Julne Verne műveiben több mint száz lenyűgöző találmány kapott helyet, amelyek nemcsak a fantázia birodalmába repítenek, hanem a tudomány határait is feszegetik.
Jules Verne francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja, a sci-fi megteremtője 197 éve, 1828. február 8-án született. Munkáiban összesen száznyolc fantasztikus tervet és találmányt említ, ezek közül hetven mára megvalósult, köztük az űrhajó, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionálás, az atombomba és a hangosfilm.
Az ifjú Jules a tengerészkapitány özvegyének bentlakásos iskolájában kezdte meg tanulmányait. Madam Sambin férjének nyoma körülbelül három évtizeddel ezelőtt veszett el, de a hűséges asszony továbbra is kitartóan várta vissza. Tanítványainak egy elhagyatott szigeten magányosan küzdő hajótöröttként mesélte el férjének történetét, aki egyszer csak hazatér, mint egy igazi Robinson Crusoe. Ez a robinzonádi téma mély hatással volt Vernére, és később több regényében is központi szerepet kapott, mint például A rejtelmes sziget és A Robinsonok iskolája.
Egy izgalmas történet szerint egy bátor fiú, aki mindössze 11 éves volt, elhatározta, hogy hajósinasnak áll egy Indiába tartó vitorláson. Azonban az első kikötőben apja utolérte, és leszedte a fedélzetről. Az apa olyan ígéretet kért tőle, hogy ezentúl csak a képzelet szárnyain repülhet. Érdekes módon, ma már tudjuk, hogy ezt a legendát Verne unokahúga, Marguerite Allotte de la Füye, aki az első életrajzírója is volt, találta ki.
Jules Verne Párizsban joghallgatóként lépett be az irodalom és a színház izgalmas világába, ahol hamarosan a jogi pálya helyett a színházra tette a voksát. A Théâtre Lyrique titkáraként tevékenykedett, és ekkor kezdett el születni a könnyed, szórakoztató bulvárdarabok, operettlibrettók és sanzonok sora, amelyekkel gyorsan elnyerte a közönség tetszését.
1856-ban, egy barátja esküvőjén, a sors különös módon összehozta Jules Verne-t és Honorine Anne Hébée Morelle-t, aki a menyasszony testvére volt. Ekkor Honorine már 26 évesen két gyermek édesanyjaként élt özvegyen. Ahhoz, hogy a hódításhoz megfelelő anyagi bázist teremtsen, Verne a nő bátyja tanácsára tőzsdeügynöki pozíciót vállalt el. A fiatal pár 1857 januárjában kötötte össze életét, ezzel kezdetét vette közös kalandjuk.
Verne egyre inkább a kor tudományos és technikai vívmányainak világába merült, amely lenyűgözte és inspirálta. Hatalmas könyvtára volt, ahol a legfrissebb ismereteket cédulákra jegyezte fel, és gondosan kategorizálta azokat különböző tudományágak szerint. 1863-ban jelent meg Öt hét léghajón című regénye, amely óriási népszerűségnek örvendett, ezt követően pedig gyors ütemben érkeztek a következő művek, mint a Hatteras kapitány és az Utazás a Holdba.
Ezután Verne tőzsdei munkáját feladva végleg az írásnak szentelte magát, háza valóságos írói üzemmé változott. 1870-ben Amiens-ben telepedett le, ahol városi tanácsos is volt, 1872-ben neki ítélték a Francia Akadémia díját, 1892-ben megkapta a Becsületrendet.
1886-ban unokaöccse, Gaston, aki mentális problémákkal küzdött, két lövést adott le egy pisztolyból, amelyek közül a második eltalálta Verne lábát. Ez a súlyos sérülés élete hátralévő részében sántítást okozott számára. Szülei, majd szeretett öccse elvesztése mélyen megviselte, kedélyállapota drámaian megromlott, és a látása is romlani kezdett, hiszen hályog alakult ki a szemén. Utolsó éveiben szinte már alig látott, de fiának, Michelnek a segítségével tudott írni és műveit gondozni. Végül 1905. március 24-én hunyt el Amiensben, cukorbetegsége és egy agyvérzés szövődményei következtében.
Egy UNESCO-statisztika szerint Verne a második legtöbbet fordított író az irodalomtörténetben Agatha Christie után, de William Shakespeare előtt. Művei magyarul több mint kilencszáz különböző kiadást értek meg. Hosszú évtizedeken keresztül ifjú és kevésbé ifjú olvasók nemzedékei olvasták rongyosra a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, a Sándor Mátyás, a Sztrogoff Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, a Hódító Robur, A tizenötéves kapitány, vagy a Kétévi vakáció köteteit, melyekből számtalan sikeres filmfeldolgozás is készült.
Munkáiban száznyolc fantasztikus tervet és találmányt említ, ezek közül hetven már megvalósult, köztük az űrhajó, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionálás, az atombomba, a hangosfilm. Ugyanakkor a tudományos-technikai fejlődés átkait is pontosan megjósolta: a környezetszennyezést, egyes állatfajok tömeges kipusztítását, a nagyvárosi szmogot és az olajfoltos tengereket.
