A kommunizmus sötét időszaka félmillió magyar életét követelte, ami mély nyomokat hagyott a társadalomban. Zétényi Zsolt és az Öreg történetei fényt derítenek a múlt fájdalmára és az áldozatok emlékére. A PestiSrácok cikkében feltárul, hogyan formálta az
A kommunizmus sötét árnyékában félmillió magyar élete vált áldozattá - Zétényi Zsolt és Öreg Stefka István, 2024. november 28.
Zétényi Zsolt, aki az első szabad választások során az MDF színeiben került be a parlamentbe, máig hordozza magában az igazságtételi törvény megalkotásának súlyát. Ő volt az, aki a rendszerváltás előkészítésében is részt vett, mint a Független Jogász Fórum alapító tagja. Emlékezetében élénken él az a fájdalmas esemény, amikor Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke, érvénytelenítette a törvényt, amelyet az országgyűlés többsége fogadott el, és amely a bolsevista diktatúrák bűnöseinek felelősségre vonását célozta meg. Ezek a bűnösök sok ártatlan embert küldtek a bitófára a koncepciós perek során, és Zétényi számára ez a kivégzések árnyéka sosem tűnik el.
Zétényi Zsolt meggyőződése, hogy a kegyetlen gyilkosság-sorozat, amely éveken át rettegésben tartotta a magyar közösséget, máig nem kapott megfelelő összegzést. Ennek érdekében saját kutatási eredményeire támaszkodva megalkotta a "Kommunizmus magyarországi halálos áldozatai" című tanulmányt. Ebben a műben részletesen foglalkozik az 1919-es Tanácsköztársaság, más néven a véres kommün, vörös terrorjának áldozataival. Zétényi hasonló következtetésekre jut, mint Váry Albert koronaügyész az 1920-as években: a Lenin-fiúk és Szamuely Tibor, Kun Béla irányításával 590 ártatlan ember életét oltották ki, mindezt Lenin utasításai alapján, a bolsevizmus eszméje nevében.
Zétényi Zsolt rámutat arra, hogy a kommunista rezsimet folyamatosan erőszak és gyilkosság övezte, amely elkerülhetetlenül a hatalom megszerzésének és fenntartásának sötét árnyoldala volt.
A második világháború után, a szovjet megszállás után a kommunisták 1944-től ott folytatták, ahol Kun Béla, Corvin Ottó és Lukács György - hosszú a sor - abbahagyták. A képviselő szerint a szovjet hadsereg is vérlázító bűntetteket követett el Magyarország területén, több százezer nő megerőszakolásával. Csak Budapesten körülbelül kétszázezer nőt becstelenítettek meg, sokan közülük belehaltak. Budapest ostroma után a kitörésben részt vevő magyar hadifoglyok többségét lemészárolták, ami szintén háborús bűnnek számít. Zétényi Zsolt megjegyzi, hogy egyetlen szovjet katona ellen sem indult büntetőeljárás.
A kommunista rezsim létrehozta a hírhedt "hóhér törvényt", amely lehetővé tette, hogy az államrend ellen vélt szervezkedés címén tisztességtelen eljárások során végezzenek ki embereket. E sötét időszak kulcsszereplői között szerepel Rákosi Mátyás, Kádár János és politikai szövetségeseik. Az igazságtételi törvény hiányában a kommunista bűnösök, mint például Apró Antal, Biszku Béla és Péter Gábor, akik hírhedt vérbírókként vonultak be a történelembe, a rendszerváltás után nyugodt körülmények között, ágyban, párnák között távoztak az élők sorából.
Zétényi Zsolt évtizedek óta küzd azért, hogy a népbírósági perek elítéltjeit semmissé nyilváníthassák, ám eddig ez a célja nem valósult meg. A kezdeményezései rendre megrekednek, miközben 538 áldozat terhe nehezedik a kommunista rezsim lelkére. Az 1956-os megtorlás során legalább 250 embert végeztek ki, és bár a hivatalos dokumentumok erről tanúskodnak, a részletekről – például arról, hány embert öltek meg brutálisan, vagy akiket a Dunába, esetleg a Tiszába dobtak – keveset tudunk – tette hozzá a volt képviselő.
Az ügyvéd állítása szerint 1944-től a rendszerváltásig a kommunizmus magyar áldozatainak száma körülbelül félmillióra rúg. Ebbe a számba beleértendők a szovjet Gulágra elhurcolt emberek is.
Zétényi Zsolt, mint képviselő és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány Kuratóriumának elnöke, elkötelezetten harcol azon ügyek mellett, ahol politikai nyomozó szervek jártak el, de a vádak köztörvényes bűncselekményekre vonatkoztak. Ő azon a véleményen van, hogy az ilyen esetekben elítélt személyeket politikai elítélteknek kellene tekinteni. Továbbá, sürgeti a rendkívüli jogorvoslat lehetőségének megnyitását, különösen a népbírósági perek elítéltjei esetében, mivel sok esetben a határozatok tisztességtelen eljárások eredményeként születtek.
Persze! Íme egy egyedi Facebook hozzászólás: "Ma végre eljutottam egy igazán különleges helyre, ahol a természet szépsége és a nyugalom találkozik. 🌿✨ Minden egyes pillanatban éreztem, ahogy a stressz és a mindennapi rohanás eltűnik. Ha valaki szeretne egy kis feltöltődést, ezt a helyet mindenképpen ajánlom! 💚 #természet #feltöltődés #boldogság"
Zétényi Zsolt és az elszámoltatási törvény: Különböző szempontok és társadalmi hatások Az elszámoltatási törvény körüli diskurzus az utóbbi években egyre feszültebbé vált, különösen Zétényi Zsolt munkásságának tükrében. Az átláthatóság és a felelősségre vonás kérdései nem csupán jogi, hanem etikai szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bírnak a társadalom számára. Zétényi Zsolt, mint a törvény egyik jeles képviselője, hangsúlyozza a jogállamiság fontosságát és a közszolgáltatások felelősségteljes működtetését. Az elszámoltatási törvény célja, hogy biztosítsa a közpénzek megfelelő felhasználását, valamint hogy a közszolgáltatók és politikai döntéshozók elszámoltathatók legyenek a választók felé. A törvény előkészítése során figyelembe kell venni a társadalmi igényeket, a jogi kereteket és a politikai valóságot. Zétényi Zsolt munkája során arra is figyelmeztetett, hogy az elszámoltatás nem csupán bürokratikus eljárás, hanem alapvető jog, amely hozzájárul a demokratikus intézmények megerősítéséhez. A téma mélyebb megértéséhez szükség van a társadalmi diskurzusra, amely lehetővé teszi a különböző nézőpontok összevetését. Az elszámoltatási törvény nemcsak jogszabály, hanem a társadalmi igazságosság és a közbizalom alapköve is.
