A kormány és az MTA közötti konfliktus egyre élesebbé válik, és nem lehet tudni, hogy meddig fajulhat a helyzet. A tudományos közélet és a politikai döntéshozatal közötti feszültség számos kérdést felvet, például a kutatás függetlenségét és a finanszírozá

A budai utca csendjét egy vérfagyasztó sikoly hasította át - sokkoló részletek láttak napvilágot a II. kerületi gyilkossággal kapcsolatban.

A közgyűlési határozat megsemmisítése érdekében közigazgatási pert indított a Fővárosi Törvényszéknél a közgyűlés egyik tagja – tette közzé az MTA sajtóosztálya. Az Akadémia vezetősége hangsúlyozta, hogy a közgyűlési határozatot az akadémiai törvény és az aktuális jogszabályok keretein belül kívánja végrehajtani.

Később kiderült, hogy a pert indító közgyűlési tag Radnóti Sándor esztéta, akihez csatlakozott Vörös Imre jogtudós, korábbi alkotmánybíró is. A beadványban kifejtik, hogy a közgyűlés több súlyos hibát is vétett az eladásról szóló döntés során. Végül két, egymásnak ellentmondó határozat született: az egyikben szabad kezet adtak az MTA elnökének, a másikban viszont egyéves moratóriumot hirdetett a közgyűlés, és ez idő alatt társadalmi vitára kellene bocsátani a kérdést. Emellett formai hibát is találtak: egy elnöki határozat szerint ilyen értékű ingatlan eladásához három független értékbecslés szükséges, míg jelen esetben egy alapján született meg a kifogásolt határozat.

A per halasztó hatályú, és az akadémikusok azon fáradoznak, hogy a köztestület biztosítékokat nyerjen arra vonatkozóan, hogy az értékesített épületek a jövőben is tudományos célokat szolgáljanak.

Mint ismert, a tavalyi rendkívüli közgyűlésen 182 igen szavazattal, 141 ellenében fogadták el a javaslatot, amely értelmében a becsült érték mintegy 60 százalékáért, 80 milliárd forintért válik meg az MTA a 130 milliárd forintra becsült ingatlanvagyonától. A per mögött a Blikk értesülései szerint az a ki nem mondott sejtés is meghúzódhat, hogy az adásvétel során nem közvetlenül a HUN-REN Kutatóhálózathoz, hanem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez kerülne az értékes ingatlanállomány, amely aztán kiválogathatja belőlük a jól hasznosítható ingatlanokat, merthogy a 49 tételes listán ilyen bőven akad: többek között ide sorolható a Csillebércen álló Wigner Fizikai Kutatóközpont és területe, vagy a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének a budai várban található palotája, de ide lehet venni több soproni és Budapest belvárosi ingatlant is.

Az MTA különböző testületei, amelyek már korábban is éles kritikával illették a határozatot, tavaly december óta többször is kifejezték a kormánnyal szembeni ellenérzéseiket. E feszültség csúcspontját Orbán Viktor március 15-i, a "poloskázós" beszédében érte el. Például a gazdasági és jogtudományok osztálya hivatalos határozatban tette világossá, hogy amennyiben a kormányfő részt vesz az akadémia 200. évfordulójának ünnepségén, a jelenlévők tömeges távozására lehet számítani.

Az alábbi szövegben egyedi megfogalmazással fejezem ki a mondanivalót: - Erkölcsileg elfogadhatatlan és jogi szempontból is aggályos, különösen a modern történelem tükrében kifejezetten veszélyes magatartásnak ítéljük a különböző társadalmi csoportok nyilvános, uszító jellegű dehumanizálását. Hasonlóképpen elítéljük a tendenciózus utalásokat arra, hogy bizonyos közösségek már túl régóta élnek hazánkban, és hogy sok megpróbáltatást éltek át - áll a nyilatkozatban.

Bár Sulyok Tamás köztársasági elnök és Hankó Balázs innovációs és kulturális miniszter részt vettek az ünnepi ülésen, a "kitiltásra" adott fenyegető reakció - mint egy lófej az ágyban - elkerülhetetlenül megérkezett. Már jóval az esemény előtt Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója, az MTA-t "velünk élő sztálinizmusnak" titulálta, és azzal vádolta a tudósokat, hogy beleszólnak a közéletbe és politikai állásfoglalásokat tesznek - ezzel utalva azokra a reakciókra, amelyek a poloskázós beszédet követték. Schmidt a saját blogján, a Látószögön megjelent írásában azt javasolta, hogy "az állam vonuljon ki az MTA finanszírozásából", és "vegye vissza a neki juttatott" vagyont, kivéve a székházat. Az MTA becsmérlésére Freund Tamás akadémiai elnök reagált, és bár finoman, de határozottan kiállt az MTA tudósai mellett, hangsúlyozva jogukat arra, hogy kifejezzék véleményüket.

A kormány és a Magyar Tudományos Akadémia viszonya tehát feszültté vált, amit az akadémiai elnök, Freund Tamás is nyíltan kifejezett. A hétfői ünnepségen elhangzott beszédében rámutatott, hogy "érdemi politikai akarat az együttműködésre nem mutatkozik, csupán az alkalmazkodás kényszere érezhető".

2016-ban, egy MTA-közgyűlés keretein belül, Orbán Viktor határozottan azt hangsúlyozta, hogy a tudomány és a társadalom együttműködése elengedhetetlen a fejlődés szempontjából. A miniszterelnök ígérete szerint körülbelül 1200 milliárd forint extra forrást biztosítana a kormány a tudományos kutatások támogatására, és azt is bejelentette, hogy a nemzeti össztermék tudományos célokra fordított arányát 1,4%-ról 1,8%-ra kívánja emelni. Azonban a KSH legfrissebb adatai szerint ez az arány továbbra is 1,4%-on stagnál, miközben az Európai Unió átlagos hozzájárulása 1,9%-ról 2,2%-ra nőtt.