Szegeden büntetőeljárás indult egy édesanya és két fiatal férfi ellen, akiket állatkínzással vádolnak.

A vádlottak hosszú éveken át embertelen körülmények között tartottak egy kutyát az albérletükben, ami miatt az ügyészség állatkínzás bűntettével vádolja őket. Az Indexnek nyilatkozó Állatorvostudományi Egyetem szakembere kifejtette, hogy évente körülbelül 500-600 állatkínzással kapcsolatos bűncselekményt regisztrálnak. A börtönökben általában 6 és 14 közötti létszámban találhatóak azok a fogvatartottak, akiket állatkínzás vagy illegális állatviadal szervezése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek.

A Belügyminisztérium Bűnügyi Statisztikai Rendszere alapján Magyarországon az utóbbi időszakban évente körülbelül 500-600 állatkínzásos esetet jegyeznek. Fontos megjegyezni, hogy ezeknek az ügyeknek csupán egy része jut el a bírósági fázisba, mivel sok eset már a nyomozati szakaszban megakad, így nem mindig történik meg a vádemelés.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a bírósági tárgyalások során a vádlottak túlnyomó része bűnösnek található. Ez számos súlyos jogi következményt von maga után, amelyekkel szembesülniük kell.

"Az állatkínzással kapcsolatos esetek során a kutyák képezik a legnagyobb csoportot" - nyilatkozta az Indexnek Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ vezetője. Hozzátette, hogy a helyzet rendkívül aggasztó, és sürgeti a hatékony intézkedéseket a probléma kezelésére.

A Szegedi Járásbíróságon egy különös büntetőper vette kezdetét, ahol állatkínzás vádjával egy középkorú nő, fia és annak lakótársa állt a vádlottak padjára. A vád szerint 2017-ben egy chip nélküli, zsemleszínű keverék kutya került az ő gondozásukba, akit a közös albérletük udvarán tartottak, de a körülmények nem bizonyultak emberi és állati jogokat tiszteletben tartónak.

A szerencsétlen állatot a vádlottak a lakóingatlan hátsó, zárt részén helyezték el, ahol egy döngölt földalapú, tetővel rendelkező melléképület várta. A bejárata nyitva állt, így az állat könnyen látható volt. A kutyát a bejárat közelében, egy földbe fúródó, vasból készült csőhöz rögzítették, egy 4 méter hosszú lánccal, amely megakadályozta, hogy szabadon mozoghasson.

Évekkel később, 2022-ben, amikor az állatvédők rátaláltak a szenvedő kutyára, a lánc, amely fogva tartotta, szorosan a vascső köré tekeredett, csupán 50 centiméternyi mozgásteret hagyva számára. A vádiratban megfogalmazottak szerint az állat alapvető szükségleteinek kielégítése – mint a megfelelő táplálék és víz biztosítása, valamint a szabad mozgás lehetősége – teljes mértékben megakadályozásra került, mivel a kutyát egy rövid láncon tartották lekötve. Amikor az állatot megtalálták, testtömege mindössze 12-15 kg volt, ami az ideális súlyának körülbelül 50 százalékát jelenti, így a kutya súlyos alultápláltságban szenvedett, hiszen 40-50 százalékos testtömegcsökkenésen ment keresztül.

A középkorú édesanya, P. Andrea és Sz. Ferenc ellen indított büntetőeljárás során a bíróság eddig öt tanú vallomását hallgatta meg. A június 16-i tárgyaláson a bírónő tervei szerint újabb tanúk kihallgatása következik az ügy részleteinek feltárása érdekében.

Bár nem gyakori, Magyarországon előfordul, hogy letöltendő szabadságvesztést szabnak ki állatkínzás miatt. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) statisztikái alapján 2021 és 2023 között az állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése miatt jogerősen elítélt fogvatartottak száma 6 és 14 között ingadozott. Az ilyen büntetések túlnyomó része börtönben, míg kisebb hányada fegyházfokozatban kerül végrehajtásra.

Az elmúlt években több hasonló ügy is sajtónyilvánosságot kapott, tükrözve a társadalom fokozódó érzékenységét.

Sokan tévesen hiszik, hogy a letöltendő szabadságvesztést mindig valamilyen más bűncselekménnyel együtt, halmazatban szabják ki. A valóságban azonban előfordul, hogy önálló állatkínzás miatt is kiszabnak ilyen büntetést. Ezen ítéletek száma évente azonban csupán néhány esetre korlátozódik.

- fogalmazott Vetter Szilvia. Hozzátette, hogy a bíróságok túlnyomórészt enyhébb szankciókat alkalmaznak: felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést vagy közérdekű munkavégzést rendelnek el, ha úgy gondolják, hogy a büntetőeljárás célja, vagyis a bűnismétlés megelőzése és a társadalom védelme így is biztosítható.

Vetter Szilvia kifejtette, hogy az állatkínzás nem csupán aktív cselekedetek formájában jelentkezhet, hanem mulasztások következtében is. Amennyiben az állattartó nem teljesíti a jogszabályok által előírt kötelezettségeit – például nem biztosítja az állat megfelelő gondozását vagy orvosi ellátását – az ilyen magatartás súlyos bánásmódnak minősülhet, amely önállóan is képes maradandó egészségkárosodást vagy akár az állat életének kioltását eredményezni.

Súlyosabb esetekben, különösen ha az súlyos szenvedést okoz vagy több állat maradandó egészségkárosodásához, esetleg pusztulásához vezet, a büntetés akár három évig is terjedhet. Ráadásul, ahogy az Állatorvostudományi Egyetem képviselője is megjegyezte, az állatkínzás bizonyos minősített eseteiért már egy évtől akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

Borítókép: Az illusztráció csupán példa. Fotó: Papajcsik Péter / Index.