Íme, Kína előre tervezett lépése, amely felforgatta a megszokott forgatókönyvet.
Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke, újabb büntetővámok bevezetésére készül az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatokban. Eközben úgy tűnik, Kína is aktívan részt vesz a helyzet feszültségének fokozásában.
A pekingi kormány egy figyelemre méltó lépést tett, mintha a Donald Trump által képviselt amerikai politikai irányvonalra próbálna reagálni. Trump kampányában drasztikus intézkedéseket ígért, és most Peking is beavatkozott: megszüntette a félkész alumíniumtermékek exportjára vonatkozó adó-visszatérítés lehetőségét – számolt be róla a Reuters.
Ezzel felborították az alumíniumtermékek beszállítási láncát: a sanghaji tőzsdén lejtőre került a termékkör árfolyama, a londonin elszálltak az árak, mivel a befektetőknek fogalmuk sincs milyen következményekkel jár, ha ötmillió tonna kínai áru egyszer csak eltűnik a nemzetközi piacokról.
A történet záróakkordja azért tűnik zavarosnak, mert a kínai alumíniumfeldolgozók sürgető igénye mutatkozik a termékeik külföldi értékesítéséből származó bevételre. A kormány barátságtalan döntéseire tehát valószínűleg nem az export teljes leállításával fognak válaszolni. Ugyanakkor az árak emelkedése elkerülhetetlen, amihez a vásárlóknak bizonyára lesz néhány véleményük.
Az intézkedés "statáriális" jellege különösen figyelemre méltó. A gyártóknak december 1-jétől kezdődően a 13 százalékos áfát kötelesek az államkasszában tartaniuk, és ez a döntés kiterjed a réztermékekre, a napelemcellákra és az akkumulátorokra is. A réz esetében a jelentőség viszonylag alacsony, hiszen Kína éves réztermék-kivitele 700 ezer tonna körüli, míg az alumíniumtermékeknél a nagyságrend lényegesen eltérő.
Az ázsiai ország vállalkozásai 2023-ban összesen 5,2 millió tonna különböző terméket, köztük csöveket és lemezeket exportáltak. Az idei évre a szakértők az export növekedésére számítottak, hiszen az év első három negyedévében a kivitel 17 százalékos emelkedést mutatott.
Fontos megemlíteni, hogy a kisebb vállalkozások fennmaradása nagymértékben az áfa-visszatérítéseknek köszönhető. A jövőbeli kilátások azonban aggasztóak, mivel várhatóan jelentős csökkenés vár ránk az export terén. Emlékezzünk csak a galvanizált acél piacára, ahol 2020-ban az áfa-visszatérítési lehetőség megszüntetése komoly visszaesést idézett elő.
Közben a közepes és nagyobb alumíniumfeldolgozó vállalatok kapacitásuk 65 százalékán működnek, sőt néhány esetben csupán 40 százalékos kihasználtsággal üzemelnek - derült ki az AZ Global tanácsadó cég elemzéséből.
A pekingi vezetés szokatlan döntésének hátterében valószínűleg az áll, hogy Kína nemzetközi szövetségesei évek óta azzal vádolják a kormányt, hogy tisztességtelen állami támogatásokkal támogatja az ország alumíniumiparát.
Azt remélhették, hogy ezzel a "megelőző csapással" kihúzzák ennek a vitának a méregfogát.
A közelmúltban az Egyesült Államok és az Európai Unió által bevezetett intézkedések nyomán, amelyek a kínai alumíniumtermékek importját korlátozzák, új kihívások elé néznek a globális piacok. Ezek a lépések nem csupán a nemzetközi kereskedelem dinamikáját formálják át, hanem a hazai gyártók számára is új lehetőségeket teremtenek. Az érintett termékek helyben való megtartása hozzájárulhat a Kínán belüli ellátási láncok megerősítéséhez, ami hosszú távon stabilabb gazdasági környezetet eredményezhet. Az alumínium különösen jelentős szerepet játszik a fenntartható gazdaságban, hiszen az új technológiák, például az elektromos járművek fejlődésével egyre nagyobb szükség van rá, mint súlycsökkentő anyagra. Ezzel nemcsak a környezetvédelmi szempontok érvényesülnek, hanem a gazdasági hatékonyság is növekszik.
