Eurostat: A magyarok helyzete a legnehezebb az Európai Unió országai között.
A háztartások tényleges fogyasztása 2023-ban jelentős eltéréseket mutatott az uniós átlaghoz képest, hiszen az értékek 70 százaléktól egészen 136 százalékig terjedtek - áll a hvg.hu által idézett Eurostat jelentésben.
Az országok közötti árszínvonal eltéréseinek figyelembevételével számított tényleges fogyasztás, vagyis a vásárlóerő-paritáson (AIC, azaz actual individual consumption) alapuló mutató, a háztartások anyagi helyzetének egyik fontos indikátora - hívja fel a figyelmet az uniós statisztikai hivatal. Az AIC lényege, hogy tükrözi, mennyi mindent képesek megvásárolni a háztartások. A mindennapi életben ez azt jelenti, hogy aki több terméket és szolgáltatást tud igénybe venni, az a közértelemben véve is jobb életminőségben él, mint az, akinek kevesebb lehetősége van.
Tavaly kilenc országban volt magasabb az AIC az uniós átlagnál. A lista végén pedig Magyarország és Bulgária álltak, az uniós átlag 70 százalékán.
Magyarország korábban még sosem állt az utolsó helyen, Bulgáriát 2023 előttig mindig előzte. Sőt egy időben még Romániát is. Sőt, ami azt illeti, 2010-ben még egyáltalán nem számított sereghajtónak, Horvátország, Lettország és Észtország is távolabb voltak az uniós átlagtól.
Az eltelt másfél évtized során Magyarország nemcsak hogy nem tudott előre lépni, de a helyzete az uniós átlaghoz képest is stagnált. Ezzel szemben más országok, mint például Románia és Bulgária, figyelemre méltó mértékben növelték fogyasztásukat.
