A bíróság végül döntést hozott Hódi Pamela vallomásával összefüggésben, amelyet az ügyészség hazugságnak minősített.
Az ügyész úgy véli, hogy a tanúk hamis tanúzást követtek el, azonban a bíró eltérő álláspontot képviselt, így végül egyik tanú ellen sem indult eljárás. A dubaji kerítési ügy kapcsán több neves személy is tanúskodott, köztük Hódi Pamela, akinek a vallomása nem nyerte el a vádhatóság képviselőjének tetszését.
Idén februárban, hosszú várakozás után, végre lezárult a dubaji kerítési ügy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. K. Zoltánt két év börtönbüntetésre ítélte az eljáró bíró, ám ennek végrehajtását három évre felfüggesztette. A nem jogerős döntésre tizennégy évnyi procedúra után került sor, amely során olyan neves tanúk adtak számot tapasztalataikról, mint Kulcsár Edina vagy Palácsik-Ráthonyi Tímea. Az ügyészség különös figyelmet fordított a hazai celebvilág egyik ismert alakjára is a vádbeszédében. Az ügy gyökerei egészen 2011 tavaszáig nyúlnak vissza, amikor is a vád szerint a kerítők fiatal magyar nőket küldtek ki 2009-től kezdődően hoszteszmunka helyett szexuális szolgáltatások céljából különböző külföldi országokba. K. Zoltán és társai a magyar luxushoszteszeket Dubajba, gazdag hercegekhez, illetve más egzotikus helyszínekre, befolyásos üzletemberekhez közvetítették.
A vádiratban ismertették, hogy pontosan mikor, kit és hova utaztattak ki "hoszteszmunkára". A felsorolt lányok közül többen nem vállalták a nevüket, csak számmal szerepeltek, ám a vádlottak vallomásában több hazai ismert név is elhangzott. A vádirattal ellentétben mindhárom vádlott tagadta, hogy bármilyen szexuális szolgáltatásra közvetítettek volna lányokat. Az elsőrendű vádlott, K. Zoltán szerint tőle a harmadrendű vádlott, Sz. Vivien kért hoszteszeket, és semmilyen szexuális munkáról nem tudott. Ő csak küldte a lányokat egy modellügynökségen keresztül.
A vádlottak ellen felhozott vádak szerint mindent elkövettek annak érdekében, hogy eltitkolják illegális tevékenységeik mibenlétét. Az ügyész tájékoztatása szerint egyetlen alkalommal véletlenül elszólták magukat egy telefonbeszélgetés során, amely lehetővé tette a hatóságok számára, hogy nyomozásuk során felfedjék az események valódi hátterét. A bizonyítékok főként a lehallgatott beszélgetésekre épültek, mivel a nyomozóknak nem volt lehetőségük arra, hogy személyesen jelen legyenek a hajókon vagy a szállodákban, ahol a bűncselekmények zajlottak. A helyzetet tovább nehezítette, hogy számos nő végül szolgáltatás nélkül zárta le a munkáját, ami megnehezítette a bűncselekmények bizonyítását.
Kiemelte, hogy a bíróság több tanút is meghallgatott, akikről úgy véli, hogy hamis tanúzást követtek el, miközben az igazmondásra kötelezték őket. A tanúk nem néztek szembe saját prostitúciós tevékenységeikkel, vagy súlyos emlékezetkiesésben szenvedtek. Példaként említette Hódi Pamelát is, akit a meghallgatott tanúk között említett.
A hamis tanúzás tényleges előfordulásának megállapítása nem csupán az ügyész hatáskörébe tartozik. Az eljáró bírónő, dr. Krénusz Éva, a vádbeszéd alapján mérlegelheti, hogy az ítélet írásbeli indoklásában feljelentést tegyen azokkal szemben, akik esetleg bűncselekményt követtek el. Kérdésünkre reagálva a Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya azt nyilatkozta, hogy...
Így nem indul eljárás hamis tanúzás ügyében sem Hódi Pamela, sem másokkal szemben. Hódi Pamela a tárgyaláson elmondta: K. Zoltán tizennégy éve hoszteszmunkát ajánlott neki, ő pedig élt a lehetőséggel. Pamela a meghallgatáson úgy nyilatkozott, 2010 környékén dolgozott külföldön K. Zoltán közvetítése révén.
Elmondása szerint abban az időszakban Marokkó, Mexikó, Bejrút és Svájc voltak a helyszínei, ahol közvetítették őt, néha egyedül, máskor pedig több lánnyal együtt. A feladatainak része volt, hogy kedves és barátságos legyen, mosolygással, pezsgő kínálásával és beszélgetésekkel szórakoztassa a vendégeket. Határozottan tagadta, hogy prostitúciós tevékenységet folytatott volna, de nem tudja, hogy a többiek mivel foglalkoztak, mivel ő inkább zárkózott, nehezen barátkozó típus.
