Fontos átalakulás vár ránk január 1-jétől: ezt érdemes tudniuk a magyar gazdálkodóknak - Agro Napló
Az Országgyűlés elfogadta a T/9715-ös számú törvényjavaslatot, amely az agrártárgyú jogszabályok módosításait tartalmazza. A javaslat kidolgozásában jelentős szerepet játszott a Nemzeti Agrárkamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), akik a mezőgazdasági szektor gyakorlati tapasztalatait és visszajelzéseit figyelembe véve alakították ki az új szabályozásokat. A módosítások kiterjednek többek között a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó 2013. évi CXXII. törvényre (Fftv.) és az ahhoz kapcsolódó, egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényre (Fétv.).
A termőföld adásvételt érintő változás, hogy a jövőben nem kell kifüggeszteni a szerződést, ha a 3 éve tulajdonostárs egy másik tulajdonostársát vásárolja ki és ezáltal csökken a tulajdonosok száma az ingatlanban. Fontos, hogy ha a szerződéskötést megelőző 3 évben telekalakítás történt, akkor erre nincs lehetőség. Eddig az elővásárlási jog gyakorlása nélküli "kivásárlásra" csak akkor volt lehetőség, ha ezáltal teljesen felszámolták az osztatlan közös tulajdont és egy tulajdonosa lett az egész földnek. A jövőben tehát az adásvételben nem érintett többi tulajdonostárs a vásárlásról majd csak a tulajdonjog bejegyző határozatból szerez tudomást, a hirdetmények között nem lesz ott a szerződés - írja a NAK.
Közel másfél évvel ezelőtt nyílt meg a lehetőség, hogy kedvezményesen szerezzenek meg az első 10 hektár földtulajdont, anélkül, hogy kötelező lenne az adásvételi szerződés kifüggesztése, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek. Fontos pontosítás, hogy ha a vételár egybefoglalt, vagyis több különálló földrészlet együttes vásárlásáról van szó, akkor a szerződésben szereplő összes területnek meg kell felelnie a vonatkozó előírásoknak. Ezen kívül, a jövőben kizárólag 1/1-es tulajdonban lévő földterületek megszerzése lehetséges, amelyeken nem áll harmadik fél használati joga.
A szerződések jóváhagyási procedúrájában új szabály és a földhivatalok, valamint a Kamara közti párbeszédet hivatott elősegíteni az a rendelkezés, ami előírja, hogy "a mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottsággal rövid úton" konzultáljon, ha a kamarai állásfoglalás értékelése során, az abban foglaltaktól eltérő megállapításra jut. Ezt az előírást egy, a közelmúltban született kúriai jogegységi határozat indokolta, ami tulajdonképpen arról szól, hogy amikor a Kamara nem támogató állásfoglalást bocsát ki és a Fftv. 27. § (1) bekezdés alapján a földhivatalnak megtagadó döntést kell hoznia, a hivatalnak kötelező megvizsgálni a Kamara állásfoglalását, hogy az az alkotmányos követelményeknek és törvényi előírásoknak megfelel-e és ha azt tapasztalja, hogy nem, akkor köteles a Kamarát felhívni - akár többször is - a jogszerű állásfoglalás kiadására.
