Elbúcsúzhatunk a 400 forint alatti euró árfolyamtól.

A kormányzat hivatalos előrejelzéséhez képest szerényebben, a Concorde Értékpapír várakozásai szerint jövőre 2,8 százalékkal nőhet a magyar gazdaság. A költségvetési törvényben 3,4 százalékos növekedési cél szerepel. A 2,8 százalékos növekedéssel vélhetően a régió átlagát érjük majd el, azok után, hogy ez idén messze nem teljesül: hiába volt nagyon alacsony a 2023-as bázis, annak ellenére idén körülbelül 1 százalékkal bővülhet csupán a magyar GDP.

Jobbágy Sándor, a Concorde makrogazdasági elemzője rámutatott, hogy valószínűleg el kell búcsúznunk a tartósan 400 forint alatti euróárfolyamtól. A keresztárfolyam 2018 óta folyamatos növekedést mutat, és várakozása szerint ez a tendencia a jövőben is fennmaradhat.

ebből 2025 végére 415 forint körüli euróárfolyam következhet, de a 420 sem lenne meglepetés.

"Egyértelműen beszédtéma a gyenge forint, erről beszél a város" - fogalmaztak a Concorde szakértői, hozzátéve, az árfolyam alakulása csak rátesz egy lapáttal az alacsony fogyasztói bizalomra. Utóbbit tekintve azért nem kell csodálkozni, Magyarország túl van egy 20 százalék felett kicsúcsosodó infláció, egy ennél jóval durvább élelmiszer-infláción, még meg sem szoktuk a sokkoló árakat, amire idén további 3-4 százalék rakódott rá.

A piaci konszenzus szerint szerint jövőre 3,8 százalék lehet az infláció, idén pedig 3,7 százalék. Ezek alapján erősen kérdéses, hogy a Prémium Magyar Állampapírok mennyire maradnak attraktívak, hiszen a jelenlegi 18-19 százalékról jókorát esik az utánuk kapható kamat, a különböző sorozatokat eltérő prémiummal bocsátották ki (0,5-1,5 százalék közt), tehát 4,2-5,2 százalékkal megy tovább a PMÁP kamatozás 2025-ben. Ez annyira már nem vonzó, tekintve, hogy a prognózisok szerint a lakosság számára is elérhető piaci állampapírok hozama ennél magasabb lehet, jövő év végén a 10-éves referenciakötvény éves hozama 6 százalék körül alakulhat, szóval esélyes, hogy a lakossági befektetők inkább utóbbit favorizálják.

Egyébként makrogazdasági szinten sem mindegy, mi történik a 7000 milliárd forint PMÁP állománnyal, amely után az első negyedévben 1000 milliárd forintnyi kamatot kapnak a kötvényesek. A befektetői szakma inkább az utóbbit illetően számít kiáramlásra. Hogy ez a pénz hol talál helyet, az az év kérdése. Könnyen lehet, hogy a lakossági befektetők növelni fogják a magyar részvényekben a kitettségüket, az elemzők szerint azokban bőven van tér felfelé.

A BUX index 12-havi előremutató P/E mutatója (árfolyam/várt nyereség) mindössze 6,2. Ugyanez a szám a lengyel részvénypiacon 8-as. A magyar részvények olcsósága nem újdonság, az árazás 2022-ben vált el a régiótól. Ez ma már azt jelenti, hogy a magyar részvények 50 százalékkal alulértékeltek a feltörekvő piacokhoz képest. A magyarázat persze érthető, a három legnagyobb hazai részvény (Mol, OTP, Richter) értékelésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni az orosz piaci kitettséget.

A magyar részvénypiacon az alulértékeltség mellett számos egyéb tényező is hozzájárulhat a BUX index emelkedéséhez, amely akár a 100 ezer pontos szint közelébe is eljuttathatja. Az egyik figyelemre méltó jelenség, hogy a hazai befektetési alapokban rekordszámú, 30%-os külföldi eszközarány figyelhető meg, ami lehetőséget adhat arra, hogy a befektetők újrasúlyozzák portfóliójukat a hazai papírok javára. Továbbá, a Concorde elemzői optimista várakozásokkal tekintenek a Magyar Telekom jövőjére, hiszen a különadó eltörlése akár 20%-os profitnövekedést is eredményezhet 2025-re. A Richter részvényei szintén ígéretesnek tűnnek, mivel a cég éves nettó profitja elérheti a 300 milliárd forintot. A Mol esetében viszont vegyes a helyzet: a jövő évi nyereség valószínűleg alacsonyabb lesz a 2024-es várakozásoknál, míg az OTP csoport nyeresége stagnáló tendenciát mutathat. Azok számára, akik osztalékra vadásznak a magyar blue chip részvények között, a Telekom és a Mol vonzó lehetőséget kínál, hiszen mindkét cég 10%-os osztalékhozammal kecsegtet.

Bukta Gábor, az OTP elemzési osztályának vezetője hangsúlyozza, hogy az akvizíciók kulcsfontosságúak a bank számára. A baltikumi terjeszkedés, különösen a Luminor Bank felvásárlása, politikai tényezők miatt kérdésessé válhat. Amennyiben ez a lépés nem valósul meg, a felhalmozott saját tőke alapján akár 1000 forint osztalékra is számíthatnak a részvényesek.

A Concorde szakértői úgy vélik, hogy amennyiben az Államadósság Kezelő Központ aggódik a jelentős mértékű PMÁP-kiáramlás miatt, lehetőségük van módosítani a lakossági kötvények feltételeit. Ennek következtében akár 7-8 százalékos kamatot is kínálhatnak, ami nagyjából összhangban van azzal a növekedéssel, amit idén az euró-forint árfolyama mutatott.

A külgazdasági helyzet elemzése során Móró Tamás, a vezető stratégiai szakértő, mélyrehatóan vizsgálta, milyen hatásai lehetnek Donald Trump második elnöki ciklusának a globális gazdaságra. Véleménye szerint ebben az időszakban a merkantilista gazdaságpolitika tovább él, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban egyre több beruházás valósul meg, miközben a tőkebeáramlás is töretlenül halad az USA irányába. Emellett arra is számítani lehet, hogy Trump gazdasági kommunikációja továbbra is erőteljes és provokatív lesz, személyisége pedig a kiszámíthatatlanság jegyében fog telni.

A részvénybefektetők bizakodó hangulatban lehetnek, hiszen úgy tűnik, Trump figyelemmel kíséri az amerikai részvényindexek alakulását, és szükség esetén hajlandó módosítani gazdaságpolitikai irányvonalát. Amennyiben a részvényárak csökkennének, nem habozik a politikai stratégiáját korrigálni. Emellett egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az amerikai nagyvállalatok érdekei jelentős szerepet játszanak a döntéshozatalban: például az Apple Kínában gyártott telefonjainak behozatala továbbra is vámmentes, így ezzel elkerülik a Samsunggal szembeni versenyhátrányt.

Móró Tamás kiemelte, hogy Elon Musk szerepe rendkívül izgalmas kérdés lesz a jövőben. A Tesla gyártási kapacitásának közel fele Kínában helyezkedik el, így felmerül a kérdés, hogy mi vár a vállalatra az amerikai kormány Kína ellen irányuló stratégiai terveinek tükrében.

A látottak alapján Európa vezetői most keresik Trump kegyeit, akivel egyébként mindig is lehetett üzletelni, például ha az európai NATO országok a jelenleginél több amerikai fegyvert vásárolnak, lehet szó alacsonyabb autóipari vámokról. Persze az európai autóiparnak e nélkül is bőven van elég baja - erről már Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója beszélt.

Az európai autógyártók tavaly 3 millió járművel kevesebb autót adtak el, mint a COVID-19 előtti időszakban, ami világosan jelzi, hogy a bevezetett gazdasági ösztönzők nem bizonyultak elegendőnek a kereslet helyreállításához az autóiparban. A csökkent eladások miatt logikus lépésnek tűnik a gyártói kapacitások csökkentése, ami sajnos elkerülhetetlenül gyárbezárásokhoz vezethet. Ráadásul a kérdés az, hogy a megmaradt 13 milliós gyártási kapacitás mennyire tudja megőrizni versenyképességét a kínai autók egyre növekvő piaci részesedése mellett.

Természetesen izgalmas kérdés, hogy milyen irányt vesz az amerikai-kínai vámháború. Kína jelenlegi helyzete meglehetősen kényes: a túlzottan felfújt ingatlanpiac folytán a beruházások iránti igény csökkent, így a figyelem a külpiacra irányul. Azonban ez a stratégia könnyen nehézségekbe ütközhet, főként Donald Trump kormányzata vámintézkedéseinek következtében, amelyek komoly kihívások elé állíthatják a kínai exportot.