Ingatlanpiac: a jelek arra figyelmeztetnek, hogy a befektetők által vezérelt trendek egyre inkább meghatározzák a piaci dinamikát.
Bár országszerte és a fővárosban is továbbra is emelkednek az eladó lakások és házak árai, a drágulás üteme hónapról hónapra mérséklődött, és a lakáspiaci növekedés kezd egy kiegyensúlyozottabb irányt venni. Ez derül ki az ingatlan.com márciusi lakásárindexéből, amely a hivatalos statisztikákra építve, valós időben tükrözi az árak változását.
Március hónapban jelentős lassulás tapasztalható az országos lakásárak növekedésében, havi szinten a drágulás üteme 2,4 százalékról 1,7 százalékra csökkent. E változás mögött legfőképpen az áll, hogy Budapesten a februári 4,5 százalékos havi lakásdrágulás mértéke a felére esett vissza, és márciusban csak 2,1 százalékot mutatott. Éves összevetésben a lakásárak emelkedése az országos szinten 10,6 százalékot ért el, ami pontosan megegyezik a februári adatával. A havi lassulás ellenére a fővárosi lakáspiacon az éves növekedés 18 százalékos, ami a februári 17 százalékos szinthez képest gyorsulást jelez. Mivel 2024 elején az árak emelkedése viszonylag lassú volt, a márciusi 2 százalékos drágulási ütem is hozzájárulhat az éves áremelkedés ütemének fokozódásához – fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az adatok arra utalnak, hogy az országos lakáspiac kezd átrendeződni.
Az árak dinamikájának alakulása arra utal, hogy a befektetők által gerjesztett intenzív kereslet fokozatosan csillapodni látszik. A befektetői nyomás mértékét jól tükrözi, hogy a budapesti társasházi lakások átlagos négyzetméterára az első negyedév során 1,35 millió forintra emelkedett, ami egy figyelemreméltó 28%-os drágulást jelent. Ezzel szemben a saját célra vásárlók körében népszerű fővárosi kertes családi házak esetében a négyzetméterár csupán 11%-kal, 925 ezer forintra nőtt. A befektetők aktivitásának csökkenését jelzi, hogy a budapesti lakásárakkal együtt mozgó agglomerációs övezet havi áremelkedése márciusban jelentősen, közel harmadára mérséklődött februárhoz képest.
- fogalmazott Balogh László.
Balogh László a fővárosi ingatlanpiac alakulásáról beszélve megjegyezte, hogy a társasházi lakások átlagára továbbra is 96 millió forint körül mozog. Ezen belül a panellakások tűnnek a legköltséghatékonyabb választásnak. "Érdekes megfigyelni, hogy 2025 áprilisi helyzet szerint már csupán három budapesti kerületben – a XX., XXI. és XXIII. kerületben – találhatóak 1 millió forint alatti négyzetméterárú panellakások. A tulajdonosok és ingatlanügynökök által kínált panellakások átlagos négyzetméterára az elmúlt év során 811 ezer forintról 1,1 millió forintra emelkedett, ám még így is 25-30 százalékkal kedvezőbb áron érhetőek el, mint a hasonló helyszíneken található téglaépítésű lakások" – tájékoztatott a szakértő.
Az országos lakáspiac dinamikáját alapvetően a fővárosi helyzet irányítja, azonban a vidéki térségekben is figyelemre méltó élénkülés tapasztalható. Az észak-alföldi régióban az elmúlt év során 14%-kal emelkedtek az árak, míg a Dél-Dunántúlon is jelentős, 12%-os drágulás figyelhető meg. Az egyedüli kivételt a Dél-Alföldi régió jelenti, amely Szegedet is magában foglalja, ahol márciusban 0,1%-os árcsökkenést regisztráltak, ami gyakorlatilag stagnálásnak tekinthető. Ez a tendencia összhangban van az ingatlan.com korábbi kereslet-kínálati elemzésével, amely arról számolt be, hogy Csongrád-Csanád vármegyében a márciusban az eladó lakások iránti érdeklődés nem változott az előző évhez képest. "A régió lassulása tulajdonképpen egy természetes piaci korrekciónak is felfogható, hiszen Szegeden az átlagos négyzetméterárak az utolsó egy év alatt 19%-kal, 750 ezer forintról 897 ezer forintra emelkedtek." - nyilatkozta az ingatlan.com szakértője.
Az egyes vármegyeszékhelyek ingatlanpiaci helyzete között jelentős különbségek figyelhetők meg. A használt lakások és házak terén a legkedvezőbb ajánlatokat Salgótarján kínálja, ahol az átlagos négyzetméterár mindössze 282 ezer forint. Ezzel szemben Debrecenben a piacon elérhető átlagos négyzetméterár már meghaladja a 939 ezer forintot, ami több mint háromszoros eltérést jelent. Az új építésű ingatlanok esetében pedig egyre több vármegyeszékhely lépi át a milliós négyzetméterár küszöböt, hiszen Debrecen mellett Győr, Kaposvár, Pécs, Székesfehérvár és Zalaegerszeg is elérte ezt a pszichológiai határt.
