Budapesten túl mintha a világ határai kezdenének elmosódni; ha most azonnal felszállnánk egy gépre, egy új kaland küszöbén állnánk.

Kép forrása: MTI / Czeglédi Zsolt - A WizzAir légitársaság gépe a Debreceni Nemzetközi Repülőtér területén, 2021. szeptember 9-én.

Múlt szerdán jelentette be Csöbör Katalin országgyűlési képviselő sajtótájékoztatón, hogy a Miskolc City Airport megkapta a létesítési engedélyt az új, polgári célú speciális repülőtér kialakítására Miskolcon.

A Fidesz-KDNP képviselője kifejtette, hogy a "régi repülőtet" jelenleg a Bosch veszi igénybe.

"A létesítmény túlélt számos történelmi korszakot, beleértve a háborút, a kommunizmust és a rendszerváltást, de az együttműködés és a bérleti szerződés 2019-ben lejárt" - tette hozzá.

Az új repülőtér így a régitől eltérő helyszínen jön létre. Bistei Viktor, a Borsod Megyei Repülőklub elnöke a régi reptér 2022 májusi bezárásakor arról beszélt az iho.hu-nak, hogy gyakoriak voltak a feljelentések a lakosság részéről, zavarta őket a zaj, próbálták korlátozni emiatt a tevékenységüket.

Csöbör Katalin korábban Drótos Lászlóval, a Miskolc City Airport képviselőjével vette fel a kapcsolatot, aki felfedte, hogy felfedeztek egy olyan területet, ahol a lakosság nyugalmának megőrzése mellett lehetőség nyílna a repülésre. Ezen a helyszínen a sportcélú pilóták is könnyedén rátalálhatnának a saját repülési lehetőségeikre.

A fideszes képviselő véleménye szerint a reptér átadásakor a közösségi élet és a vibráló aktivitás fogja meghatározni a helyszínt. Ennek érdekében már több izgalmas terv is készült.

Drótos László hangsúlyozta, hogy a létesítmény elsődlegesen sportrepülőtérként fog működni, ugyanakkor lehetőséget biztosít üzleti repülőgépek, befektetők és látogatók fogadására is.

- tette hozzá.

A rendezvények szervezésére irányuló elképzelések is teret nyernek, így a jövőben sport- és kulturális események, sőt, akár koncertek megrendezésére is lehetőség nyílhat. A reptér egyik kiemelkedő előnye, hogy két irányból is könnyedén megközelíthető, és a repülési tevékenység nem fogja zavarni a helyi lakosságot sem.

Drótos László hangsúlyozta, hogy a repülés nem a lakosság feje felett zajlik majd, hanem a légteret úgy tervezték meg, hogy az iskolakör az M30-as autópálya fölött kanyarodjon.

Kiemelte, hogy a projekt egy "elszánt pilóták által összegyűjtött pénzekből és elhivatottságukból született" magánkezdeményezés, amelynek üzemeltetését a jövőben a Magyar Tartalékosok Szövetségének (MATASZ) kívánják átadni.

Elsősorban nem csupán üzleti lehetőséget észlelnek a helyzetben, hanem inkább egy közösségi élményt és teret teremtenek.

Újságírói kérdésre Drótos László elmondta, a létesítmény kialakítása eddig mintegy 200 millió forintba került és egyelőre füves futópályával rendelkezik. Jelenleg is folynak a munkálatok a területen, de tavasszal tervezik megnyitni a repteret.

A beruházás kapcsán megkerestük Samu Ádámot, az AIRportal.hu főszerkesztőjét, aki az Economx érdeklődésére kifejtette, hogy Magyarországon, a nyugat-európai államokhoz és a szomszédos országokhoz viszonyítva is meglehetősen korlátozott a nemzetközi közforgalmat lebonyolító regionális repülőterek száma. Ez a helyzet is tükrözi a történelmileg kialakult Budapest-központúságot, amely dominálja a hazai légi közlekedést.

- kiemelte.

Samu Ádám véleménye szerint a budapesti repülőtér fejlesztése mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a regionális légikikötők modernizálására is. Ez különösen fontos az utasforgalom és a légiáru-szállítás szempontjából, főként azokban a térségekben, ahol jelentős beruházások zajlanak vagy várhatóak.

Utóbbi helyszíneken kulcsfontosságú az a szempont, hogy a vezetők, sőt akár ingázó szakemberek gyorsan eljuthassanak a magyarországi telephelyekre, illetve gyártási/ellátási zavarok esetén lehetőség legyen a gyors légi szállításra.

Hangsúlyozta, hogy a helyi repterek kulcsfontosságú szerepet játszanak a térség turizmusában, mint például Sármellék esetében. Emellett az adott régióból kiutazó magyar állampolgárok számára is jelentőséggel bírnak, mint például Debrecen, hiszen így elkerülhetik a fővárosba vagy más közeli repülőterekre való utazást.

Hangsúlyozta, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével kell a regionális repülőtereket fejleszteni. Az infrastruktúrát és kapacitásokat a forgalmi igényekhez kell igazítani, és fontos, hogy a későbbi bővítések lehetősége is biztosított legyen.

Az ország méretei és az egyre kiterjedtebb gyorsforgalmi úthálózat miatt belföldi légijáratoknak nem igazán van piaci létjogosultsága.

A regionális repülőterek esetében a többcélú hasznosítás valóban fontos szerepet játszhat a gazdaság fenntartható működésének biztosításában. A sportolási lehetőségek, az oktatási programok, valamint az üzleti és kereskedelmi tevékenységek szinergiában működhetnek, erősítve egymást. Emellett számos kiváló példa található a katonai és polgári repülés vegyes alkalmazására is, ami további lehetőségeket nyújt a hatékony működésre.

"Sportcélú repülőterek már jelenleg is szép számmal működnek az országban, ezek a kisgépes/vitorlázó repülő társadalom kiszolgálása mellett fontos szerepet töltenek be az utánpótlásképzésben is. Az új miskolci repülőtér a régi kiváltására jön létre, az ottani repülős közösség igényeit szolgálja a hírek szerint" - válaszolta kérdésünkre.

A vidéki regionális repülőterek fejlesztésével kapcsolatosan a kormány 2023 júniusában egy fontos rendeletet adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy a Pécs-Pogány, Győr-Pér, Hévíz-Balaton, Békéscsaba, valamint a Debrecen Nemzetközi Repülőtér fejlesztése kiemelt nemzetstratégiai célként szerepel. Ennek érdekében a kormány elismerte, hogy a repülőterek terület- és gazdaságfejlesztési lehetőségeinek maximális kihasználása érdekében elengedhetetlen megvalósíthatósági tanulmányok készítése. Az állam erre a célra összesen 92 millió forintot biztosított, ezzel támogatva a vidéki repülőterek jövőbeli fejlődését és hozzájárulva a helyi gazdaság élénkítéséhez.

A debreceni repülőtérrel kapcsolatban az utóbbi időszakban több aggasztó hír látott napvilágot. Különösen figyelemre méltó volt, hogy a Wizz Air tavaly október 27-én áthelyezte Debrecenben állomásozó repülőgépét Budapestre, ami számos kérdést vetett fel a helyi légiközlekedés jövőjével kapcsolatban.

A debreceni repülőteret üzemeltető gazdasági társaság közleményében kifejezte sajnálatát a Wizz Air döntése kapcsán, amely a légijármű-kapacitás kihívásai miatt született. Az előző tájékoztatásukban hangsúlyozták, hogy a forgalom dinamikus növekedésének fenntartása érdekében mindent megtesznek, hogy visszahozzák a korábban népszerű, magas töltöttséggel üzemelő járatokat, mint például Tel-Aviv és Eindhoven, valamint új úti célokat is bevezessenek 2025 nyarától, más légitársaságokkal való együttműködés keretében.

Ez utóbbi kapcsán történt is bejelentés a napokban: az Israir izraeli légitársaság járatai április 24-től, hetente két alkalommal közlekednek majd Tel-Aviv és Debrecen között. A Smartwings gépeivel pedig június eleje és szeptember vége között heti egy-egy alkalommal Barcelonába és Tiranába lehet majd eljutni.

A Wizz Air visszavonulási lépései között szerepel, hogy leállította római járatát. London-Lutonba a téli menetrendben a korábbi heti öt helyett már csak három járat közlekedik (kedd, csütörtök és szombat). Ezen kívül a debreceni bázis bezárásával az isztambuli és eindhoveni járatok is megszűntek. Jelenleg a Wizz Air londonba repülő járatán kívül a Lufthansa müncheni járata maradt az egyetlen állandó kapcsolódási lehetőség.

2024 tavaszán arról érkezett bejelentés, hogy közel 300 millió forint értékű beruházással bővítik az utasforgalmi csarnokot és azon belül a biztonsági ellenőrzés területét. A bővítésnek köszönhetően a terminál hasznos alapterülete közel 10 százalékkal növekedett.

A Hévíz-Balaton Nemzetközi Repülőtér üzemeltetését Hévíz önkormányzata 2011-ben vette át, 2020-ban a magyar állam vásárolta be magát a repteret üzemeltető cégbe, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) pedig megkapta az üzemeltetési jogot.

Sármellékről, közel másfél évtized elteltével, 2022 nyarán újra menetrend szerinti járat indult a Wizz Air jóvoltából. Ez a járat heti kétszer kötötte össze a repteret Dortmund városával. Az előzetes tervek szerint szeptember közepén teljesítette utolsó útját, ám a következő nyári szezonra már nem indították újra.

A pécsi repülőtér 2024 tavaszától újra életre kel, miután a Universal Air menetrend szerinti járatokat indít a Málta-Pécs-München vonalon, több mint másfél évtizedes kihagyás után. Ezen kívül, heti egy alkalommal, szezonális járat is közlekedett Pécs és Korfu között, ám ezt október végén leállították. Az eredeti elképzelésekhez képest viszont örömteli hír, hogy a téli menetrendben is megmarad a heti két járat a Málta-Pécs-München útvonalon.

Január elején a bama.hu által közzétett információk szerint a reptér közösségi platformján számos utas kifejezte elégedetlenségét, miszerint...

A máltai légitársaság váratlanul törölte a korábbi foglalásokat, akár az utazás előtt néhány pillanattal. Az érintett utasok a légitársaság nehezen elérhető ügyfélszolgálatára és a hiányos tájékoztatásra panaszkodtak.

A portál telefonos kapcsolatba lépett a Universal Air máltai ügyfélszolgálatával, ahol informális tájékoztatás alapján megtudta, hogy télen nem fognak járatok indulni Pécsről. A következő lehetőség tavaszra és nyárra várható.

A Győr-Pér Repülőtér jelenleg nem üzemeltet menetrend szerinti járatokat; a kifutópályát főként alkatrészeket szállító cargojáratok veszik igénybe.