Idénymunkára filippínó munkavállalókat is alkalmaznak a földeken, mivel az alkalmi munka itthon annyira megdrágult.

A közterhek február elsejei emelkedése drasztikusan megnehezítette a mezőgazdasági termelők helyzetét, hiszen az alkalmi munkák költségei jelentősen megnőttek. A mezőgazdasági idénymunka napi közterhei 1300 forintról 2000 forintra ugrottak, míg az alkalmi munkavállalás terhei 2700 forintról 4400 forintra emelkedtek, ahogy azt a Haszon magazin is jelentette. Továbbá, az idei évben a munkavállalók bérigénye is magasabbra szökött, mint a tavalyi évben, ami tovább bonyolítja a helyzetet a gazdák számára.

Nagypéter Sándor, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke hangsúlyozta, hogy a megoldást egyre inkább a harmadik országbeli munkavállalók jelentik, különösen a Fülöp-szigetekről érkező munkások, akikről elmondható, hogy "alázatosak, szorgalmasak és megbízhatók". Ez a megbízhatóság különösen lényeges, mivel a hazai munkavállalók esetében gyakran előfordul, hogy nem jelennek meg a munkavégzés helyszínén. Ezzel szemben a filippínók esetében ez a jelenség ritkább, így a magasabb adminisztratív terhek ellenére is érdemes őket alkalmazni. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy tavaly Nagy Márton jelentős lépést tett az engedélyezési folyamatok szigorítása érdekében, hiszen a vendégmunkásoknak kiadható engedélyek maximális számát 35 ezerre, az előző felére csökkentette.

A lapnak nyilatkozó Bódi László, a Tedej Zrt. vezetője szerint ma már a diákmunkások alkalmazása is nehéz lett, bár korábban volt szerződésük egy szakképző iskolával, a szakképzési törvény módosítása miatt fel kellett hagyniuk ezzel a megoldással az idénymunkát illetően. Ráadásul az élőmunka korlátossága miatt kevesebb idénymunkást tudnak ma már alkalmazni, ami miatt az ültetvényeik méretét is csökkenteniük kellett.