A brüsszeli vezetés felgyorsított ütemben kívánja integrálni Ukrajnát az Európai Unióba, azonban egyre inkább fokozódik az ezzel kapcsolatos ellenállás.

Hat év - ennyi időt várt Magyarország, hogy a csatlakozási tárgyalások kezdetétől elérje az uniós tagságot. 1998. március 31-én indultak el a tárgyalások hazánk számára, és végül 2004. május 1-jén valósulhatott meg az álmunk, hogy részesei legyünk az európai közösségnek.

A jelenlegi háborús helyzet ellenére Ukrajna gyorsított ütemben, mindössze 3-5 év alatt csatlakozhat az Európai Unióhoz. Az EU 2024. június 25-én indította el a hivatalos tárgyalásokat az ukrán csatlakozás ügyében, és Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes már 2027-re is optimista a tagság lehetőségeit illetően. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy véli, hogy Ukrajna akár 2030 előtt is az EU tagjává válhat. Manfred Weber, a néppárt vezetője pedig hangsúlyozta, hogy az ukrán népnek jogában állna élvezni azt a státuszt, amit a magyarok már két évtizede birtokolnak.

Vezetőjük Marta Kos, a szlovén bővítési biztos, aki hetente egyre intenzívebben népszerűsíti északkeleti szomszédunk ügyét.

Kos áprilisban egy interjú során kifejtette, hogy a háborúval sújtott ország a 2025 júniusáig tartó lengyel uniós elnökség időszakában elkezdheti a tárgyalások első szakaszát. Emellett elismerte, hogy Brüsszelben ezer ember dolgozik azon, hogy Ukrajna mielőbb az Európai Unió teljes jogú tagjává válhasson. Ráadásul ő maga is nyíltan beszélt arról, hogy Ukrajna csatlakozási folyamata jelentősen felgyorsult, és kétszer-háromszor gyorsabb ütemben halad, mint a többi tagállam esetében.

Végül az európai liberális frakció előtt Kos május közepén további vállalást tett: "minden tőlem telhetőt megteszek, hogy felgyorsítsam az eljárást, azzal a sürgősséggel, amit a történelem megkövetel. (...) Minden csatlakozási fejezetet megnyitunk idén, ilyen sebességre még nem volt példa." A bővítési biztos valamiért úgy látja, hogy a bővítés nem csupán gazdasági lehetőség, hanem kulcsfontosságú biztonsági garancia is az Európai Unió számára.

A gyorsított eljárással párhuzamosan ráadásul Brüsszel már most elkezdi megnyitni a belső piacokat az érintett országok előtt - elsősorban a védelem és biztonság, az energia, valamint a konnektivitás területén.

A gyorsított ukrán csatlakozási folyamat az Európai Unióhoz egyáltalán nem váltott ki egyöntetű lelkesedést a kontinensen. A legfrissebb Századvég közvéleménykutatás szerint a magyar lakosság 72 százaléka úgy véli, hogy Ukrajna gyorsított tagsága inkább hátrányosan érintené Magyarországot. Ezzel szemben csupán 22 százaléknyian látják ezt kedvező lehetőségnek. Ez az arány jól mutatja, hogy a közvélemény jelentős része óvatosan közelíti meg a kérdést.

A Nézőpont Intézet legfrissebb, májusi kutatása alapján hazánkban áprilishoz viszonyítva megnövekedett az ukrán uniós tagság elutasításának mértéke.

A Századvég Alapítvány által végzett EU Projekt kutatás idén február és április között alaposan feltérképezte a véleményformáló légkört a tagállamokban. Az eredmények alapján megállapították, hogy ha az európai politikai vezetők figyelembe vennék a saját országaik lakosságának elvárásait Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban, akkor a döntési folyamat során nemcsak az egyhangúság, hanem a minősített többség követelményei sem teljesülnének. Tizenegy tagállamban azok aránya, akik - a háború jelenlegi helyzetétől függetlenül - ellenzik Ukrajna gyorsított csatlakozását, meghaladja a támogatók számát. Az Ukrajna mielőbbi csatlakozását támogató és ellenző vélemények közötti különbség alapján kialakított index több, Ukrajnával határos országban (például Magyarország, Szlovákia, Csehország), valamint az Európai Unió két legnagyobb tagállamában (Németország, Franciaország) is a negatív tartományban mozog, ami azt jelzi, hogy a lakosság többsége nem támogatja a háborúval sújtott ország gyors felvételét.

Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén, május 30-án beszélt Ukrajna gyorsított csatlakozásának kockázatairól:

Fontos megjegyezni, hogy Brüsszel ambiciózus terve az, hogy életben tartja Ukrajnát, és támogatja az ukrán hadsereg működését. Jelenleg egy egymilliós hadsereg fenntartásáról van szó, amelynek finanszírozása uniós forrásokból történne. Ennek következményeként Brüsszel sürgeti az ukránok EU-ba való felvételét. Azonban a brüsszeli vezetés vagy nem észleli, vagy figyelmen kívül hagyja, hogy mindez súlyosan veszélyezteti az európai gazdaság stabilitását, és úgy vélem, Magyarország számára ez katasztrofális következményekkel járna. Mi nem vagyunk hajlandók vállalni a pénzügyi terheket, sem azt, hogy az uniós támogatásainkat Ukrajnába irányítsuk, és elutasítjuk az ukrán szervezett bűnözéshez való bármiféle kapcsolódást is. Nem fogadjuk el az ukrán GMO-s élelmiszereket, sem a magyar szociális rendszer leépülését, amit az ukrán uniós tagság rövid távon is magával hozna.