Íme egy egyedibb megfogalmazás: "Az EU hogyan maximálhatná ki a hazai pálya előnyét a Kínával való versenyben?"

Az Európai Bizottság terve szerint az árak mellett olyan egyéb elbírálási szempontoknak is meg kell majd felelniük a megújulóenergia-aukciók ajánlattevőinek, mint a kiberbiztonságra, a technológia gyártásának karbonlábnyomára vagy a túlzott importfüggőség elkerülésére vonatkozó követelmények. A cél úgy elősegíteni a tiszta technológiák terjedését, hogy az uniós ipar versenyképessége is erősödjön.

Az Európai Bizottság január végén nyilvános konzultációra bocsátotta azt a végrehajtási rendelettervezetet, amelynek határideje február 21. A tervezet célja a nettó nulla iparral kapcsolatos jogszabály célkitűzéseinek támogatása, különös figyelmet fordítva egy olyan szabályozási keret kialakítására, amely nemcsak az uniós ipar versenyképességét növeli, hanem elősegíti a szén-dioxid-mentesítési technológiák széleskörű alkalmazását is.

A tervezet célja, hogy elősegítse a kitűzött célok elérését, azáltal, hogy részletesen meghatározza azokat a nem ár jellegű kritériumokat, amelyeket a nettó nulla iparral kapcsolatos jogszabályok előírnak a megújuló energiaforrások telepítése során zajló aukciókban.

a meghirdetett kapacitás 30%-ára (vagy EU-országonként 6 GW-ra) 2026 januárjától.

Ennek a megközelítésnek az alapját az képezi, hogy egy alaposan kidolgozott, objektív és átlátható cél- és kritériumrendszer, amely a magasabb hozzáadott értéket helyezi előtérbe és támogatja az ipari termelés növelését, hatékonyabban járulhat hozzá az innovatív és versenyképes európai feldolgozóipar megerősítéséhez. A Bizottság véleménye szerint a kritériumok alkalmazása segíteni fog az EU számára abban, hogy változatosabb dekarbonizációs technológiák beszerzési forrásait alakítson ki, ösztönözze a hazai tiszta energia szektor termelésének bővítését, és vonzóbbá tegye Európát a további tiszta beruházások számára.

A tervezet szoros összhangban van az Európai Unió által megfogalmazott, az Egyesült Államokkal és Kínával szembeni versenyképességi hátrányokat felfedő Letta- és Draghi-jelentésekkel. Ezen dokumentumok alapján az Európai Bizottság által kijelölt stratégiai irányvonalak, köztük a január végén bemutatott átfogó új gazdaságélénkítő program, a Versenyképességi Iránytű, kulcsszerepet játszanak a jövőbeli fejlődésben.

A megújuló energiaforrások előállításának költségei növekvő tendenciát mutatnak, ami új kihívásokat teremt. A nem pénzbeli tényezők figyelembevételének bevezetése azonban ellentmond annak a kulcsfontosságú megállapításnak, amelyet a jelentések és stratégiák hangsúlyoznak: az uniós gazdaság versenyképességének javítása érdekében elengedhetetlen a Kínához és az Egyesült Államokhoz viszonyítva kiemelkedően magas energiaköltségek csökkentése. Ez a paradox helyzet rávilágít arra, hogy a fenntarthatóság és a gazdasági hatékonyság közötti egyensúlyt meg kell találni ahhoz, hogy az uniós régió versenyképes maradhasson a globális piacon.

A rendelettervezetben felsorolt és részletezett nem ár jellegű kritériumok a következők: felelős üzleti magatartás, kiberbiztonság és adatbiztonság, a projekt teljes körű és időben történő megvalósításának képessége, valamint az aukció fenntarthatósághoz és ellenálló képességhez való hozzájárulásának értékelésére szolgáló követelmények, amelyeknek nem szabad veszélyeztetniük az EU kötelező érvényű 2030-as megújulóenergia-célkitűzéseit.

A szabályozás keretében egy átfogó definíciót és finomabb részleteket is megfogalmaz, hogy elősegítse az elvárások összehangolását.

de némi mozgásteret is hagy az uniós országok számára.

A tervek szerint az uniós megújulóenergia-aukciók során harmadik országbeli ajánlattevők számára kötelezővé válik, hogy megbízható kiberbiztonsági intézkedéseket dolgozzanak ki az adatvédelmi normák betartására. Ezen intézkedések célja, hogy garantálják, hogy a kapcsolódó adatok ne kerüljenek ki az Európai Gazdasági Térség határain kívül. Ez különösen fontos lehet olyan esetekben, amikor az ajánlattevő olyan harmadik ország joghatósága alatt működik, amely kötelezi őt arra, hogy adatokat osszon meg a helyi hatóságokkal, vagy ha az ajánlattevő egy olyan ország képviseletében lép fel, amely korábban kiberfenyegetésekkel vagy rosszindulatú kampányokkal hívta fel magára a figyelmet.

A javasolt intézkedés párhuzamba állítható az uniós távközlési ágazatban korábban kialakult adatvédelmi és kémkedési aggályokkal kapcsolatos szabályozásokkal. E szabályokhoz hasonlóan ez az új terv is elsősorban a kínai gyártókra összpontosít.

Az uniós gazdaság ellenálló képességének fokozását célzó kritériumok alkalmazásakor a tagállam illetékes hatóságának több tényezőt is figyelembe kell vennie. Kiemelten fontos, hogy értékelje az EU harmadik országoktól való függőségének szintjét, különösen az adott technológia vagy annak legfontosabb összetevői kapcsán. Emellett az alternatív beszerzési források elérhetőségét is mérlegelnie kell, hogy a gazdasági stabilitás és a fenntarthatóság biztosított legyen.

A program szerint, amennyiben egy adott technológia vagy annak részegységei tekintetében az Európai Unió függőségi szintje egy külső ország vonatkozásában meghaladja az 50%-ot (vagy bizonyos körülmények között a 40%-ot),

A tagállamok illetékes szervei korlátozhatják az aukciókon való részvételt, vagy extra pontokat biztosíthatnak az alternatív megoldások számára.

Azokban az esetekben, amikor a technológiai ellátás erőteljesen függ egy harmadik országtól, és a szigorú kritériumok alkalmazása kockáztatná az ellátás biztonságát, a tagállamok hatóságai rugalmasan állapíthatják meg a vonatkozó termékek küszöbértékeit.

A szabályozás kifejezetten kiemeli

amelyek esetében a túlzott függőségi szempontot a tagállamok illetékes hatóságainak értékelniük kell, mivel ezen technológiák esetében jelentős a kockázata a Kínától való fokozott importfüggőségnek, amely veszélyeztetheti az Unió ellátásának biztonságát.

Ezek esetében a Kínai Népköztársaság részesedése a globális termelési kapacitásból meghaladja az 50%-ot, és várhatóan a jövőben is jócskán a hazai keresletnek megfelelő szint felett alakul majd.

Az aukciókon figyelembe vehető nem ár jellegű kritériumok között kiemelkedő szerepet játszhatnak az innovációval kapcsolatos elvárások. Ezek olyan radikálisan új megoldásokra is fókuszálhatnak, amelyek túllépnek a jelenleg elérhető, jellemzően kínai gyártású, legmodernebb tisztaenergia-technológiákon. Ily módon új lehetőségeket teremthetnek olyan technológiák számára, amelyek potenciálisan képesek lehetnek megdönteni a jelenlegi piacvezető megoldások dominanciáját, és új utakat nyithatnak a fenntartható energia világában.

A szabályozás keretein belül a nem ár alapú aukciós követelmények között új elemként jelenik meg az energiarendszer integrálhatóságának figyelembevételére vonatkozó elbírálási szempont. Ez különösen fontos a villamosenergia-hálózat fejlesztése szempontjából, hiszen a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia, időjárásfüggő jellegük miatt számos kihívást támasztanak.

A tagállamok illetékes hatóságai a környezeti fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve bevezethetnének új kritériumokat, amelyek a megújuló energiaforrások technológiáinak újrahasznosíthatóságára, a biológiai sokféleség megőrzésére, valamint a technológiák teljes életciklusára vonatkozó környezeti hatásokat is értékelik. Ez azt jelenti, hogy az aukciós ajánlatok elbírálásakor figyelembe vehetik a megújuló energiaforrások előállításához szükséges energiaforrások környezeti hatásait is. Érdemes megjegyezni, hogy a kínai elektromos hálózat karbonkibocsátása jelentősen magasabb, mint az Európai Unió hasonló mutatói.

A megújuló energiaforrások aukcióival kapcsolatos árkritériumokat szabályozó végrehajtási rendelet mellett a Bizottság három további rendelettervezetet is közzétett a nettó nulla iparra vonatkozó jogszabály keretében. E rendeletek célja, hogy egységes keretet biztosítsanak a stratégiai jelentőségű technológiai elemek és projektek meghatározásához. A közvélemény-kutatás lehetőséget ad arra, hogy az érintettek véleményt nyilvánítsanak e fontos kérdésekben.