Az Alaptörvény módosítása lehetőséget ad arra, hogy a következő kormány tevékenységét bizonyos keretek közé szorítsák.
A veszélyhelyzet időtartama gyakorlatilag korlátlan lehet, ám a mindenkori kormány az Országgyűlés kétharmados támogatása nélkül nem rendelkezik széleskörű lehetőségekkel ennek kezelésére - írták a Telexen, utalva az Alaptörvény kedden benyújtott módosítójának egyik fontos aspektusára.
A kedd este benyújtott előterjesztésben kiszednék az Alaptörvényből azt a részt, amely alapján a veszélyhelyzet harminc napra hirdethető ki, és a meghosszabbításához szükség van az Országgyűlés kétharmados felhatalmazására. A módosítás után tehát a kormány bármeddig fenntarthatja a veszélyhelyzetet, és ebbe semmilyen beleszólása nem lesz a parlamentnek - írja a Telex.
Ezzel együtt a lap információi szerint a kormány mozgásterét is szigorítanák.
A jövőbeli jogi környezetben az Országgyűlés kétharmados támogatása nélkül már nem lesz lehetőség törvények felfüggesztésére rendeleti úton, valamint nem lehet eltérni a meglévő törvényi szabályozásoktól.
A Telexnek nyilatkozó jogász szerint az Országgyűlés eddig arról dönthetett, hogy meddig tartson a veszélyhelyzet, de abba nem volt beleszólása, hogy ez idő alatt a kormány milyen rendeleteket hoz. A módosítás után pont fordítva lesz: a veszélyhelyzet meghosszabbítására vagy megszüntetésére már nem lesz ráhatása az Országgyűlésnek, ám azokhoz a veszélyhelyzeti rendeletekhez, amelyek törvényt függesztenének fel, vagy eltérnének egyes törvényi rendelkezésektől, szükség lesz a kétharmados felhatalmazásra.
Ehhez kapcsolódik egy másik, kedd este benyújtott javaslat is, amely többek között a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényt egészíti ki. A módosítás alapján a Telex szerint a kormány hat hónapra felhatalmazást kaphat az Országgyűléstől, hogy meghatározott tárgykörökben vagy akár általános jelleggel eltérhessen a törvényi rendelkezésektől, és felfüggeszthesse bizonyos törvények alkalmazását.
