Rémisztő: nem csupán a kabóca felelős a kór terjesztéséért?

A szőlőültetvényeket sújtó aranyszínű sárgaság már a magyar borágazat egészét fenyegeti.

Tarsoly Róbert, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint a betegség terjedése megállíthatatlan, és az sem kizárt, hogy nem csupán az amerikai szőlőkabóca viszi tovább a kórokozót.

Ami azért lenne nagy baj, mert a filoxéravész óta nem látott mértékű pusztítás fenyegeti a hazai borászatot: az aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegség már 22 borvidékből 17-ben megjelent, és különösen súlyosan érinti a zalai térséget.

Zala vármegyében a borvidék szinte teljes egészében, több mint 90%-ban fertőzött, és nem akadt olyan ültetvény, ahol ne bukkantunk volna fitoplazma-gyanús tőkékre - nyilatkozta Tarsoly Róbert, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.

A szakértő véleménye szerint a helyzet aggasztó: Zalaszentgrót környékén már elkerülhetetlenné vált, hogy kisebb magánültetvényeket teljesen kiirtsanak, mivel a tőkéik több mint egyharmada fertőzött. A fitoplazmás betegség eddig az amerikai szőlőkabócához volt kapcsolható, de mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a helyzet ennél sokkal összetettebb.

Újabb gyanúsítottak a színen: nem csupán az amerikai szőlőkabóca!

- Napjainkban már nem csupán az amerikai szőlőkabóca lehet a felelős a betegség terjedéséért - hangsúlyozta Tarsoly. - A legújabb kutatások és terepi megfigyelések azt mutatják, hogy más rovarfajok is hozzájárulhatnak a fitoplazma átviteléhez. Emellett a kórokozó életmódja még mindig sok ismeretlennel bír.

Ez azt is magában foglalja, hogy a védekezési intézkedéseknek átfogóbb keretek között kell megvalósulniuk: nem elegendő csupán egy-egy ültetvényre fókuszálni, hanem a települések, borvidékek és hegyközségek szintjén is alaposan fel kell térképezni és felszámolni a fertőzési gócokat. A már megfertőződött tőkéket sürgősen el kell távolítani, mivel ezek képezik a következő járványok táptalaját.

A szakértő véleménye szerint a kabócák elleni védekezés továbbra is a legfontosabb tényező, azonban ez a feladat egyre nagyobb kihívást jelent. Az amerikai szőlőkabóca számára ugyanis az aktuális éghajlati viszonyok rendkívül ideálisak.

A filoxéravész árnyékában

A borászok aggodalmát fejezik ki az aranyszínű sárgaság miatt, mivel ez a betegség olyan mértékű csapást mérhet a szőlőtermesztésre, mint a 19. századi filoxéra-vész. A lényeges eltérés azonban abban rejlik, hogy míg a filoxéra csak a szőlőültetvényeket tizedelte, addig az aranyszínű sárgaság más növényfajtákra is veszélyt jelent, így sokkal szélesebb körű következményekkel járhat.

Tarsoly Róbert figyelmeztetett arra, hogy nem csupán az elhagyott ültetvények rejtenek veszélyt, hanem olyan növények is, mint a bálványfa, az iszalag és az éger. Ezek a fajok képesek a fitoplazma hordozására, így "rezervoárként" funkcionálnak, ami azt jelenti, hogy a betegség forrásai lehetnek, még akkor is, ha a közelben már eltávolították a fertőzött tőkéket.

A hatékony védekezés kulcsa abban rejlik, hogy a fertőzési forrásokat is megszüntessük. Ha ezt elmulasztjuk, a kórokozó folyamatosan visszatér, megnehezítve ezzel a gyógyulást és a megelőzést.

A kormány 3,8 milliárdot különített el

A probléma súlyosságát jelzi, hogy a kormány 3,8 milliárd forintot különített el az aranyszínű sárgaság elleni védekezésre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arra kéri a szőlőtermelőket, hogy folyamatosan figyeljék az ültetvényeiket, tartsák be a növényvédelmi előírásokat, és a gyanús tüneteket azonnal jelentsék a hatóságoknak.

Szakértők véleménye szerint az idei év még nem a védekezés befejező szakasza, hanem inkább egy új kezdet. A jelenlegi célkitűzés az, hogy megakadályozzuk az országos szintű elterjedést, és biztosítsuk, hogy a folyamat ne váljon véglegesen megállíthatatlanná.

Zala: A harc szívében

A zalai borvidék a sárgaság aranyszínű árnyékaival vívott harc élvonalában helyezkedik el. A hegyközségi elnök véleménye szerint a következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek: ha a fertőzés továbbra is terjed, komoly veszteségeket szenvedhetnek el a szőlőültetvények.

- Az ültetvények 20 százalékos fertőzöttsége már figyelmeztető jel. Ha ez bekövetkezik, szinte biztos, hogy a következő évben még gondos védekezés mellett is új tünetes tőkék jelennek meg - mondta Tarsoly.

A szakember szerint a megelőzés és az összefogás lehet a kulcs: minden borvidéken szükség van központi koordinációra, mert ha egyetlen fertőzött parcella marad, az egész térséget újra fertőzheti.

A szőlő jövője forog kockán

A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma a magyar borászat egyik legnagyobb kihívása az elmúlt évtizedekben. A betegség terjedése már most komoly gazdasági veszteséget okoz, és egyes térségekben a szőlőművelés egzisztenciális jövőjét is fenyegeti.

Tarsoly Róbert véleménye szerint...

a helyzet súlyos, de nem reménytelen.

- Ha időben cselekszünk, ha minden gazda gondosan figyelemmel kíséri az ültetvényeit, és ha a rezervoár-növényeket is eltávolítjuk, akkor megakadályozhatjuk a járvány terjedését. Ehhez azonban elengedhetetlen az országos összefogás - emelte ki.

A szakember szerint a borvidékek közötti együttműködés, a hatósági támogatás és a gyors beavatkozás adhat esélyt arra, hogy a magyar szőlő újra fellélegezhessen.

- A szőlő mindig is megújulásra képes volt. Most rajtunk áll, hogy ez a történelmi erő újra megcsillanthassa erejét - hangsúlyozta a zalai hegyközség vezetője.

Forrás: Infostart

Indexkép: Nébih – Az Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal képe a biztonságos élelmiszerellátás érdekében.