Elhunyt egy olimpiai bronzérmes magyar sportoló, aki pályafutása során számos emlékezetes pillanatot szerzett a sportágának. A közösség gyászolja a tehetséges versenyzőt, aki nemcsak a páston, hanem azon kívül is példaképként szolgált.

Dunai János pályafutása során a Pécsi Dózsát képviselte, mielőtt visszavonult volna. Az olimpiai válogatott tagjaként pedig büszkén szerzett bronzérmet a római ötkarikás játékokon.

Életének 87. évében távozott az élők sorából dr. Dunai János, a Pécsi Dózsa legendás olimpiai bronzérmes labdarúgója. A szomorú hírt a Pécsi MFC hivatalos weboldalán hozták nyilvánosságra.

Az egykori kiemelkedő támadó, Dujmov Iván, 1937. június 26-án látta meg a napvilágot a Baja közelében fekvő Garán. Később a nevét Dunai Jánosra változtatta. Pályafutását a Bajai Bácska Posztónál kezdte, majd 1959-ben a Pécsi Dózsa csapatához csatlakozott, ahol egészen 1970-es visszavonulásáig szolgálta a klubot. Pécsett 266 NB I-es mérkőzésen lépett pályára, és 70 gólt szerzett, amivel a klub történetének egyik legjobb gólszerzőjévé vált. Különösen emlékezetes volt az a tizenegyes, amit 1970. november 4-én a Newcastle United ellen ért el az Európai Városok Kupájában, amely örökre beírta nevét a pécsi futballtörténetbe.

A pécsi labdarúgás egyik kiemelkedő alakja, Dunai János, először 1960. május 22-én ölthette magára a nemzeti csapat mezét, amikor Anglia ellen 2:0-ra megnyert barátságos mérkőzésen lépett pályára. Korábban már ötször képviselte a B-válogatottat, és tíz alkalommal az utánpótlás csapatban is bizonyíthatta tehetségét. Részt vett az olimpiai válogatottban is, amely 1960-ban bronzérmet szerzett a római ötkarikás játékokon. A csoportkör során Peru és Franciaország ellen is eredményes volt, mindkét csapat kapuját kétszer megkísérelte bevenni. A bronzmérkőzésen pedig a nemzeti csapat győzelmét hozó góljával 2:1-re diadalmaskodtak Olaszország felett. Ezzel nemcsak a labdarúgás annál is maradandóbb történetébe írta be nevét, hanem a pécsi futball számára is felejthetetlen dicsőséget szerzett.

A Testnevelési Főiskolán labdarúgóedzőként diplomázott, és elvégezte a jogi egyetemet. A pályán szerzett tapasztalata és tanulmányai megalapozták későbbi szakmai pályafutását is. Edzőként dolgozott többek közt Sellyén, Keszthelyen, Szigetváron és a PMSC, illetve PMFC berkein belül. Számos későbbi válogatott játékos nevelésében vállalt oroszlánrészt. A nyolcvanas évek közepétől sportvezetői tisztségeket látott el: a Keszthelyi Haladás ügyvezető elnökeként, a Baranyai Megyei Labdarúgó-szövetség elnökségi tagjaként, a megyei labdarúgó-szövetség edzőbizottságának vezetőjeként tevékenykedett; később pedig Baranya vármegyét a MOB-ban is képviselte.