Gyárfás Tamás az utolsó szó jogán kijelentette: "Nincs mögöttem indíték Fenyő János halálának előidézésére" - ATV.

Gyárfás Tamás hangsúlyozta, hogy az elsőfokú ítélet alapjaiban téves tényeken nyugodott. Kiemelte, hogy két különálló beszélgetés részleteit mesterségesen összekapcsolták, amiből hibás következtetéseket vontak le. Az egykori médiavállalkozó szerint már 1996 októberében megszűntek a konfliktusai Fenyő Jánossal.

Gyárfás Tamás kedden, a Fenyő-gyilkosság másodfokú tárgyalásán hat pontban, hat oldalon keresztül fejtette ki álláspontját. Az utolsó szavában különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyilkosságot megelőző másfél évben már rendeződött a kapcsolata az áldozattal, így szerinte nem volt semmiféle indoka a bűncselekmény elkövetésére.

Gyárfás hangsúlyozta, hogy az első fokú bíróság figyelmen kívül hagyta a védelem által bemutatott bizonyítékokat, amelyek igazolták, hogy a Fenyő Jánossal való viszonya 1996 októberétől normalizálódott.

Valóban, Fenyő János és én között a kapcsolatunk nagyon feszültté vált 1996. október 11-ig, amíg a választott bíróság a televíziós vitában számomra kedvező döntést hozott.

- mondta beszédében, hozzátéve: "Eleve nincsenek gyilkos hajlamaim. A Napkelte c. Tv-műsor visszanyerése után nem volt indokom, hogy győztesként a megöletésének hatalmas kockázattal járó lépésre szánjam el magam."

Portik vallomása egy izgalmas és sok szempontból megosztó esemény, amely mélyen beleásta magát a közvélemény tudatába. A vallomás során számos titok és rejtély került napvilágra, amelyek nemcsak a bűnüldöző hatóságokat, hanem a társadalom egészét is foglalkoztatják. Portik szavai mögött olyan komplex történetek húzódnak meg, amelyek a hatalom, az alvilág és a személyes kapcsolatok összefonódásáról szólnak. E vallomás nem csupán egyéni sorsokról mesél, hanem rávilágít a társadalom árnyoldalaira is, ahol a morális határok gyakran elmosódnak. Az elhangzottak hatására sokan kezdtek el újraértékelni a körülöttük zajló eseményeket, és a figyelem középpontjába került az igazság keresése, valamint a bűn és bűnhődés kérdése. Portik vallomása tehát nem csupán egy jogi eljárás része, hanem egy olyan társadalmi diskurzus kezdete is, amely mélyebb kérdéseket is felvet a közbiztonságról és az emberi természet sötétebb oldaláról.

A vádlott szerint érthetetlen, hogy miért nem merült fel a hatóságokban, hogy Portik Tamás saját anyagi hasznára cselekedett. "Portik a tárgyaláson közölte: feladatul kapta, hogy állítson nekem csapdát. Ezt az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, pedig Portik igazat mondott" - fogalmazott Gyárfás, aki szerint a hangfelvételeken egyetlen alkalommal sem ismerte el, hogy megbízta volna Portikot a gyilkosság megszervezésével.

"Bár Portik próbálkozásai ellenére, a hangfelvételeken soha nem ismertem el, hogy megbíztam volna őt Fenyő János meggyilkolásának megszervezésével. Ezt az állítást eddig senki nem cáfolta."

- emelte ki.

Gyárfás érvelése során hangsúlyozta, hogy a rendőrség és a bíróság összesen legalább 62 tanút hallgatott meg, és egyik tanú sem állította, hogy Portik bármilyen ellenszolgáltatást kapott volna tőle. "Portik egy fillért, ahogy ő fogalmazott: egyetlen 'ruppót' sem részesült tőlem. Így tehát csak a saját költségén vehetett volna igénybe bérgyilkost, ami teljesen hihetetlen lenne."

Miért nem jelentette fel Portikot?

Gyárfás arra is kitért, hogy miért nem indított eljárást Portik ellen, amikor az többször is utalt arra, hogy ő rendelte meg Fenyő likvidálását. "Miután Portik nem egyszer hangsúlyozta, hogy jobb, ha távol tartom magam tőle, és azzal fenyegetett, hogy a rendőrséghez fordul, hogy ellenem vádalkut kössön, igyekeztem valahogy kezelni ezt a helyzetet" - mondta el, hozzáfűzve, hogy Portik a családját is megfenyegette, ezzel még inkább megerősítve a félelmét.

Az egykori médiavállalkozó különösen hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Portik által rögzített beszélgetések során kifejtett hallgatását. "A rejtett eszközzel készült hangfelvételen sosem állítottam, hogy részt vettem volna abban, hogy Portik megszervezze a gyilkosságot" - emelte ki, hozzátéve, hogy nem volt tudomása arról, hogy Portik felvételt készít a köztük folytatott beszélgetésekről.

Tanúvallomások és szerkesztett bizonyítékok

Gyárfás a végső szavának súlyát kihasználva beszédében különös figyelmet szentelt a tanúvallomásoknak, különösképpen Szemán József nyilatkozatának. Elmondása szerint Szemán azt állította, hogy 1997 végén felkereste őt, és átadta Portik üzenetét, amelyben az szerepelt, hogy "a dolgok hamarosan realizálódni fognak". Ezzel szemben Gyárfás határozottan kijelentette, hogy Szemán soha nem látogatta meg őt.

Ekkor véglegesen világossá vált, hogy ő sosem látogatott meg engem. A képernyőn megjelenő ismeretlen férfi dús hajzuhataggal büszkélkedett, míg az öt oldalas iratot átnyújtó látogató szinte kopasz volt. Két alak között nemhogy hasonlóság, de még csak távoli párhuzam sem volt felfedezhető.

- érvelt.

Gyárfás a legerősebben azt kifogásolta, amit szerinte az elsőfokú bíróság követett el: két különböző beszélgetésből szerkesztett össze egy nem létező harmadikat. Az ítélet egyik kulcsfontosságú része arra az állítólagos jelenetre hivatkozik, amikor Portik megkérdezte tőle: "Szét.asszuk?" - utalva Fenyőre, mire Gyárfás széttárta a karját és rábólintott. A vádlott szerint ez így soha nem hangzott el.

"A bíróság elsőfokú ítéletében megállapította, hogy a két eltérő párbeszéd részleteit összeillesztve alakult ki egy új, fiktív dialógus" - emelte ki, részletesen kifejtve, hogy a két beszélgetés időben is jelentős távolságra zajlott, és az egyikükben Fenyő János helyett egy egészen más ügy került terítékre.

Záró gondolatok: Ahogy a beszélgetésünk végéhez közeledünk, érdemes egy pillanatra megállni és összefoglalni mindazt, amit felfedeztünk. Az élet tele van kihívásokkal és lehetőségekkel, és minden tapasztalat hozzájárul a fejlődésünkhöz. Ne feledjük, hogy a legfontosabb tanulságok gyakran a legnehezebb pillanatokban születnek. Bármennyire is bonyolultnak tűnnek a dolgok, mindig van remény, és a jövő tele van új lehetőségekkel. Tartsuk szem előtt, hogy a változás folyamatos, és mi is képesek vagyunk alakítani a saját utunkat. Az út végén nemcsak a cél, hanem az odavezető tapasztalatok is fontosak.

Gyárfás beszéde végén személyes megjegyzést is tett: "Végzettségem szerint tanár vagyok, nem jogász, de próbálom megérteni a jog logikáját. Én megértettem, hogy a bíróság csak a per tárgyát köteles vizsgálni, ami ez esetben az én szerepem a Fenyő-gyilkosságban. Azt azonban nem értem, hogy ha felmerül egy új tény, amit az elmúlt évtizedek nyomozásának nem sikerül feltárnia, miképp lehet, hogy azzal nem foglalkozhatnak?"

Zárásként érdemes megemlíteni Hakamata Ivao történetét, aki nemrégiben térhetett vissza a szabad életbe. Ő 48 éven át szenvedett egy olyan ítélet következményeként, amelyet később kiderült, hogy téves volt, és a bizonyítékok alapján ártatlanul zárták rács mögé. Az ő esete rávilágít a jogi rendszerünk hibáira és az igazságszolgáltatás fontosságára.