Elképesztő videó mutatja be, hogy mit tud véghezvinni egy kis csapatnyi őrült hangya, és mennyire korlátozottak az emberi lehetőségek.

Érdekes eredménnyel zárult az izraeli Weizmann Institute of Science kutatóinak kísérlete, amely a komplex fizikai rendszerek viselkedését vizsgálta. A kutatás középpontjában az állt, hogy egy hangyacsapat képes-e átjuttatni egy T-alakú tárgyat két szűk résen. Bár a feladat egyszerűnek tűnhet, a valóságban meglehetősen bonyolult, mivel a rések szélessége kisebb, mint a T-alakú elem kalapjának szélesebbik része. Ezt a kihívást gyakran a zongoraköltöztető-problémaként emlegetik, ahol a cél egy szabálytalan alakú tárgy mozgatása különböző akadályokkal teli, labirintusszerű pályán. Az ilyen feladványok nem csupán logikai kihívást jelentenek, hanem egyúttal a csapatmunka és a koordináció fontosságát is hangsúlyozzák.

A hangyák rendkívül ügyesen teljesítették a feladatukat, azonban az igazi meglepetés akkor érkezett, amikor Ofer Feinerman professzor vezetésével a kutatócsapat egy improvizált evolúciós versenyt rendezett, amely során a rovarok teljesítménye összehasonlításra került az emberekével. Az eredmények megdöbbentőek voltak: bizonyos helyzetekben - különösen akkor, amikor az emberek kommunikációját szándékosan korlátozták - a hangyák hatékonyabbnak és okosabbnak bizonyultak. A kutatók a kettős T-formát választották, mivel ez a feladat egy olyan kollektív tevékenységet jelentett, ahol a szerepek nem oszthatók fel, ellentétben a hagyományos csoportmunkákkal. Ebből adódóan a hangyák előnyhöz jutottak, míg a kísérletben részt vevő emberek hátrányosabb helyzetbe kerültek a teljesítmény szempontjából.

A kutatók a kísérlethez a Paratrechina longicornis nevű hangyafaj egyedeit használták, amelyek hosszú csápjaikról ismerszenek meg, és őrült hangyáknak is nevezik őket, mert hajlamosak összevissza rohangálni. Az egyik feladatban egy, a másikban 7, a harmadikban 80 hangyát bíztak meg a probléma megoldásával; a humán verzióban végeztek egyemberes, kiscsoportos (6-9 emberes) és nagycsoportos (26 résztvevős) kísérletet is.

Az eredmény? Amikor egyetlen emberre bízták a feladatot, ő Homo sapienshez méltó, intelligens stratégiai tervezéssel könnyedén felülmúlta bármely hangya teljesítményét. Amikor viszont a hangyák csoportban dolgoztak, nemcsak a magányos hangyáknál teljesítettek jobban, hanem az embereknél is - különösen azokban a kísérletekben, amikor a kutatók olyan mértékben korlátozták a kommunikációjukat, hogy az hasonlítson a hangyák lehetőségeire, például napszemüveget és szájmaszkot adtak rájuk, hogy sem szemmozgással, sem beszéddel ne tudjanak jelezni egymásnak.

A kutatók megállapították, hogy a csoportosulások nem növelték az emberek kognitív képességeit. A "tömegek bölcsessége", amely a közösségi médiában oly sokat hangoztatott fogalom, a mi kísérleteink során nem bizonyult érvényesnek.

A kutatás eredményei ugyanakkor arra utalnak, hogy a magas kognitív funkciókkal rendelkező embereknél a csoportmunka csak akkor lehet igazán hatékony, ha a csoporttagok megfelelően kommunikálhatnak egymással. A hangyákéhoz hasonló egyszerű jelzések az egymáshoz közel álló emberek között nem bizonyultak elegendőnek ehhez - ezért szárnyalhatták túl a hangyák az embereket.

A kutatók megállapításai nem csupán a csoportok döntéshozatali folyamataira reflektálnak, hanem arra is rávilágítanak, hogy az individualizmus milyen előnyöket és hátrányokat hordoz magában a kooperációval összevetve. A hangya-ember verseny eredményeit december 23-án publikálták az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban.