"Meghökkentő" kormánymatematika: 16,7 százalék = nemzeti összhang.
Az Orbán-kormányok időszakában már régóta hozzászoktunk ahhoz, hogy a hatalom képviselői szemrebbenés nélkül hazudnak nekünk. Mégis, mindig meglepődünk, amikor újra és újra szembesülünk ezzel a jelenséggel. Legutóbb a 14. alkalommal megrendezett, magát nemzeti konzultációnak nevezett esemény kapcsán tapasztalhattuk ezt, ahol a kormány az "eredményekkel" állt elő. Alekszej Grigorjevics Sztahanov, a hajdani szovjet bányász, talán még büszkén csettintene a kormány által felmutatott teljesítmény láttán. Hihetetlen, de a kérdésekre adott válaszok alapján a kitöltők 95-99 százaléka a kormány álláspontját osztja. Ez 2025-ben már-már nevetséges, de talán még ennél is szomorúbb, hogy a kormány kommunikációja szerint "a semlegességre alapozott új gazdaságpolitikával kapcsolatban nemzeti egyetértés van", miközben a választásra jogosult magyar felnőttek mindössze 16,7 százaléka volt hajlandó részt venni ebben a "játékban".
A Hírklikk tudósítása szerint a kormány sajtótájékoztatón ismertette a legutóbbi "nemzeti konzultáció" állítólagos eredményeit. Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a felmérést sikeresnek minősítette, mivel összesen 1 350 690 válasz érkezett. A válaszadás határideje december 20. volt, és eddig az időpontig postai úton 1 188 067, míg online 162 623 válasz érkezett – tájékoztatott. A 11 kérdésre adott válaszok túlnyomó többsége, 95-99 százalék között, a kormány által javasolt megoldásokat támogatta. Hidvéghi szerint mindez azt bizonyítja, hogy "a konzultáció eredménye óriási megerősítést jelent a kormány számára, amely a magyarok megerősített támogatásával vághat neki a 2025-ös évnek".
Ami a 11 kérdésre adott válaszokat illeti. Ahogy alább láthatják, ez a boldogult "komenista" idők legeredményesebb választásait idézi fel (tudják, amikor az egyetlen indulni engedett jelölt legalább 99, de inkább 100 százalék érvényesnek mondott szavazatot kapott).
A kis- és közepes vállalkozások segítése - 97%
Hidvéghi Balázs megjegyezte, hogy az idei nemzeti konzultáció a részvétel alapján az egyik legsikeresebb volt, ami szerinte jól tükrözi, hogy a magyar állampolgárok továbbra is aktívan érdeklődnek az ország sorsának alakulása iránt. Ezen a alkalmon azonban nem hosszabbították meg a válaszadási határidőt, mint azt korábban több ízben tették, csupán azért, hogy a gazdaságpolitikai döntésekben minél hamarabb figyelembe vehessék a konzultáció során beérkezett véleményeket. Ám érdemes megemlíteni, hogy az idei költségvetés, amely a gazdaságpolitika kulcsfontosságú eleme, éppen azon a napon (december 20.) került szavazásra az Országgyűlésben, amikor a válaszok éjfélig még befogadhatók voltak. Így felmerül a kérdés, hogy a válaszok feldolgozása elegendő időt kapott-e, mielőtt beépítették volna azokat a költségvetésbe.
Az államtitkár valahol elkerülte a figyelmet, amikor arról beszélt, hogy miből is következtetnek arra, hogy "a semlegességre alapuló, új gazdaságpolitika kapcsán nemzeti egyetértés" áll fenn. Még ha igaz is lenne a kormány terveivel kapcsolatos 95-99 százalékos egyetértés (amire viszont konkrét bizonyítékot nem látunk, hiszen a kormány csak hangoztatja a számokat), ez csupán azt jelenti, hogy a választásra jogosultaknak csupán egy elenyésző része volt hajlandó bármilyen formában részt venni: akár papíralapú, akár online kérdőívek kitöltésével. Hiába tűnik jól a 1 188 067+162 623 kitöltött ív, ha figyelembe vesszük, hogy a Nemzeti Választási Iroda hivatalos adatai szerint a szavazásra jogosult magyarok száma 8 097 333 fő. Hogy ne kelljen bonyolult számításokba bonyolódni: a szavazásra jogosultaknak mindössze alig több mint egyhatoda, vagyis 16,7 százaléka vállalta, hogy részt vesz ebben a "kutyakomédiában". Vagyis még a körülbelül 2 milliósra becsült hithű Orbán-szavazók egyharmada sem érezte szükségét, hogy a vezér kérésének eleget téve időt szánjon erre a nemzeti konzultációra. Elképzelhető, hogy a tábor létszáma csökken, és a lelkesedés is alábbhagyott, hiszen az eddigi konzultációk között akadtak olyanok, amelyek sokkal jobb részvételi arányt mutattak.
De végül mindegy is, hiszen a kormány mindig sikeresnek mondja a "nemzeti konzultációt" - ahogy tette ezt a korábbiakkal, még akkor is, amikor a választásra jogosultak csak elenyésző töredéke, nem egészen 7 százaléka vett részt azon.
Ha az ő szemüvegükön keresztül vizsgáljuk a helyzetet, könnyen megérthetjük, hogy miért alakítják úgy a dolgokat. Az érdekeik – és nem utolsósorban a zsebeik – védelme kétségtelenül középpontban áll. A legfőbb cél nem az, hogy kiderüljön, mit gondolnak a "zemberek" a kormány politikájáról vagy a tervezett intézkedésekről. A tábor egyben tartása és figyelmének fenntartása mellett rendkívül fontos a pénzkivonás lehetősége is, amelyet a "jóembereken" keresztül valósítanak meg az államkasszából. Ez most különösen jól jön Orbánék számára, hiszen az uniós források késlekedése, a gazdaság mélyrepülése és a forráshiány miatt egyre nehezebb "kigazdálkodni" azokat a pénzeket, amelyeket a barátoknak osztogatnak. Ezek a pénzek ilyen módon kiáramlva már "elveszítik közpénz jellegüket". Nem meglepő tehát, hogy gyakran nehéz nyomára bukkanni annak, hogy mi és mennyibe került. Szerencsére idővel a forint-fillér is általában napvilágra kerül, és az igazság fokozatosan kibontakozik.
Megjegyzés: A nyomtatási, postázási és reklámköltségek összesítve értendők.
