Süsü, az egyfejű sárkány, megújult külsővel tér vissza – kalandjai ismét a Duna partján elevenednek meg! A felújítás során új életet leheltek a mesébe, így a klasszikus történetek újra elvarázsolják a közönséget. Készülj fel izgalmas utazásokra és felejth

Szeptember 6-tól igazi csemegére számíthatnak a mesék szerelmesei: az egyéves Csukás Meserádió jóvoltából ismét láthatóvá válik a Dunán a legendás bábfilmsorozat, a Süsü, a sárkány kalandjai – ráadásul teljesen felújított, modern minőségben. De vajon hogyan éled újjá egy évtizedek óta szeretett klasszikus? Mi történik a háttérben, ami lehetővé teszi, hogy a régi hangok és képek újra életre keljenek? A restaurálásért felelős Nemzeti Archívum szakemberei most felfedik előttünk ezeket a titkos részleteket.

A restaurálás mestersége igazi összművészeti és mérnöki kihívás, amely több szakterület szoros együttműködésén alapul. A magyar médiakincs megőrzésének érdekében ez a tevékenység egyedülálló módon van jelen a közmédiánál. Most megmutatjuk lépésről lépésre, hogyan születik újjá Süsü - és vele együtt a magyar televíziós történelem egy szelete a Nemzeti Archívum jóvoltából.

A hang, ami újra él - mélytanuló rendszerek a mikrofon mögött

Fényes Péter archívumi vezető hangmérnök szerint a hang felújítása legalább olyan fontos, mint a kép. A Süsü eredeti hanganyaga a korához képest meglepően jó állapotban maradt fenn, de a cél nemcsak a megőrzés volt, hanem a minőség érezhető javítása.

"A korábbi rádiósokból lett hangrestaurátor mesterek dolgoznak a felújításon" - meséli Fényes Péter. "Két éve már mélytanuló rendszerek segítik a munkát, aminek köszönhetően sztereóhatású, mégis természetes hangzást tudtunk létrehozni. Az AI-alapú szűrők képesek az eredeti szalagok finom zajait eltávolítani, miközben megtartják a hang természetes karakterét - legyen szó narrációról, zenéről vagy akár Süsü kedvesen bumfordi hangjáról".

A celluloid újjászületése - emberi munka és digitális csoda

Szedlák Péter, az archívumi restaurátor vezetésével, a képfelújítás egy rendkívül alaposan kidolgozott folyamaton ment keresztül. A Süsü-sorozat mind a 9 epizódja 16 mm-es filmformátumban készült. Az első lépésként a régi ragasztásokat gondosan eltávolították, majd a filmtekercseket kézi tisztításnak vetették alá. Ezt követően egy különleges folyadékkal finoman átdörzsölték a szalagokat, végül pedig egy folyadékkapus filmtisztítógép segített megszabadítani a maradék szennyeződésektől. A filmeket fokozatosan, felvonásonként digitalizálták, majd a nyersanyagot összeállították a teljes munkafolyamat során.

Ez a stádium még távol állt a végső formától - következett a digitális kép fényeinek kidolgozása, ahol az egykor elhalványult, vöröses nyersanyag új színpompában tündökölt. A colorist, vagyis a fényelő, mestermunkája révén a film újraéledt: gazdag kontrasztokkal, vibráló színekkel és mélységgel gazdagodott. A cél az volt, hogy az eredeti atmoszférát a lehető legtermészetesebb módon idézzük fel, minimális mesterséges beavatkozással.

Digitális varázslat: stabilizálás, zajszűrés, kézi javítás

A digitális felújítás folyamata során a képek szemcsésedését és a zavaró zajokat automatizált eszközökkel szűrik ki. Ezt követően mozgóképstabilizáló algoritmusok lépnek működésbe, eltüntetve a film "remegését". Az első lépésben a restaurált anyagot egyben értékelik, majd döntéseket hoznak a további korrekciókról, mint például a fényerő eltérések kiegyenlítése, illetve a karcok és repedések eltávolítása. "Az utolsó lépésben manuálisan, gyakran képkockáról képkockára nézzük át a filmet" - mondta Szedlák Péter. "Ez már valódi detektívmunka, hiszen a szennyeződések és hibák utolsó nyomait is el kell tüntetni."

A hang és a kép találkozása – az utolsó simítások pillanatai A művészet világában a hang és a kép összefonódása varázslatos élményeket teremt. Ahogy a képek életre kelnek a zene és a hangok által, úgy születnek meg azok a pillanatok, amikor a két világ harmonikusan találkozik. Ezek az utolsó simítások sokszor a legkritikusabbak, hiszen itt dől el, hogy a mű mennyire válik teljessé. A rendező és a vágó keze alatt a különböző elemek összeérnek: a zene lüktetése, a képek dinamikája, és a narráció árnyaltsága együttesen formálják a végső alkotást. Minden egyes hangjegy, minden egyes színárnyalat hozzájárul ahhoz, hogy a nézők érzéseit és gondolatait megragadják, és magukkal ragadják. Ezek az utolsó simítások nem csupán technikai feladatok; ez egyfajta művészi alkimia, ahol a kreatív energia és a precizitás találkozik. A hangok és a képek egyfajta táncot járnak, ami az alkotók lelkében születik meg, és végül a közönség előtt bontakozik ki. Az igazi kihívás abban rejlik, hogy megőrizzük az egyensúlyt, és a végső művet a legmagasabb szintre emeljük. Ahogy a záró simítások elérkeznek, a várakozás izgalma egy új szintre lép: a műalkotás végre életre kelhet, és megmutathatja magát a világnak.

A végleges képi anyagot újravágják, majd összehangolják a restaurált hanggal. Ha szükséges, a főcímek, szövegek grafikai elemeit is újraalkotják, külön figyelve arra, hogy az eredeti stílus megmaradjon. Így válik a restaurált anyag sugárzásra késszé, méltó utódává az eredeti műnek.

**Süsü, a sárkány – Több mint mese** Süsü, a sárkány karaktere nem csupán egy egyszerű mesehős, hanem egy olyan figura, aki sokkal mélyebb jelentéssel bír. A történetei nemcsak a gyerekek fantáziáját ragadják meg, hanem felnőttek számára is tanulságos üzeneteket hordoznak. Az ő kalandjaiban a bátorság, a barátság és az önelfogadás témái keverednek, így Süsü nem csupán egy sárkány, hanem egy szimbólum is. Az általa megélt kihívások és a különbözőségekkel való megbékélés üzenetei segítenek a fiataloknak megérteni, hogy a külső megjelenés nem határozza meg az egyén értékét. Süsü meséi tele vannak humorral és érzelemmel, ami által az olvasók könnyen azonosulhatnak vele. Minden kaland egy újabb lehetőség, hogy felfedezzük a világ sokszínűségét és a barátság erejét. Így Süsü nem csupán egy szereplő a mesék világában, hanem egy igazi tanító, aki életre szóló leckéket kínál minden generáció számára.

A 70-es évek végén elindult Süsü-sorozat nem csupán a gyerekek szívét hódította meg, hanem a felnőttek körében is népszerűvé vált. A bábfigurák Zsengellér Miklós varázslatos műhelyében készültek, ahol különféle különlegességekkel, mint a falba csapódó nyilak vagy a mini páncélautók, gazdagították a produkciót. Süsü ikonikus külsejét Lévai Sándor álmodta meg, aki a sárkány formáját egy egyszerű radírral kezdte el skiccelni, a testarányokat pedig egy kisfiú fejformájához igazította, így alakult ki a jellegzetes egyharmad fej és kétharmad test arány.

A báb "bőre" egyedi rusztikus frottír anyagból készült, amelyet varázslatos "sárkányzöld" árnyalatban festettek. Ez a különleges textúra formálta meg Süsü bájos és szerethető megjelenését. A báb szemének pislogó mechanikáját pedig a híres bábmester, Kemény Henrik álmodta meg, aki a részletek iránti szenvedélyével életre keltette a karaktert.

A megújult Süsü-sorozat nem csupán egy technikai mestermű, hanem egy igazi időutazás is: egy lehetőség arra, hogy a különböző generációk együtt merülhessenek el a magyar televíziózás egyik legelbűvölőbb alkotásában.