Kész van, vége? Talán ez a gyümölcs veheti át a málnák helyét Magyarországon?
A klímaváltozás következményeként bizonyos növényfajták termesztése Magyarországon a közeljövőben drámai módon megváltozhat. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese rámutatott, hogy a burgonya és a málna helyét egyre inkább olyan egzotikus gyümölcsök, mint a kivi és a banán, vehetik át. Ez a tendencia új kihívások elé állítja a hazai mezőgazdaságot, és a gazdák számára is izgalmas lehetőségeket kínálhat.
Farkas Sándor megállapítása szerint a Kárpát-medence hőmérséklete 1901 óta körülbelül másfél fokkal emelkedett, és a legnagyobb számú hőségnapok júliusban és augusztusban figyelhetők meg. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy ezek a hőségnapok egyre gyakoribb aszályos időszakokkal járnak együtt. Ráadásul a tavaszi, megkésett fagykárok és a fagyveszélyes területek megjelenése is azt jelzi, hogy a klíma drámai változásokon megy keresztül - olvasható az Infostart hírportálon. A szakpolitikus elismerte, hogy bár számos megoldás létezik, az agrárium nem képes teljes mértékben elhárítani ezeket a természeti kihívásokat, de a technológiai fejlődés lehetőséget ad arra, hogy alkalmazkodjanak a változásokhoz.
Fontos, hogy új perspektívából tekintsünk a különböző növényfajokra, hiszen egyesekről valószínűleg le kell mondanunk a jövőben. A hosszú távú előrejelzések azt mutatják, hogy a klímaváltozás következtében a hőmérséklet emelkedése és a szárazabb időszakok folytatódni fognak az elkövetkező évtizedekben. Ezért elengedhetetlenné válik, hogy alkalmazkodjunk a megváltozott körülményekhez, és olyan növényfajták mellett döntsünk, amelyek képesek ellenállni ezeknek a kihívásoknak.
- hívta fel a figyelmet Farkas Sándor, hangsúlyozva annak fontosságát.
A miniszterhelyettes kiemelte, hogy a gazdák alkalmazkodóképessége elengedhetetlen a kihívások hatékony kezeléséhez, és ebben a tárca támogatáspolitikájával kíván segítséget nyújtani. Farkas Sándor arról is beszélt, hogy az öntözési lehetőségek nem csupán a mikroklímát, hanem a talajnedvesség szintjét is befolyásolhatják, ezzel biztosítva a növények számára a szükséges tápanyag-utánpótlást. Az Agrárminisztérium ezért elkötelezte magát, hogy az alapfokú szakképzés keretein belül, valamint a későbbiekben az egyetemi és felsőfokú képzés során is arra ösztönözze a gazdálkodókat, hogy a klímaváltozás által támasztott kihívásokra saját gazdálkodási módszereikben keressenek és valósítsanak meg alkalmazkodó megoldásokat.
A málna és a burgonya sorsa veszélybe került. A termőföldek kihívásokkal néznek szembe, amelyek komoly hatással lehetnek e finom gyümölcsök és zöldségek jövőjére. A klímaváltozás, a kártevők terjedése és a változó időjárási viszonyok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy e két népszerű növényfajta védelme és fenntarthatósága egyre sürgetőbb feladattá válik. Fontos, hogy figyelemmel kísérjük e kultúrnövények állapotát, és közösen keressünk megoldásokat a megóvásuk érdekében.
Farkas Sándor szerint egyre több olyan növény van, amely nagyon nehezen megtermelhető itthon. A málna például nem bírja a hőségnapokat és kezd kiszorulni az országból, de a kertészeti kultúrákban is vannak nehézségek, és a burgonyatermesztés is egyre inkább szorul ki Magyarországról az északi területek felé. Ugyanakkor a miniszterhelyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a Dél-Dunántúlon már vannak kiviültetvények, amelyek teljesen szokatlanok a Kárpát-medencében, és sok helyen lehet látni banánfákat a nyári időszakban a magyar kertekben, míg a dísznövényeknél megjelentek a pálmafélék is.
