Elittudat, üres lélek, de tele a pénztárca – ez a szélhámosok örök kedvence, még karácsony idején is. - PestiSrácok

Elittudat, üres lélek, teli pénztárca - A szélhámosok kedvenc kombója karácsonykor is Ambrózy Áron 2024-12-24

Az Economx és a Pulzus Kutató által végzett hiánypótló kutatás rávilágított, hogy a 18-39 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal felnőttek a legnagyobb kedvelői a dubaji csokoládénak. Ez a korosztály hajlandó akár 2500 forintot is kifizetni egyetlen száz grammos szeletért, hogy ezzel cseppnyi luxust csempésszenek a mindennapjaikba. Ezen kívül szívesen böngészik Magyar Péter fotóalbumait, és nem riadnak vissza attól sem, hogy tízezreket költsenek Puzsér Róbert különös, ezoterikus témákkal foglalkozó írásaira.

Ambrózy és Vésey négykezes, közös karácsonyi társadalomkritikája egy különleges és figyelemfelkeltő üzenetet hordoz. Az ünnepek idején, amikor a szeretet és az összetartozás szelleme uralkodik, a szerzők rávilágítanak a társadalmi problémákra, amelyek elkerülhetetlenül jelen vannak mindennapjainkban. A karácsony varázsa mögött felsejlik a fogyasztói társadalom kritikája, amely a valódi értékek elhalványulását és a materializmus eluralkodását hirdeti. Ambrózy és Vésey művében a karácsony nem csupán a boldogság és a bőség szimbóluma, hanem egyben a társadalmi igazságtalanságok és a szegénység árnyékát is megjeleníti. A négykezes forma, a közös zeneiség és a párbeszéd lehetőséget ad arra, hogy a két szerző különböző nézőpontokat ütköztessen, ezzel gazdagítva a diskurzust. A mű nemcsak szórakoztat, hanem elgondolkodtat is, arra ösztönözve a közönséget, hogy mélyebben vizsgálja meg a karácsony valódi jelentését a mai világban. Ez a társadalomkritika tehát nem csupán ünnepi üzenet, hanem egy sürgető felhívás is, hogy keressük meg a valódi értékeket, és ne hagyjuk, hogy a külsőségek elhomályosítsák a lényeges dolgokat. Ambrózy és Vésey közös munkája egy fontos emlékeztető: a karácsony igazi értéke a közösség, a segítőkészség és a szeretet, amelyek nélkül a legfényesebb ünnep is csak üres dísz marad.

Van ez a különös társadalmi réteg, amelyik magabiztosan lekezeli a vidéki, érettségivel rendelkező, de inkább anélküli Fidesz-szavazókat, akiket büdösnek és bunkónak tartanak. Minden közvéleménykutatás során a progresszív média ünnepli ezt a csoportot, kiemelve, hogy az ellenzéki szavazók általában magasabb végzettséggel rendelkeznek, míg a kormánypártiak alacsonyabb szintű képzettséggel bírnak. Most viszont kiderült, hogy ezeket az öntudatos, polgári értékekre hivatkozó, művelt embereket a legegyszerűbb divathóbortokkal meg lehet vezetni. Szegények a díszdobozos Puzsér-féle életvezetési tanácsoktól a dubai csokoládéig mindenféle trükkbe belefutnak, és minden kanyarban megkopasztják őket. Talán egy intimitáskoordinátorra lenne szükségük, hogy a pénzüket ne pazarolják el ennyire.

Régi bölcsesség, hogy a szegény embereken lehet a legjobban meggazdagodni, hiszen őket akárhányszor meg lehet nyúzni újra és újra. A budai hegyvidéken és az agglomerációban ellenzékivé moralizálódott felső középosztálybeliek azonban lassan rácáfolnak erre a tételre. Ez a - jellemzően vállalkozó vagy multis hátterű - réteg a legnagyobb nyertese a 2010 óta folytatott gazdaságpolitikának, olyan jó dolguk lett, hogy a hétköznapi élethelyzetek megoldása mellett/helyett már van idejük és erejük eltartott kisujjal megfejteni a társadalom nagy igazságait. És persze ennek a megszerzett társadalmi rangnak megfelelően költekezni. Az élelmiszerboltban és a politikában is 2500 forintért veszik meg azt, amiből ott van mellette a polcon egy ugyanolyan hitvány termék 600 forintért.

A pénz világában a bölcsesség és az ész gyakran elfeledett társak. Sokak számára a költekezés egyetlen iránytűje az árcímke: ha valami drága, az automatikusan jó, vagy legalábbis menő. Érdemes egy pillanatra megállni, és figyelni egy borboltban zajló jelenetet, amikor egy igényes vásárló leemeli a legdrágább palackot a polcról. A kérdése az eladóhoz intéződik: "Mit érdemes tudni erről az élményről?" A tapasztalt borász ilyenkor egy színes mesét kezd el mesélni. Beszél a háttérben meghúzódó szilvaízről, a finoman kidolgozott savgerincről, és a játékos tachionokról, míg a bor származási helyéről, Szekszárdról is szót ejt. Ott, ahol a szőlő érlelődik, a vulkanikus földkéreg a legvékonyabb, így a bor ízvilága különleges válaszokat ad a mélyben rejtőző szilikátok gazdag összetételére. A vásárló szeme felcsillan, miközben a kártyáját előhúzza: pitty-pitty, a vásárlás megtörténik! Kérdés, hogy az élmény valóban megéri-e az árat, vagy csak a címke csillogása vonzotta magához.

Néhány ravasz szélhámos mesterien felismerte, hogy nem csupán ízletes borokkal és egyéb prémium termékekkel csábíthatják el a moralizáló sznobokat, hanem a legsilányabb vacakokat is simán rásózhatják rájuk.

"Huszonöt év létfejtésének, életfejtésének és tudatfejtésének teljes kánonja"

Puzsér Róbert, a szektavezetői ambíciókkal bíró karakter, nem mindennapi módon próbálta meg eladni kocsmafilozófiáját, amit a betűtésztából és a negyedműveltségből gyúrt össze. A két, már eleve túlárazott könyvét diszdobozba csomagolta, sorszámozta, és díszkártyát mellékelt hozzá. Csak 500 példány készült belőle, így a különlegesség érzetére vágyó vásárlók szinte tolonganak, hogy 39 ezer forintért megszerezzék a „ritkaságot”. Ők abban hisznek, hogy ez a kiadvány státusszimbólumként funkcionál, holott valójában alig több, mint egy szimpla tűzgyújtó anyag. A polcokon, Buddha-szobrok, szerencsekövek, elefántfigurák és illatgyertyák között, a fekete alapon fehér szövegű könyv ott csillog, mintha csak egy újabb varázslatos relikviát képviselne, miközben a valódi tartalom egyre inkább háttérbe szorul.

A dubaji csoki iránti érdeklődés vizsgálata során érdekes megállapításokra jutottunk. A férfi válaszadók többsége gyakran nem tudja pontosan értelmezni ezt a jelenséget, míg a középfokú végzettséggel rendelkezők általában a divat szeszélyének tulajdonítják. Ezzel szemben a felsőfokú diplomával rendelkező, valamint a női válaszadók többsége úgy véli, hogy a csoki népszerűsége elsősorban az "egyedi ízvilágának" és a "mindennapokba csempészett kis luxusnak" köszönhető.

Puzsér misztikus filozófiai fejtegetései egy olyan világba vezetnek, ahol sokan csak kapkodják a fejüket, míg Magyar Péter ÉN-fotóalbuma egy aprócska reménysugarat csepegtet az otthonok falai közé. Persze, mindez nem éppen olcsón érkezik, és a kapott élmény sem haladja meg egy túlárazott bor ízét, amelyben bár nem találhatók játékos tachionok vagy a Föld mélyéből származó szilikátok, de legalább jórészt elmondható róla, hogy ízletes. Legyünk őszinték: a dubaji csokoládé vonzereje a ritkaságában rejlik, hiszen a drága csemege nem mindenkinek elérhető, hanem inkább azoknak, akik a kiváltságosok táborát erősítik. Itt az igazi luxusélmény a lényeg, ami elérhetetlenségével csábítja a vágyakat.

Távol álljon tőlünk a társadalomkritika, de ahol a dubai csoki hozza a luxust, Puzsér a gondolatot, Magyar Péter a reményt és túlárazott palack bor a kiválasztottság élményét, ott valami nagyon nincs rendben. És erre a kilométerekről látszó megroggyanásokra, kiáltó ürességre és haszontalanság-érzésre repülnek rá korunk legnagyobb szélhámosai, akik a hitvány termékeikkel ígérik pótolni azt, ami hiányzik a szerencsétlen vásárló életéből. Ami legtöbbször ott van az orra előtt, de mivel olcsó vagy ingyen van, illetve nem illeszkedik a multis vagy vállalkozói nyomulásba: nem kell.

Persze, szívesen segítek! Íme egy egyedi Facebook hozzászólás példa: 🌟 "Ma egy különleges napot töltöttem a barátaimmal! 🌼 A napsütés, a nevetés és a közös emlékek mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez a pillanat örökké megmaradjon a szívemben. ❤️ Kinek van még hasonló élménye? Osszátok meg velem!" 😊✨ Ha más stílusban vagy témában szeretnél hozzászólást, csak szólj!

Karácsony közeledtével sokan érzik magukat egy kicsit elveszettnek, hiszen a boldogság és a családi együttlét mellett gyakran fájdalmas emlékek is felidéződnek. A karácsonyi időszak nemcsak az öröm és a szeretet időszaka, hanem a lelketlenség és a magány érzései is megjelenhetnek. Fontos, hogy ilyenkor figyeljünk egymásra, és támogassuk a körülöttünk lévőket, hiszen a vezető szerep nemcsak a munkahelyen, hanem a családi és baráti kapcsolatokban is megnyilvánul. A valódi vezető képes arra, hogy észrevegye a környezetében lévőket, és segítse őket abban, hogy átvészeljék ezt az időszakot. A karácsonyi lélek megújítása érdekében érdemes új hagyományokat teremteni, közös programokat szervezni, vagy akár önkéntes munkát végezni. Ezek a cselekedetek nemcsak a lelkesedést növelik, hanem közelebb is hozzák egymáshoz az embereket, és segítenek legyőzni a karácsonyi melankóliát.