó genetikai örökségről is, amelyet más emberi fajokkal közösen alakítottunk. Múltunk emlékei ma is formálják identitásunkat, és talán éppen ezek az örökségek nyújtanak kulcsot ahhoz, hogy mélyebben megértsük fajunk különleges pozícióját a világban.