Készüljünk fel a japán cserebogarak inváziójára!
A japán cserebogár (Popillia japonica) egy apró, mindössze egy centiméteres rovar, melynek fémesen csillogó zöld feje és barna szárnyai lenyűgöző látványt nyújtanak. Azonban ez a szemet gyönyörködtető lény komoly veszélyt jelenthet Európa mezőgazdaságára és ökoszisztémáira. Szakértők figyelmeztetnek, hogy a bor- és gyümölcstermesztőknek fokozott éberséggel kell készülniük, mivel a japán cserebogár a jövőben jelentős károkat okozhat a termőföldeken. Az ő kihívásuk nem csupán a kártevőkkel való harc, hanem a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok megőrzése is.
Eredetileg Ázsiából származik, azonban az utóbbi években figyelemre méltó elterjedést mutatott, főként Svájc területén, ahol a német határ közelsége miatt is aggasztó helyzet alakult ki. Ezen a határon való közelség különösen aggasztó Németország számára, különösen Baden-Württemberg tartományban, ahol a kártevő gyorsan átlépheti a határt és új területeket hódíthat meg.
A japán cserebogár lárvái a gyökereket fogyasztják, ami nagy kiterjedésű, elhalt növényzettel borított barna foltokat okoz főleg a füves területeken. A kifejlett egyedek több mint 300 növényfajt károsítanak, beleértve a gyümölcsfákat, szőlőtőkéket és dísznövényeket. A fák leveleit csontvázszerűre rágják le, csak az erezetet hagyva meg, ami jelentős terméskieséshez és a növények legyengüléséhez vezet.
A német hatóságok és szakértők, élükön Bernhard Schäferrel, a Julius Kühn Intézet (JKI) növényegészségügyi osztályának vezetőjével, komoly figyelmeztetéseket fogalmaznak meg a japán cserebogár kártevő terjedésének lehetséges kockázatairól. Ez a kártevő rendkívül könnyen bejuthat az ország területére, akár járműveken, akár növényeken, mint például virágcsokrokban. Mivel Európában nincsenek természetes ellenségei, a populáció gyorsan elszaporodhat, amennyiben nem hoznak meg a szükséges óvintézkedéseket.
Kifejezetten kihívást jelent pontosan megítélni, hogy mely közösségek és kultúrák szenvedhetnek hátrányt, ám egy dolog biztos: a szőlőtermesztés jövője komoly fenyegetettséggel néz szembe.
„Kérlek, formáld át a szöveget, hogy egyedi legyen!” - javasolta Olaf Zimmermann, a karlsruhei Augustenberg Mezőgazdasági Technológiai Központ (LTZ) biológusa és rovarszakértője.
Rövidesen felfedezzük az első lárvákat, és ezután körülbelül két-három év múlva kezdődnek el az első jelentős károk. A japán cserebogár érdekessége, hogy ezt követően rendkívül gyors ütemben, tömegesen hódítja meg a területet.
- tette hozzá Olaf Zimmermann, akit a német proplanta mezőgazdasági szakportál említett.
Zimmermann emlékeztetett arra, hogy a kártevő a közterületeken a zöldfelületeket is érintik. A nőstények legszívesebben nedves vagy öntözött füves területeken szaporodnak.
