Budapestet egyre inkább megterhelik a fosztogatások – Karácsony Gergely pedig lépéseket tesz az adófizetési kötelezettségek korlátozása érdekében.

A főpolgármester szerdai nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az "önrendelkezés költségvetése" nem veszi figyelembe a főváros nettó befizetői státuszának megőrzését.

A jövő évi költségvetés tervezete célja Budapest önrendelkezésének és pénzügyi függetlenségének megőrzése. Ennek érdekében Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy a főváros 2025-ben csupán olyan mértékű szolidaritási hozzájárulást fog teljesíteni, amennyi támogatást az államtól kap a feladatainak ellátásához. Ezt a döntést szerdai sajtótájékoztatóján ismertette.

Karácsony Gergely azt mondta, hogy a 2025-ös állami költségvetés az önkormányzatiság "további legyalulásának" büdzséje, hiszen folytatja a forráskivonást az önkormányzati szektorból, és még erősít is azon.

A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a fővárosi önkormányzat költségvetése válaszként szolgál a helyi önrendelkezés megőrzésére. Kiemelte, hogy a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztett költségvetési javaslat célja, hogy fenntartja a város értékeit, biztosítja az önrendelkezést, és védi a főváros pénzügyi forrásait.

Az "önrendelkezés költségvetése" nem számol azzal, hogy a főváros nettó befizető pozíciója fennmarad - jelentette ki Karácsony Gergely, majd kifejtette: a büdzsé tervezete azzal számol, hogy az Alkotmánybíróság döntése alapján csak annyi "szolidaritási adót" fizetnek, mint amennyi állami normatíva alapján jár a fővárosi önkormányzatnak. "Egy fillérrel sem többet. Ha úgy tetszik, úgy tervezzük a jövő évi költségvetést, hogy az állami költségvetésből adódó, bár egyébként külön jogszabályban még nem pontosított elvonások összege az pontosan annyi lehet, amennyi támogatást kapunk az államtól feladataink ellátására. Nem fogjuk befizetni és betervezni a költségvetésbe sem az ezen kívüli elkobzó jellegű túladóztatást" - fogalmazott a főpolgármester, aki rámutatott, ha így járnak el, akkor is "borzasztó feszes költségvetési gazdálkodásra lesz szükség".

Karácsony Gergely emlékeztetett arra, hogy az Állami Számvevőszék év elején közzétett jelentése a főváros önkormányzatának gazdálkodásáról "sokak meglepetésére" valójában a főváros korábbi, az elmúlt évek költségvetési helyzetéről kialakított véleményét tükrözte. Rávilágított, hogy a fővárosi költségvetés szűk mozgástere elsősorban azon a tényen alapul, hogy...

Az előző önkormányzati ciklus során Budapest költségvetését két jelentős sokk érte, amelyek drasztikusan szűkítették a város pénzügyi mozgásterét.

Az egyik csoportba sorolható a koronavírus-járvány, az energiaválság és az infláció, míg a másikba azok a kormányzati lépések tartoznak, amelyek nemhogy megoldották volna a problémákat, hanem éppen ellenkezőleg, "fokozzák a nehézségeket". Ezek az intézkedések a legkritikusabb időszakokban vonták meg a várostól az alapvető erőforrásokat - fogalmazott.

A főpolgármester szavaival élve, a főváros pénzügyi helyzete 2020 és 2022 között drámai módon megváltozott: a kiadások és bevételek közötti különbség "brutálisan megnőtt". Ennek oka, hogy a kiadások a felsorolt tényezők következtében emelkedtek, míg a bevételek, még nominálisan is, csökkentek. A kormányzat az iparűzési adó felére csökkentésével és a szolidaritási hozzájárulás jelentős emelésével a legnehezebb időszakban "fosztogatta" az önkormányzatot.

A főváros jogi lépéseket tett a kormány ellen, megkérdőjelezve a Budapestre kirótt "kormányzati terheket" és hangsúlyozva, hogy ezek ellentmondanak az alaptörvénynek, valamint a nemzetközi megállapodásoknak. A Fővárosi Ítélőtábla kifejezetten "elkobzó" jellegűnek minősítette azt a kormányzati gyakorlatot, amely megnehezítette a főváros működését és fennmaradását - hívta fel a figyelmet.

Az állami támogatások és elvonások egyenlegéről szólva Karácsony Gergely elmondta: 2018-ban még nagyjából 20 milliárdos pluszban volt a fővárosi önkormányzat, ez az arány azonban 2021-re már negatív lett, és 2024-ben már nagyjából mínusz 34 milliárd forintot jelent. A jövő évi központi költségvetés tervezete pedig "már több mint 50 milliárd forintos mínuszba hozná az önkormányzatot".

"A főpolgármester hangsúlyozta, hogy számunkra elfogadhatatlan egy ilyen költségvetési terv megvalósítása. Hozzátette, hogy az Alkotmánybíróság világosan kifejtette: alaptörvénybe és a helyi önkormányzatok európai chartájába ütközik az, ha egy önkormányzat folyamatosan nettó befizetővé válik a költségvetés szempontjából, ami azt jelenti, hogy az állami támogatások és az állami elvonások közötti mérleg negatív irányba billen."

Karácsony Gergely megnyilatkozása szerint egy olyan költségvetési javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amely biztosítja a város zavartalan működését, és a közszolgáltatások finanszírozását 2024-es szinten tartja. A legjelentősebb tétel a közösségi közlekedés költségvetése, amely a jövő évi tervek alapján 169 milliárd forintot fog kitenni. Emellett a reálbérek megőrzését szolgáló béremelésekről is szó van, amely tovább erősíti a munkavállalók helyzetét.

A főpolgármester közölte: "beruházás és felújítás azonban viszonylag szerény mértékben szerepel ebben a költségvetési tervezetben". Azokat a döntéseket hajtják végre, amelyeket a főváros korábban már meghozott, és ezek között a legkomolyabb tétel a Fővárosi Csatornázási Művek kisebbségi részvénytulajdonának a visszavásárlását jelenti. Ezen kívül szerepel a tervezetben a részvételi költségvetési projektek végrehajtása és a Flórián téri felüljáró megújításának finanszírozása is - mondta.

"Összességében ez egy nagyon-nagyon feszes, elsősorban a város működőképességét megőrző költségvetés" - fogalmazott Karácsony Gergely, hozzátéve: mindez nem azt jelenti, hogy a város ne számíthatna komoly fejlesztésre az elkövetkező években, hiszen ahogy a választási kampányban is elmondta, az elkövetkező években 300 milliárd forint európai uniós fejlesztési forráshoz fog hozzájutni.

Közölte, elindítják jövőre Budapest történetének legjelentősebb köztisztasági beruházási programját, amelyet a Budapesti Közművek valósít meg saját forrásaiból. A program során jelentős mértékben megújítják a köztisztasági eszközparkot, illetve lecserélik a ciklus végéig "azokat a kukákat, amelyek fölött már eljárt az idő".

A kérdésekre adott válaszaiban kifejtette, hogy reményei szerint a közgyűlés december 18-i ülésén megszavazzák a költségvetést.